A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 9. szám - A budapesti kir. itélő tábla és az ügyvédi létminimum

36 postacímszalagról lefejtette és abbeli tudomása dacára, hogy már használva és bélyegezve voltak, az utalványokra felragasztotta, határozottan tagadta azonban, hogy az előbbi postabélyegzést illetve az értéktelenitési jelt eltávolította volna s azt vitatja, hogy azokat abban az állapotban ragasztotta fel újból, mert azokat eléggé tisztáknak találta. Minthogy pedig az országos művegyész által kiállított szakértői vélemény arra a döntő körülményre nézve, hogy az érték telenitési jelek a kérdéses postabélyegről eltávolíttattak, bizonyítékot nem szolgáltat, mert a jelzett szakértői vélemény csupán az értéktelenitési jelek eltávolításának megkísérléséről szól s minthogy a szakértői véleményből, de a bélyegjegyeknek felületes megtekintéséből is világos, hogy az értéktelenitési jelek, illetve az első postai felülbélyegzés nyomai a bélyegjegyeken minden nehézség nélkül felismerhetők, illetve hogy azok nagy részben eltávolítva nincsenek s minthogy ezek szerint nincs kizárva az, hogy az eredeti postai felülbélyegzés a bélyegjegyeken tényleg nagyobb és világosabb nyomokat nem okozott, mint a minők azokon most is láthatók, a kir. ítélő tábla a bélyeghamisítás vétségének fent jelzett törvényes ismérvét bebizonyítva nem látván, vádlottat a vád alul felmentette. Tekintettel azonban arra, hogy vádlottnak beismerése szerint a postajövedéki kihágás tényálladéka megállapíthatónak jelentkezik, az iratok megfelelő eljárás végett a kir. pénzügyigazgatósághoz teendők át. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy használt postabélyeg isinéli használata magában véve nem képezi a btkv. 412. §-ába ütköző vétség tényálladékát: a kir. itélő tábla felmentő Ítélete az abban felhozott indokok alapján helybenhagyatik. (1890. dec. 18. 6,799.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1.530. /. Az ügyvéd ellen képviselt fele részéről emelt panasz tárgyában az I8JJ. évi XXXIV t.-c. 66. X-a alapján hozott határozat: bélyegmentes. 2. Az e határozat lilcn beadott felebbezés az ül. dijj. íj. tétel, IV. lif.. pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esik. (1890. évi 6,050. sz.) 1.531. Oly jogügylet, mely szerint a bérbeadó — a bérleti szerződésben elvállalt kötelezettségének megfelelésen — a bérlet tárgyán tett építkezések és egyéb befektetések megtérítése fejében a bérlőnek bizonyos összeget kifizet: az egyezményt összegtől II. fokozat alá esik. {1890. évi 3,04.3. sz.) 1.532. A kiskorúak képviseletére rendelt ügygondnokok nemcsak az Hl. díjj. 85. tetei 13. pontjában felsorolt, de más perekben is személyes bélyegmentességben részesülnek. (1890. évi 4,280. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlön>"-böl. Csődök: S|)arprer Jakab e., miskolci törvényszék, bej. ápr. 6 félsz. máj. 5, csb. Varjassy Ferenc, tmg. dr. Molnár Gyula. — Szamuk JánOS e., szabadkai törvényszék, bej. márc. 20, félsz. márc. 28, csb. dr. Bányay Miksa, tmg. dr. Hubert Dávid. — Deutsch József c, kolozsvári tszék, bej. márc. 21, félsz. márc. 28, csb. Becsek Lajos, tmg. dr. Tutsek Sándor. — Morgenstern Antal e., budapesti tszék, bej. márc. 31, félsz, ápr. 29, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Neuschloss Tivadar. — Licht Ignác c, szolnoki tszék, bej. apr. 2, félsz. ápr. 14, csb. dr. Genthon Ferenc, tmg. dr. Kerényi Béla. — Frank Zsigmond e , miskolci tszék, bej. ápr. 7, félsz, ápr. 14, csb. Kaffka Ignác, tmg. dr. Kürcz Jakab. Pályázatok : A csíkszeredai tszéknél b i r ó i áll. márc. 6-ig. A nagyváradi jrbságnál díjas joggyakornoki áll márc. 6-ig. — A nagysomkuti jrbságnál dijas joggyakornoki áll. márc. 6-ig. — A szolnoki tszéknél díjas joggyakornoki áll. márc. 7-ig. — A debreceni tszéknél II. oszt. jegyzői áll. márc. 11-ig — A szászrégeni jrbságnál díjas joggyakornoki áll. márc. 11-ig. — A soproni tszéknél j egyzöi áll. márc. 11-ig. A birói és ügyészi szervezet. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter a képviselőház mult hó 20-án tartott ülésén a birói és ügyészi szervezet módosítás áról a következő törvényjavaslatot nyújtotta be : I. FEJEZET. Felügyelet. 1. §. Az 1871 : VIII. t.-c. 5. §-ának rendelkezése alapján a kir. bíróságok és ügyészségek, a békebirák, a kisebb polgári peres ügyekbeni bíráskodással felruházott szolgabirák, az árú- és értéktőzsde, a termény- és gabonacsarnokok külön bíróságai az igazságügyminiszter felügyelete alatt állanak. 2. §. Mindenik biróság és ügyészség saját főnökének (elnök, járásbiró, koronakir. főügyész, kir. ügyész) vezetése és közveilen felügyelete alatt áll. Ezenfölül kiterjed még: 1. a kir. itélő tábla elnökének felügyelete a vezetése alatt álló kir. itélő tábla kerületében lévő kir. bíróságokra, továbbá ugyanazon területen a békebirákra, a kisebb polgári peres ügyekben birói hatósággal felruházott szolgabirákra, az árú- és értéktőzsde, a termény- és gabonacsarnokok külön bíróságaira; 2. a kir. törvényszék elnökének felügyelete vezetése alatt álló kir. törvényszék kerületéhez tartozó kir. járásbíróságokra és békebirákra ; 3. a kir. főügyésznek felügyelete alatt álló kir. főügyészség kerüleiéhez tartozó kir. ügyészségekre. 3. §. A 2. §-ban felsorolt felügyeleti hatóságok ebben a hatáskörükben az igazságügyniiniszter közegeiül járnak el. A felsőbb felügyeleti hatóságok (igazságügyniiniszter, kir. táblai elnök, kir. törvényszéki elnök, kir. főügyész) a felügyeleti jog körében közvetetlenül is intézkedhetnek. 4. §. A felügyeleti jog köréhez tartoznak különösen: 1. őrködés az ügyvitel szabályszerűségére, az alkalmazottaknak hivatalos működésére és arra, hogy magaviseletük állisuknak megfelelő legyen ; 2. megvizsgálása szabálytalan vagy késedelmes ügyvitel miatt tett panaszoknak ; 3. intézkedés ugy a tapasztalt rendetlenség, késedelmeskedés és visszaélés megszüntetése, valamint azoknak megtorlása iránt. 5. §. A felügyeleti halóságok (1., ± §.) azokat, a kik felügyeletük alatt állanak, mind nyilatkozatra, mind pedig a szükséges iratoknak es adatoknak előterjesztésére kötelezhetik. A felügyeleti hatóságok ugy intézkednek, hogy az iratok előterjesztése által a folyamatban lévő ügyek menete vagy épen ne, vagy lehető rövid időre szüneteljen. 6. §. Bármelyik felügyeleti hatóság ily panaszt, melynek tárgya a felügyeleti jog körébe tartozik, köteles elfogadni. A felsőbb felügyeleti hatóság a megvizsgálást és intézkedést magának tarthatja fenn, vagy a panaszt az illetékes alsóbb felügyeleti hatósághoz utasíthatja. Az elintézésről a panaszló mindig, a panaszlott pedig csak akkor értesítendő, ha az a panasz iránt meg volt hallgatva. Az elintézés ellen a felsőbb felügyeleti hatóságokhoz ugy a panaszló, mint a panaszlott folyamodhatik. 7 §. Az igazságügyminiszter bármely felügyeleti hatósága alatt álló bíróságnak és ügyészségnek, a kir. itélő tábla elnöke, a kir. főügyész és a kir. törvényszék a 2. §-ban a felügyeletük alá utalt bíróságok, illetőleg ügyészségek ügyvitelét akár személyesen, akár a vezetésük, vagy a jelen törvény szerint felügyeleti hatóságuk alatt állók sorából kiküldött által megvizsgálhatják, az alkalmazottak személyes képességeiről és működéséről közvetlen meggyőződést szerezhetnek. A vizsgálattal a megvizsgálandó hatóság főnökénél kisebb rangú közeg meg nem bizható. Bíróságok ügyvitelének megvizsgálására ügyészségi tag ki nem küldhető. Felügyeleti vizsgálat egyes ügyek tárgyában is tartható. 8. §. A kir. törvényszéknél a fölöttes (2. §.) kir. táblai elnök, a törvényszékek mellett működő kir. ügyészségeknél a fölöttes kir. főügyész legalább minden két évben, a járásbíróságoknál pedig a fölöttes kir. törvényszéki elnök, évenkint egyszer kötelesek az ügyvitelt megvizsgálni. E megvizsgálást kiküldött által is teljesíthetik. 7. §.) ü. §. A bíróságok főnökei kötelesek az igazságügyminiszter kívánatára törvényhozási, törvénykezési és igazságügyigazgatási kérdésekben véleményt nyilvánítani, kellő "adatokat és felvilágosításokat nyújtani. 10. §. A kir. itélő táblák és a kir. Curia felhívás nélkül is kötelesek a törvényeknek az igazságszolgáltatás körében tapasztalt hiányaira, vagy újabb törvényes intézkedések szükségességére nézve felmerült adatokat összegyűjteni. Ezeket az adatokat az elnök minden év elején, sürgősség esetében évközben is, kivüle még legalább hát itélő bíróból álló bizottság elé terjeszti. A megvizsgálandó adatok természetéhez képest több ily bizottság is alakitható. A Curia bizottságaiban a koronaügyész (ezen állás betöltéséig a budapesti kir. főügyész), a kir. itélő tábla bizottságaiban a kir. főügyész, illetőleg helyetteseik részt vesznek. A bizottságok az előterjesztett adatokat megvizsgálják és ezeknek, valamint a törvénykezés terén szerzett tapasztalataiknak alapján véleményeiket az igazságügyminiszterhez terjesztik fel. 11. §. A kir. itélő tábláknál és a m. kir. Curiánál elnöki tanács alakítandó, mely a biróság elnökén kívül áll : 1. a kir. itélő táblánál a tanácselnökökből (Budapesten az alelnökből is); 2. a m. kir. Curiánál a másodelnökből és valamennyi tanácselnökből. Ha a tanács az elnökkel együtt nem állana öt tagból, akkor a tanács e számig a rangsorban következő birákbó! egészítendő ki. A megjelenésben akadályozott rendes tagokat : a rangsorban következő birák helyettesitik. 12. 6j. Az elnöki tanács hatásköréhez tartozik véleményezés és határozathozatal minden oly igazságügyi igazgatási kérdésben, melyet az igazságügyminiszter akár általános, akár egyes ügyeket tárgyazó rendeletben a tanács elé utal. 13. §. A felebbviteli bíróságoknak kötelességük az ügyek felülvizsgálata alkalmával arra is ügyelni, hogy az alsóbb biróságok megtartják-e pontosan az eljárási és ügyviteli szabályokat s tapasztalt szabálytalanság vagy késedelmesség esetében az illető biróság főnökét a felebbviteli biróságok külön határozatban figyelmeztetik és a határozatot az illető biróság közvetlen felsőbb felügyeleti hatóságával is közlik. A mennyiben nyilvánvaló, hogy az ügyviteli szabályok meg nem tartása miatt súlyosabb, de fegyelmi vétségnek nem tekinthető rendetlenség, mulasztás vagy késedelem terhel valamely itélöbirót, vagy bírósági hivatalnokot : a felebbviteli biróság a terheltre, meghallgatása után külön indokolt határozatban rendbírságot is róhat. Ha hivatalfőnök a rendbírságra itélt, ugy a határozat közvetlenül vele, különben a hivatalfönök utján közlendő. 14. §. Ha a kir. ügyészségeknél alkalmazottak szolgálati kötelességeiket fegyelmi vétségnek nem tekinthető rendetlenséggel, mulasztással, vagy késedelemmel megszegik: ellenükben meghallgatásuk után a rendbírság alkalmazhatásának joga a fölöttes felügyeleti hatóságokat illeti. 15. §. A rendbírság esetenkint 1 frtnál kevesebb és 50 írtnál több nem lehet. A rendbírság az államkincstár javára esik és az illetőnek fizetéséből közigazgatási uton akkor is behajtandó, ha a fizetés különben a végrehajtás alól ki van véve. A rendbírság alkalmazását kimondó határozat ellen, kivéve, ha azt a kir. Curia hozta, egyfokú felfolyamodásnak van helye, még pedig a kir. törvényszéktől a kir. itélő táblához, a kir. itélő táblától a Curiához, a kir. főügyésztől az igazságügyminiszterhez. A felfolyamodás a rendbírságot kiszabott határozat kézbesítésétől 8 nap alatt annál a bíróságnál adandó be, a mely a rendbírság alkalmazását kimondó határozatot hozta. A rendbírság alkalmazását kimondó határozat jogerőre emelkedés után a közvetlen felsőbb felügyeleti hatósággal közlendő. 16. §. Ha a felebbviteli biróság az ügyek felülvizsgálata alkalmával oly hiányokat vesz észre, melyek szükségessé teszik valamely alsóbb biróság ügyvitelének gyors megvizsgálását: a megvizsgálás teljesítésére első sorban hivatott felügyeleti hatóságot figyelmezteti, az igazságügyminiszterhez pedig jelentést tesz. (Folyt, követk.) Nyomatott a .Pesti könTvnyomda-réazvény-tar<(i*9ág"-nál. (Bold-utcza 7. azám.