A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 10. szám - Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. 9. [r.]

A JOG. 39 jelentését visszavonja s a visszavont vádat felelevenítse ; ugyanazért Q. Vilmos ellen a B. T. K. llü., 111., 116. és 268. §-ai egybevetett értelme szerint az eljárás folytatható nem lévén; mindkét alsóbb fokú bíróság Ítéleteinek Cl. Vilmos vádlottra vonatkozó részei hivatalból megsemmisíttetnek és ugyanazon vádlott irányában a további eljárás raegszüntettetik. Egyebekre nézve ' a kir. tábla ítélete azzal a változtatással illetve rendelkezéssel hagvatik indokainál fogva helyben, hogy a Sz. Emilre kimért ! oO írt fö- és oO frt mellékbüntetés, a K. B. T. K. 12. §-a, a I B. T. K. 94. §-a és az 1880. évi augusztus 15-én kelt 2,265. sz. | igazságügymiuiszteri szabályrendelet 60. §-a értelmében vádlottnak I 1884. évi április hó 1 tői ugyanazon hó 7-éig tartott előzetes le- ' tartóztatása által kitöltöttnek vétetik. (1890. "február 12-én, 1889. ' évi 6,958. sz.) U. A budapesti kir. törvényszék: A további eljárást megszünteti. Indokok: Tekintettel arra, hogy a panaszos fél a folyó évi 411. szám alatt beadott kérvényében panaszát visszavonta, a melynek visszavonása pedig okvetlenül a bűnvádi eljárás megszüntetését vonja maga után, ennélfogva a későbbi időben történ': kihallgatása alkalmával az elállási kérvény dacára fentartott panasza figyelembe nem vehető, miután a törvényekben megengedett jogokkal játszani nem lehet és igy vádlott ellen a csak magánfél indítványára üldözhető cselekmények miatt a további eljárás megszüntetése volt kimondandó. (1889. augusztus 3l-éu, 7,796. sz.) A budapesti kir. itélö tábla : Az elsöbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: Az eljárás adatai szerint D. László 1889. évi | február hó 2 án \V. József ellen, rágalmazás és becsületsértés vétsége és magánlak-megsértés büntette miatt vádat emelt, mert ez őt egy deszkájának s néhány csomó nádjának ellopásával gyanúsította és ennek keresése végett, távollétében házánál megjelent és kutatást tartott. D. László ezen vádját 1889. évi február hó 12-én, 441. sz. alatt Írásban beadott nyilatkozatában visszavonta, 18S9. évi március hó 8-án történt kihallgatása alkalmával pedig panaszát fentartottnak tekinteni kérte. A B. T. K. 258. §-ába ütköző rágalmazás és a 260. §. szerint minősülő becsületsértés vétség a 268. §. rendelkezése szerint a sértett fél indítványára üldözhető büntetendő cselekmények lévén, az elsöbiróság helyesen járt el, a midőn ezen vétségek tekintetében a B. T. K. 116. §-a rendelkezéséhez képest a további eljárást megszüntette, annak dacára, hogy sértett 1889. évi március hó 8-án történt kihallgatása alkalmával panaszát megújította, mert indítvány visszavonásától joghatálylval elállani nem lehet (1889 december 24-én, 47,686. sz.) A m. kir. Curia: A kir. ítélő tábla végzése indokainál fogva helybenhagyatik. (1890. június 4-én, 2,098. sz.) A birói és ügyészi szervezet. (Befejező közlemény.) II. FEJEZET. Gyakorlati birói vizsga és a felsőbb itélőbirói képesítési kellékek. 17. §. A gyakodati birói vizsga Budapesten szervezett vizsgálóbizottság előtt teendő le. 18. §. A vizsgálóbizottságot az igazságügyminiszter az igazságügyi minisztérium tagjai, az itélőbirák, ügyészek, egyetemi jogtanárok, magántanárok és ügyvédek köréből öt évre nevezi ki. 19 §. A gyakorlati birói vizsgára bocsátásnak az 1874 : XXIV. t.-c. 3. §-ban meghatározott kellékein felül a jelöltnek ki kell mutatni, hogy valamely belföldi egyetemen elnyerte a jogtudorságot. 20. §. A képesítettnek a bizottság az egész országra hatályos oklevelet állit ki. 21. §. A gyakorlati birói vizsgára vonatkozó egyéb szabályokat az : igazságügyminiszter rendele'ben állapítja meg. 22. §. A törvényes általános itélőbirói (ügyészi) képesítési kellékek mellett a kir. itélő tábla birájává, vagy ennek meglelelő bírói és ügyészi állásra (50. §. 3. pontja) csak az nevezhető ki, a ki legalább öt évig, még pedig a kinevezést közvetlenül megelőző öt évnél nem régebben : 1. birói, vagy kir. ügyészi hivatalt viselt; 2. önálló ügyvédi,Tvagy közjegyzői gyakorlatot folytatott; 3. a jogtudományi szakban, mint egyetemi, jogakadémiai nyilvános, vagy magántanár működött ; 4- az igazságügyminiszteriumban, jogügyek igazgatóságánál, közalapítványi ügy igazgatóságnál, a kir. tábláknál és a kir. Curiánál fogalmazási = zakban szolgált. 23. §. A kir. Curia birájává, illetőleg ennek megfelelő (50. §. 4. pont) vagy ennél magasabb itélőbirói, vagy ügyészi állásra a 22. §-ban említett I kellékek és föltételek mellett csak az nevezhető ki, • a ki ugyanezen §. 1—4, pontjaiDan felsorolt hivatalok vagy állások bármelyikében legalább tíz évet töltött. 24. §. A gyakorlati idő (22. §. első bekezdése, 23. §.) megállapításakor a 22. §. 1—4. pontjaiban felsorolt hivatalokban vagy állásokban I eltöltött idő összeszámítandó. A 22. §. 3. és 4. pontjaiban felsoroltak gyakorlati ideje a birói képesítettség megszerzésének napján kezdődik. III. FEJEZET. A kir. bíróságok és kir. ügyészségek szervezetét kiegészítő intézkedések. 25. §. A Budapesten elhelyezett kir. törvényszékek elnökei a kir. Curia rendes bíráinak létszámába sorozandók és a rangfokozat, rangsor, járandóság és a fokozatos fizetésre való igény tekintetében a kir. Curia biráival egyenlő jogokkal birnak. Ennélfogva a kir. Curia rendes bíráinak létszáma (1684 : XXXVIII. t.-c. 1. §.) 65-re felemeltetik s ezek közül 33 elsőosztályú, 32 pedig másodosztályú javadalmazásban részesül. 26. §. Vidéki törvényszékhez elnököt a király curiai bíró címmel és jelleggel is kinevezhet. 27. §. A király fontos közszolgálati érdekből, eddigi szolgálati minőségükben meghagyás mellett : 1. a vidéki kir. törvényszék elnökének kir. curiai birói címet és jelleget ; 2. a kir. törvényszéki birónak és járásbirónak kir. itélö tábla birói címet és jelleget; 3. a kir. ügyésznek főügyészi helyettesi címet és jelleget adományozhat, ha az 1—3. alatt felsoroltak legalább öt évig eddigi, vagy ennek megfelelő itélőbirói, vagy ügyészi állásban szolgálva, magukat kitüntették. 28. §. Az elnökök száma, a kik curiai birói címmel és jelleggel neveztetnek és a kik utóbb e cimet és jelleget nyerik, tiznél több nem lehet. A 27. §. 9-ik és 3-ik pontjai alapján kir. itélő tábla birói, illetőleg főügyészi helyettesi címmel és jelleggel felruházott bírák és kir. ügyészek száma együtt a kir. törvényszéki és járásbiráknak, valamint a kir. ügyészeknek az évenkinti költségvetési törvényben megállapított együttes létszámának egy tizedrészét meg nem haladhatja. 29. §. A 26. és 27. §. alapján alkalmazottak az új jellegük tekintetében illeték s fegyelmi hatóságoknak és az e részben megállapított eljárási szabályoknak vannak alávetve, különben a mennyiben törvény vagy rendelet kivételt nem tesz, irányukban állásuknak megfelelően a törvényszéki elnökökre, a kir. törvényszéki és kir. járásbirákra, illetőleg a kir. ügyészekre nézve fennálló törvények és szabályok alkalmazandók. A kir. táblabírói címmel és jelleggel felruházott törvényszéki biró, még pedig a hol több van, rangsor szerint, a törvényszék elnökét (esetleg alelnökét) akadályoztatása esetén helyettesíti. 30. §. A 26. és 27. §. 1. pontja alapján alkalmazott elnök másodosztályú curiai bíró fizetést húz és lakpénze 400 frt. A 27. §. 2. és 3. pontja alapján alkalmazottak járandósága ugyanaz, mint a kir. táblai másodosztályú bíróké, illetőleg a másodosztályú főügyészi helyetteseké. A főügyészi helyettesi címmel és jelleggel felruházott kir. ügyészeknek működési pótlék nem jár. 31. §. Az 1871 : XXXI. t.-c. 11., illetőleg az 1881 . IV. t.-c. alapján esetleg élvezett fizetési pótlékok a 27 §. alapján nyert alkalmazással megszűnnek, de ha az ily módon alkalmazott tiz év alatt elő nem lép, fizetése tíz százalékkal és minden további öt év után öt százalékkal emelkedik. A korpótlékra vonatkozó ezen intézkedés a 26. §. alapján kinevezett elnökre is kiterjed 32. §. Ha a 26. §. és a 27. §. 1. pontja alapján alkalmazott elnök a Curia rendes birájává, vagy ennek megfelelő állásra (50. §. 4. pont) neveztetik ki : új állásában rangsora és a fizetési fokozathoz való igénye akkép állapítandó meg, mintha azt a szolgálati időt, mely alatt curiai birói jelleggel elnöki minőségben szolgált, új állásában töltötte volna. 33. §. A kir. törvényszék vizsgáló bíráját, a kir. törvényszéki birák sorából két évi időre az igazságügyi minister nevezi ki. Szükség esetén több vizsgáló biró is kinevezhető. A vizsgáló biró évenkint 2LM) frt pótlékban részesül Csekélyebb fontosságú esetekben a kir. törvényszék elnöke vizsgálóbírói teendőkkel albirákat (35. §.) és törvényszéki jegyzőket is megbízhat. Ezeknek a törvényszék vizsgáló bírájához való szolgálati viszonyait az ügyviteli szabályok állapítják meg. 34. §. A kir. járásbíróságokhoz a szükséghez képest több járásbirót is lehet kinevezni. A mely járásbíróságnál több járásbiró van, a felügyelet és vezetése a rangidősbbet illeti. 35. §. A kir. törvényszékeknél albirói állások rendszeresittetnek, de azzal a korlátozással, hogy a törvényszéknél alkalmazott albirák száma az illető törvényszéknél rendszeresített itélőbirák létszámának negyedrészét meg nem haladhatja. 36. §. Az albiró rendszerint valamely kir. törvényszékhez neveztetik ki és legalább egy évig kir. törvényszéknél alkalmazandó. E határidő eltelte után — vagy fontos okból előbb is — az igazságügyminiszter a törvényszéki albirót, a törvényszék területén lévő járásbírósághoz, mint végleges székhelyére rendeli ki. Erről a székhelyről vagy a végleges székhely megállapítása előtt a törvényszéktől más törvényszékhez, vagy más törvényszék területén lévő járásbírósághoz albiró csak beleegyezésével helyezhető át. 37. §. A törvényszékhez kinevezett albiró, a birói teendők tekintetében — ha csak törvény nem tesz kivételt a törvényszéki biróval egyenlőnek tekintetik. Telekkönyvi egyes biróul azonban albiró ki nem rendelhető Ü887 : XXVII. t.-c.) Továbbá semmiség terhe alatt tiltva van, hogy albirák : 1. a törvényszék fegyelmi és felebbezési tanácsaiban ; 2. egyéb tanácsokban közülök egynél többen ; 3. végre bármely tanácsban elnöki minőségben részt vehessenek. 38. §. A budapesti kir. ügyészség élén kir. főügyészi helyettes áll, ki a főügyészi helyettesek országos összlétszámában foglalván helyet, rangfokozat, rangsor és a fokozatos fizetésre való igény tekintetében a kir. főügyészségnél alkalmazott helyettesekkel egyenlő jogokkal bir. A budapesti kir. ügyészségnél fennálló kir. ügyészi állás az eddigi javadalmazással — kivéve a működési pótlékot — továbbra is fenmarad. IV. FEJEZET. Kiegészítő intézkedések az összeférhette nség tárgyában. Az együtt alkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszony. 39. §. Az 1869 : IV. t.-c. 8 , 11., 12. íjaiban foglalt rendelkezések a bírósági hivatalnokokra is kiterjesztetnek. Mindazonáltal nincs kizárva, hogy a bírósági hivatalnok — kivéve a kölcsönös biztosító-társaságokat — szövetkezetek igazgatóságának, vagy felügyelő bizottságának tagja lehessen. 40. §. Az 1869 : IV. t.-c. § ának d) pontjában foglalt rendelkezés azzal egészíttetik ki, hogy az Ítélőbíró egyetemi magántanár lehet. 41. §. Ugyanazon bíróságnál sem itélőbirói, sem bírósági hivatalnoki állásra nem alkalmazhatók :