A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 10. szám - A birói szervezet módosítása kérdéséhez. (Néhány szó a budapesti albírák helyzetéről.)

Tizedik évfolyam. 10. szám. Budapest 1891. március 8. Szerkesztőség: Twj Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpari :i. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendó'k. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A i, mm ÍI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják ; Dr\ RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed érre 1 frt 50 kr. fél • 3 v — , egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A bitói szervezet módosítása kérdéséhez. (Néhány szó a fővárosi albirák helyzetéről.) Irta : X. Y. Z — A jövedéki büntető igazságszolgáltatás reformja. Irta : Dr. Székely József, m. kir. pénzügyi közigazgatási biró. — Az utóajánlat kérdéséhez. Irta: Borovánszky Ede, ügyvéd Nagy-Szombatban. — Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. Irta: Dr. Gruber Lajos, budapesti ügyvéd. — Ausztria és külföld. (A francia igazságügyi budget tárgyalásáról. Sajtóvétségi eljárás reformja. Irta: Dr S z.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Párbajozó bírósági vagy ügyészi tag. Irta : Justus.) — Sérelem. (Telekkönyvi csodabogár. Irta : Dr. Sándor Endre, poesonyi ügyvéd ) — Irodalom. (A választasi elv a külföldi közigazgatásban. V á z s o n y i Vilmos-tól. — A kereskedelmi Jog- és Ismeretek Tára. Szerk. Dr. R ó t h Pál.) — Vegyesek. — Curiai és táblai érlesitések. MELLÉKLET: logesetek tára. Kelsöbirósági határozatok és döntvények. — — Abirói és ügyészi szervezetről szóló törvényjavaslat. A birói szervezet módosítása kérdéséhez. (Néhány szó a fővárosi albirák helyzetéről.) Irta : X. V. Z. A ki ismeri a budapesti albirák exponált helyzetét, testet-lelket felemésztő tevékenységük körét és szemben ezekkel előléptetési nehéz viszonyaikat, nem csekély meglepetéssel szemléli a birói szervezet módosításáról szóló törvényjavaslat álláspontját, szemben a fővárosi albirák helyzetével. Pedig tapasztalati tény, hogy a budapesti albirák előléptetési viszonyai messze mögötte maradnak vidéki társaikénál, dacára azon óriási különbözetnek, mely a fővárosi és vidéki járásbíróságok ügyforgalmában már statisztikailag is oly szembetűnően és évente fokozottabb mérvben nyilvánul. A javaslatnak azon általános intézkedése, hogy ugyanegy járásbíróságnál több járásbiró is alkalmazható, valamint az, hogy albirák a felső bírósági tanácsjegyzői teendők ellátására bár kitüntetésül és saját kérelmükre berendelhetők lesznek, szemben a budapesti albirák 42 létszámával, valamint szemben azon körülménynyel, hogy immár számos 7 — 10 éves szolgálatú budapesti albiráink jegyzővé berendeltetésüket okszerüleg alig is kérelmezhetnék, évek hosszú során át exponált helyeken kifejtett önálló elismert birói tevékenységük méltó folytatását, pláne jutalmát, abban már csak azért sem lelhetvén, miszerint a tanácsjegyzői két év leteltével az illetékes kir. tábla terűidébe eső bármely vidéki járásbírósághoz, avagy a szintén kisebb (1,700 frtos) javadalmazással járó vidéki törvényszéki biróvá rendeltethetnének, mondjuk a javaslat jelzett szíikmaikú intézkedései, jelzett irányban, az »irott malasztnál« egyébnek nem tekinthetők. Csak a fővárosi albirák helyzetének szűk képét tárjuk fel, mondván, hogy a táblák decentralizációja folytán beállott változások, valamint a szervezeti javaslat birói karunknak már eddig is eléggé mostoha helyzetben sínlő részét, a fővárosi albirákat, aránytalanul súlyosan érinti, tapasztalva azt is, hogy a kormány a táblai és curiai tanácsjegyzői jelen szervezetet, ugy látszik, akként véli megszüntetendőnek, hogy a bíráskodásban még teljesen tapasztalatlan, fiatal fogalmazókat, hosszú és kifogástalan szolgálatú albirákkal szemben, a fővárosban elhelyezett törvényszéki birói állásokra is előléptetni jónak lat. Tovább menve, a szervezeti javaslat összlétszám megállapítását csak a fokozatos fizetéssel járó állásokra vélvén behozandónak, miután a vidéki 1,000 frt fizetésű albirói és a fővárosi 1,500 frt fizetésű albirói állások között a fokozatos fizetés szempontját érvényre nem juttatja, világcs, hogy az albirói állásokra nézve az összlétszám intézménye fennállani jövőben sem fog, minélfogva vidéki albiráknak a fővárosi albirák közé áthelyezése, a fővárosi albirák előléptetési viszonyait ép oly rendezetlen állapotban tartja fenn, miként az, fájdalom, évtizedeken át jelenleg is pang, előfordulván már nem egyszer azon eset, hogy hosszabb szolgálatú vidéki albiró a fővárosba helyeztetvén át, dacára, hogy az áthelyeztetéssel 600 frt javadalmazási többletben részesült, elébe vágott mindazon budapesti albiráknak, kik, bár rövidebb ideig szolgáltak, de a fővárosi 1,800 frtos járandóságba az áthelyezett előtt jutottak és ez igy lesz jövőben is, hacsak az albirák tekintetében a vidéki és fővárosi javadalmazás közötti jelzett jelentékeny különbözet alapján a fizetési fokozat rendszere megállapittatni nem fog. Kétségtelen, hogy ezen kérdés, mely annyira fontos következményű a budapesti albirák helyzete javítására, helyesen csak most, a szervezet módosításakor nyerhet alkalomszerú'leg és méltányos megoldást. Lehetne még arról is szó, hogy a budapesti albirák, tekintve tevékenységük körét, javadalmazásuknak (1,800 frt) a vidéki járásbirák és vidéki törvényszéki birák javadalmazásánál (1,700 frt) magasabb voltát, mely körülmény önmagában is eléggé megfejti azt, miért nem pályáznak budapesti albiráink vidéki járásbirói vagy törvényszéki birói állásokra, hpgy a budapesti albirák emezekkel ugyanegy rangcsoportba helyeztetnének, azonban sorainknak távolról sem lévén célja a fővárosi és vidéki kartársak működése és munkaköre közötti összemérés és netán ennek árán a budapesti albirák előtérbe tolása, ezen eszmét annál inkább kihagyjuk consideratiónk köréből ezúttal, mert alig hihető, hogy az igazságügyi kormány a közel jövőben megszüntetendőnek ne látná azon anomáliát, mely a budapesti albirói és magasabb rangú vidéki járásbirói és vidéki törvényszéki birói állások javadalmazása közötti különbség folytán természetszerűleg és következetesen eredményezte a budapesti albiráknak idegenkedését vidéki állásokon pályázásnál, mely egyik főoka volt annak, hogy a budapesti albirák gyakran évtizeden át tespedt létszámban inkább itt a fővárosban várták be javadalmazásban is emelkedő előléptetésüket, nem akarván és okszerüleg nem is akarhatván eddig, úgyis nehezen elért javadalmazásuk árán vidéki előléptetést kérni, innét eredt azon tapasztalati tény, hogy mig a budapesti albirák közül ma is többen 7 — lOéven át édbirák, fiatal budapesti törvényszéki jegyzők, ezek javadalmazásuk emelkedésével, régóta vidéki törvényszéki bírákká nyertek előléptetést, kik után, hogy a budapesti albirák vidéken sorakozni nem hajlandók, könnyen érthet vé válik. Valahányszor a budapesti albiró helybeli törvényszéki birói állásért pályázik — vidékiért pedig, mint kimutattuk, jelenleg okszerűen, de saját hibáján kivül, nem pályázhat, — mindanynyiszor szemben találja magával 1. az ide áthelyezést kérő vidéki törvényszéki bírákat, kik őt ma rangban máris megelőzik ; 2. az összes vidéki albirákat; pedig, mint kimutattuk, ezek albirói minőségben áthelyeztetésüket is a 600 frt járandóság emelkedés folytán előléptetésnek vehetnék; 3. az alügyészeket, kik notabene, de kellő indok nélkül fizetési pótlékot is húznak. Nem akarunk a budapesti ügyészség ismeretes memorandumában elfoglalt álláspontra helyezkedni, nem akarunk sértő boncolgatásába bocsátkozni, az ügyész és biró feladatköre, tevékenységi tere fontosságának a másik kar rovására coneludáló fejtegetésébe elegyedni, sorainkkal csak arra az elpenészedett állapotra akartuk felhívni a szervezet módosítása küszöbén az irányadó köröket, mely állapotban a budapesti albirói kar leledzik, leginkább önhibáján kivül és munkássága dacára, még pedig régóta és melynek gyökeres sanálását az előadottak szerint, fájdalom, a törvényhozás elé már beterjesztett, de még vitatható és reméljük, módosulás alá eső szervezeti javaslat, mondjuk ki őszintén a szót, hogy ignorál! Lapunk mai száma 13 oldalra terjed.