A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 10. szám - Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. 9. [r.]

40 A J O Gr. 1. fel- vagy lemenő ágban rokonok és sógorok; 2. az oldalrokonok, unokatestvérig bezárólag ; 3. azok, kik örökbe fogadó szülíii és örökbe fogadott gyermeki viszonyban állanak ; 4. az itélöbiró vagy bírósági hivatalnok nejének fitestvére, vagy nőtestvérének férje. 42. §. A 41. §. 1—4. pontjai alatt felsorolt viszonyok bármelyike az ugyanazon ügyészségnél (kir. ügyészség, fő-, korona-ügyészség) alkalmazást is kizárja. Hasonlókép nem alkalmazhatók egyfelől valamely bíróságnál itélőbirói, másfelől ugyanazon bíróság székhelyén működő kir. ügyészségnél ügyészi állásra azok, a kik között a 41. §. 1 — 4. pontjaiban felsorolt viszonyok valamelyike fenfórog. 43. §. Nem lehet itélöbiró — a kir. törvényszéknél vagy kir. járásbíróságnál az, a ki a fölöttes kir. ítélőtáblai elnökkel járásbiró (albiról, a ki a fölöttes törvényszéki elnökkel, kir. ügyész (alügyész\ a ki a fölöttes kir. főügyészszel a 41. §. 1 — 4. pontjaiban meghatározott viszonyok bármelyikében van. 44. §. A mely bíróságnál az itélőbirák száma a tizet meghaladja, a király az itélőbirák — vagy ezek és az ügyészek között létező unokatestvéri vagy a 41. §. 4. pontja alá eső akadály alól — fontos okokból — felmentést adhat, de ezek ily felmentés esetében sem működhetnek egy tanácsban. A 43. §. esetében egyfelől a kir. ítélő tábla elnöke, másfelől a kir. törvényszékek elnökei között, úgyszintén egyfelől a kir. főügyész, másfelől a kir. ügyészségek vezetői között, végre egyfelől a kir. törvényszék elnöke, másfelöl a járásbíróságok vezetői közt fennforgó akadály alul felmentés nem adható. A 43. §. egyéb eseteiben a király minden akadály alul adhat felmentést. A birósági hivatalnokoknak mind egymás között, mind az itélőbirákkal és ügyészekkel szemben fennálló ugyanazon rokonsági és sógorsági akadályaik alól, melyek a jelen szakasz első bekezdésében vannak megjelölve, az igazságügyminiszter adhat fölmentést. 45. §. Ha a 43. §. eseteiben az akadályt képező viszony az együttalkalmazás idején derül ki, vagy keletkezett és fölmentés nem adatott és az alkalmazottak egyike sem kér áthelyezést, mindig az alsóbb hivatali fokon álló helyezendő át. Ha azonban az együtt-alkalmazást kizáró viszony egyfelől itélöbiró, vagy ügyészségi tag és másfelől birósági hivatalnok között létezik: a birósági hivatalnok helyezendő át. Birósági hivatalnokok egymás közötti akadálya esetében a szükségessé vált áthelyezés az 1871 : IX. t.-c. 4. §-a második bekezdésének megfelelőleg történik. V. FEJEZET. Az összlétszám és rangsor. 46. §. A fokozatos fizetéssel járó hivatali állásban alkalmazottak az ország egész területére kiterjedöleg összlétszámba foglalandók. (Országos összlétszám.) 47. §. A fokozatos iizetéssel járó hivatali állásra az 50. §. esetein kívül a kinevezés rendszerint a legalsó fizetési fokozatba helyezéssel történhetik. Ha fokozatos fizetéssel járó állásra nem a birói, vagy ügyészi szervezet körében alkalmazott egyén az 50. §. esetein kivül neveztetik ki, a kinevezés kivételesen a magasabb fizetési fokozatba helyezéssel történhetik. 48. §. Előléptetésre a magasabb fizetési fokozatba annak van igénye, a ki a következő alsóbb fizetési fokozatban az összlétszám sorrendje szerint az elsó'. Ha az előléptetésre jogosult ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, előléptetése és a megüresedett állásnak mással betöltése is az eljárás jogerős bcfejeztéig függőben marad. Mindazáltal, ha még egy vagy több hasonló magasabb fizetésű állás üresedik meg : arra a fegyelmi eljárás alatt lévő után legközelebb jogosított ugyan előléptetendő, de ezzel az előbbit, ha ez fegyelmi büntetés alá nem esik. a rangsorban meg nem előzi. Ha a jogosult ellen inditott fegyelmi eljárást megszüntetik, vagy ha az a fegyelmi vád alól felmentetik, részére a magasabb fizetés attól a naptól utalványozandó, a melytől kezdve a magasabb fizetés különben megillette volna. 49. ij. A rangsor alatt az a hely értetik, melyet az alkalmazott a hasonló állásúak közi elfoglal. A rangsort a király által kinevezetteknél a legfelső elhatározás, egyebeknél a kinevezési okmány keltének napja állapítja meg. Azok között, a kik ugyanazon napon neveztettek ki s már előbb is államszolgálatban voltak, a kinevezés előtt közvetlen elfoglalt állásuk rangfokozata, illetőleg rangsora; egyenlő rangfokozat és rangsor esetében a hosszabb szolgálati idő adja meg az elsőséget. Uj Szervezés esetében a szervezés befejezéséig egyenlő állásra, habár különböző időben kinevezettek között a rangsor oly módon állapítandó meg, mintha a szervezett új bíróság vagy ügyészség működése megkezdésének napján egyidejűleg lettek volna kinevezve. 50. §. A szerzett rangsornak és fizetési fokozatnak hasonló állásra kinevezés esetére leendő biztosítása céljából a hivatali állások a következő csoportokba soroztatnak : 1. kir. alügyész, kir. albiró ; 2. kir. ügyész, kir. járásbiró, kir. törvényszéki biró ; 3. kir. itélő táblai biró, vidéki kir. törvényszéki elnök és a Budapesten elhelyezett kir. törvényszék alelnöke ; kir. főügyészi helyettes, igazságügyminiszteri osztálytanácsos ; 4. kir. curiai biró, kir. itélő táblai tanácselnök, Budapesten elhelyezett kir. tőrvényszék elnöke ; kir. főügyész, koronaügyészi helyettes, igazságügyminiszteri tanácsos; 5. az igazságügyminiszterium államtitkára, koronaügyész, kir. curiai tanácselnök, kir. itélő táblai elnök. Ha valaki ugyanazon csoportban foglalt állások közül egyikből a másikba neveztetik ki: akkor új állásában azt a rangsort s ha fizetési fokozatok vannak, azt a fizetési fokozatot nyeri, mely őt az ugyanazon csoportban felsorolt állások bármelyikében új kinevezés előtt eltöltött szolgálati idő szerint a többiek szolgálati idejéhez viszonyítva megilleti. Mindazáltal az, a ki már előbbi állásában magasabb járandóságot élvezett, ezt — a működési pótlék kivételével — új állásában is megtartja és előbbi fizetési fokozatánál alsóbb fokozatúak közé nem sorozható. A 27. §. 2. és 3. pontja alapján a kir táblabírói címmel és jelleggel felruházott kir. bírákat és főügyészi helyettesi címmel és jelleggel felruházott kir. ügyészeket a jelen szakasz 3-ik pontjában felsorolt állásban alkalmazottak a rangsorozatban mindenesetre megelőzik. 51. §. Ha a kir. itélő táblai bírónak törvényszéki elnökké kinevezése székhelyváltozással jár, a szabályszerű költözködési költség megtérítendő. Ha másodosztályú kir. itélő táblai biró neveztetik ki vidéki kir. törvényszék elnökévé : rangsori igényének megnyíltakor, a magasabb kir. táblabírói fizetésbe lép. 52. §. Az összlétszám és a rangsor megállapítására szükséges minden más intézkedés az igazságügyminiszter hatáskörébe tartozik. VI. FEJEZET. Ügyészek áthelyezése és a megbízás visszavonása. 53. §. Az igazságügyminiszter a korona ügyészi helyettest kir. főügyészi — főügyészt korona ügyészi helyettesi — vagy más főügyészi állásra, a főügyészi helyetteseket, kir. ügyészeket és alügyészeket pedig eddigi minőségükben áthelyezheti. 54. §. Az ügyészi megbízás elvonása esetében Í1871 : XXXIII. t.-c. 7. §.) a kir. ügyészség tagjai (1871 : XXXIII. t.-c. 2. §.) fizetésüknek épségben tartása mellett rangjuknak megfelelő itélő birói állásra nevezendök ki. I Á szabályszerű költözködési költség mind a jelen, mind az előző szakasz esetében megtérítendő. VII. FEJEZET. Vegyes, átmeneti és hatáyba léptető intézkedések. 55. § A kir. Curiához tanácsjegyzői szolgálatra az igazságügyi miniszter, beleegyezésükkel, törvényszéki és járásbirákat, vagy albirákat rendelhet be. | • A berendelés tartamára évenkint a vidéki törvényszéki és járásbirák 600, a vidéki albirák pedig 400 frt pótlékban részesülnek. A berendelés két évnél tovább nem tarthat. A berendelt birák és albirák eddigi állásukkal egyenrangú bármely I birói állásra beleegyezésük nélkül is áthelyezhetők annak a kir. itélő lábiának a kerületében lévő bármely bírósághoz, a mely kir. itélő tábla kerületéi ben székhelyük volt. A jelen törvény hatálybaléptéig kinevezett curiai tanácsjegyzők és segédtanácsjegyzők, a kir. Curiánál továbbra is alkalmazhatók. 56. §. Az 1890. évi XXV. t.-c. 6. §-ának rendelkezése azzal egészíttetik ki, hogy az ott megjelölt módon elnöki titkári teendőkre is albirák rendelhetők be ; tanácsjegyzői teendőkre pedig berendelt jegyzők és birói képesítéssel biró aljegyzők is alkalmazhatók. 57. §. Az igazságügyminiszter kir. ügyészeket és alügyészeket kérelmükre állásuk és rangsoruk megtartása mellett országos fegyintézetek, kerületi börtönök és fogházak igazgatásával bizhat meg. 58. §. Az 1871. évi XXXI. t.-c. 8-ik §-ának az a rendelkezése, mely szerint bányaügyekben birói hatósággal felruházott törvényszékekhez oly itélő birák is nevezendök, kik egyszersmind bánya szakértők, hatályon kivül helyeztetik. 59. §. Az 1883. I. t.-c. 7. §-a akkép módosittatik, hogy a joggyakornokokra nézve a képesítési kelléket a jogtudományi államvizsgának, vagy az első jogszigorlatnak már megtörtént, vagy az alkalmazástól számított egy év alatt leendő letétele, aljegyzőre nézve pedig a jogtudorság képezi. 60. §, A joggyakornokok, aljegyzők és jegyzők szolgálati viszonyait és gyakorlati kiképzését, valamint a törvény korlátai között azoknak működési körét, végre az aljegyzők képesítési kellékei tekintetében szükséges átmeneti intézkedéseket az igazságügyminiszter szabja meg. 61. §. A jelen törvény értelmében az általánosságban használt »itélöbiró« elnevezés alatt a kir. Curiánál, kir. itélő táblánál, kir. törvényszéknél és kir. járásbíróságnál alkalmazott elnökök, másodelnök, alelnökök, tanács| elnökök, birák és albirák, »ügyészek* vagy »ügyészség« elnevezés alatt a koronaügyész, kir főügyész és ezek helyettesei, a kir. ügyészek és alügyészek ; I »birósági hivatalnokok* alatt pedig a kir bíróságoknál és ügyészségeknél alkalmazott többi államhivatalnokok értetnek. 62. §. A kir. törvényszékeknél, kir. járásbiróságoknál és a kir. törvényszék mellett működő kir. ügyészségeknél alkalmazottak járandóságának újabb rendezéséig a vidéki kir. törvényszéki elnökök fizetése 100 frttal fölemeltetik. 63. §. A kik a jelen törvény hatálybaléptekor törvényes joggyakorlaton voltak, a gyakorlati birói vizsgára az eddigi feltételek mellett bocsáthatók. Azok, a kik a jelen törvény hatálybaléptét közvetlenül megelőző három évnél régebben az igazságügyminiszterium fogalmazási szakában szolgáltak, gyakorlati birói vizsgára bocsáthatók, ha annak a kelléknek a kivételével, hogy a három évi joggyakorlatot bíróságnál, ügyvédnél vagy ügyészségnél töltötték, a többi törvényes kelléknek megfelelnek és vizsga letételére a fentebbi esetekben is a jelen törvénynek s az annak alapján kiadandó rendeletnek intézkedései alkalmazandók. 64. §. A jelen törvény az 1890 : XXV. t.-c. alapján szervezett kir. itélő táblák működése megkezdésének napján lép hatályba. 65. §. A törvényeknek, rendeleteknek és szabályoknak a jelen törí vénynyel ellenkező rendelkezései hatályon kivül helyeztetnek. Különösen hatályukat vesztik az 1869 : IV. t.-c. 16. §-ának bekezdése ; az 1871 : XXXI. t.-c. 3. §-ának első bekezdése és második bekezdésének első mondata; valamint ugyanezen törvény 6. §-ának harmadik bekezdése; az 1871 : XXXIII. t.-c. 6. §-ának második bekezdése ; a 7. §., a 10. §. a l5. §-nak a kir. ügyésznél magasabb ügyészi állásokra vonatkozó különöképesítési kellékeket tárgyazó intézkedése ; az 1874 : XX[V. t.-c. 12. §-ai, 7. §-a harmadik bekezdésének a vizsgálat idejére vonatkozó rendelkezése, a 8. §. első bekezdése, a 9, 10. és 13. §. Az 1883 : I. t.-c. 7. §-ának a birósági aljegyzők és joggyakornokok képesítettségére vonatkozó rendelkezése az 1886 : XXXIV. t-c. 4. és 5. §-ai; az utóbb említett szakasz azonban a budapesti kir. itélő táblához a jelen törvény hatálybalépteig kinevezett vagy áthelyezett kir. táblai birák rangsorozatára nézve érintetj lenül marad. 66- §. A jelen törvény hatálybalépte következtében a folyó évben felmerülő átmeneti kiadásoknak fedezésére, a legközelebbi költségvetésben leendő utólagos elszámolás kötelezettsége mellett, az igazságügyminiszter fölhatalmaztatik. 67. §. Jelen törrény végrehajtásával az igazságügyminiszter megbizatik. Kelt Budapest, 1891. február 20. Szilágyi Dezső, s. k. ' in. kir. igazságügyi miniszter. Nyomatott a .Pesti könyvnYr>mrfa-részvény-társa8ág"-nál. (Bold-utcza 7. ezám.)