A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 9. szám - A budapesti kir. itélő tábla és az ügyvédi létminimum

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 9. számához. Budapest, 1891. március 1-en. Köztörvényi ügyekben. A m. kir. Curia döntvényei. (Polgári ügyekben.) 51. szám. Ásókban a községekben, melyekben urberi bormérés gyakoroltatott, kit illet meg a tulajdonjog a megállapított kártalanítási összegre oson esetben, ha arra tulajdoni igény jelentetettbe egyrészt a volt úrbéresek, másrészt a politikai község által ? (10,208/lSgo. P. s.ámlioz.) Határozat: .Vzokban a községekben, a melyekben úrbéri italmérés gyakoroltatott, ai ezért megállapított kártalanítási összegre a tulajdonjog a volt úrbéreseket illeti. A megállapított kártalanítás összeire azonban kötményezett kötvényekben a jelenlegi politikai községnek adandó ki. Indokok: Az, hogy az 1888. évi XXXVI. t.-c. alapján az úrbéri italmérésért megállapított kártalanítási összegre a tulajdonjog kit illet meg, magában véve kétséges nem lehet. Midőn a régibb hazai törvényhozás az eredetileg kizárólagosan földesúri jogot képező korcsmárlási jogosultságban a jobbágy-községet is részesítette, tette ezt az úrbéresek felsegélése céljából, a mint az a vonatkozó törvényekben határozott kitejezést is nyert; jelesül az 1836. évi VI t.-cikkben, melyben a jobbágyközségeknek engedélyezett bormérés a volt jobbágyokat a teleknek haszonvételén felül illető hasznok között soroltatik fel, valamint az erdélyrészi 1Ü46/7: V. t.-cikkben is, mely szerint az úrbéreseknek adott borkorcsmáltatási engedély a pálinka- és sörárulhatási szabadsággal együtt, a földesuraknak az úrbéresek felsegélése iránti törekvésük kimutatásául átruháztatni céloztatott az úrbéres közönségekre. A községek politikai átalakítása a szerzett jogok sérelmére nem lehetvén, a volt úrbéresek jogukat a rendezett új községben, melvben jelentékeny tényezőként benfoglaltatnak, el nem veszthetik. Ehhez képest ki kellett mondani, hogy az úrbéri italmérésért megállapított kártalanítási összegre a tulajdonjog a volt úrbéreseket illeti. Egyszersmind azonban : tekintve, hogy a hivatolt 1836. évi VI. t.-c. 2. §-a a bor mérést csak a jobbágy-községnek, melynek különös birája és esküdtjei vannak, engedi meg és annak 3-ik bekezdése minden mérést az egyes jobbágyoknak teljességgel megtilt, az erdélyrészi 1846/7: V t.-c. pedig szintén az italmérési engedélyt Szt.-Mihály napjától új évig az úrbéres közönségekre közjövedelem alapjául átruházni célozta ; tekintve, hogy a jobbágyközségek közhaszonvételei és jövedelmei között az úrbéri italmérés jövedelmei is az 1836 : IX. törvénycikk és az azzal kapcsolatos rendeletek értelmében árverés útján rendszerint haszonbérbe adattak s a befolyó jövedelmek községi kiadások fedezésére fordíttattak, e szerint tehát nyilvánvaló, hogy az úrbéri italmérés nem az egyes jobbágyoknak engedélyezett egyéni jog, hanem a jobbágy-községre átruházott javadalom volt és a jobbágy-község céljaira és közszükségleteire rendelt vagyont képezett; tekintve, hogy az 1853. évi március 2-án, illetve 1854. évi június 21-én kelt úrbéri nyílt parancs 23. §-a, illetve 31. §-a, valamint az úrbéri kapcsolatból fenmaradt jogviszonyokat rendező 1871- évi LIII. t.-c. 5. §-ának végbekezdése a volt jobbágyoknak korcsmálási jogát az eddigi úrbéri törvényekhez képest tartották fenn, azon vagyon tehát, melynek forrását az úrbéri italmérésből származó jövedelem képezi, eredeti jellegét a községi szervezet átalakulásával nem vesztette el, hanem ezentúl is azon célra fordítandó, melyre rendeltetett, ez pedig csak azon politikai község által eszközölhető, melybe a jobbágy-község beolvadt: ki kellett mondani azt is, hogy az úrbéri italmérésért járó kártalanítási összegről kötményezett kötvények állitandók ki és azok az újabban szervezett jelenlegi politikai községeknek~adandók át. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1891. évi január hó 13-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi február hó 13-án tartott teljes ülésben. Oly esetben, melyben a törvény gyámhatósági intézkedést kiván, ezen Intézkedés kinyerése végett az iratokat az illetékes gyámhatósághoz beterjeszteni mind az 18fi8: LIT. t.-e. 586. §., mind az 1877 : XX. t.-c. 228. §. értelmében, a hagyatéki bíróság van hivatva. A m. kir. Curia (1890. nov. 20. 9,241. p.): Azon illetőségi összeütközésre vonatkozólag, mely néh. F. Ignácné hagyatéki ügyében a körmöcbányai kir. járásbíróság és az aranyos-maróthi kir. törvényszék közt felmerült, a? illetékes gyámhatóság kipuhatolására a körmöcbányai kir. jbiróságot mondta ki illetékesnek, mert oly esetekben, melyekben a törvény gyámhatósági intézkedést kiván, ezen intézkedés kinyerése végett az iratokat az illetékes gyámhatósághoz beterjeszteni, mind az 1868: LIV. t.-c. ó8fi. §-a, mind az 1877 : XX. t.-c. 228. §-a értelmében, a hagyatéki biróság van hivatva, az ez esetben hagyatéki bíróságot képező körmöci kir. járásbíróság tehát az aranyos-maróthi törvényszék 6,296/88. sz. a. kelt megkeresésének foganatosítását már azért sem tagadhatta meg, mert a körmöcbányai árvaszékhez a perre utasítás kérdésének felvetése előtt átiratot intézvén, saját ez iránybani illetőségét már előbb megállapította és attól csakis akkor tért el, midőn a gyámhatóság illetőségének kérdésében akadály merült fel, ezen akadályt elhárítani pedig az illetékes gyámhatóság kipuhatolásával és szükség esetén az 1877 : XX. t.-c. 20. t.-c. 204. §-ának igénybevételével az előrebocsátottak értelmében szintén ö van hivatva stb. Ha az árverési feltételek oly intézkedést nem tartalmaznak, hogy a haszonbérlő a gazdászati év letelte előtt tartozik az ingatlant az árverési vevőnek átbocsátani, kétségtelen, hosry a vevőnek előbb történt birtokbavezetó^e a haszonbérlőnek jogait nem érintheti. (A m. kir. Curia 1800. 4ec 11. 2,087. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. 1. Valamely város közönsége által, saját vagyonából alaptőkével ellátott és a tőle kirendelt választmány, valamint e választmányból és általa alaknit igazgatóság és felügyelő-bizottság által igazgatott takarékpénztár, a ker. törvény értelmében részvénytársaságnak nem tekinthető, s mint ilyen a cégjegyzékbe be nem vezethető, hanem a nevezett pénzintézet oly egyéni céget képez, melynek kizárólagos tulajdonosa (főnöke) az illető város közönsége, mint jogi személy. 2. Mintán a takarékpénztári vállalatoknak, mint ilyeneknek jogviszonyai külön törvényileg szabályozva egyáltalán nincsenek, az ily takarékpénztárra nézve a ker. törvény szabályai még akkor sem alkalmazhatók, ha mindjárt az alapszabályokba oly intézkedések is vétettek fel, melyeket a ker. törvény kizárólag a részvénytársaságokkal és a szövetkezetekkel szemben szab elő, az ily takarékpénztári vállalatra nézve az általános jogelvek irányadók. 3. Ebből következik, hogy ezen esetben a városi közönség a k. t. 174. §-ára alapított keresetre jogalappal nem bir, mert a kereseti jogot ama törvénytétel csak a részvényeseknek adja meg a részvényesek közgyűlésén hozott határozat ellen, az adott esetben pedig sem részvényesről, sem közgyűlési határozatról a ker. törvény értelmében szó nem lehet. De nem bir kereseti joggal a város az általános jogelvek szerint sem, a tulajdonát képező takarékpénztár kezelésével megbízott közegek ellen a számadás miként való összeállítása tekintetében, mert e közegek a kezelés körül a megbizó tulajdonos utasítísait a köztük fenforgó jogviszony természetéből folyólag követni tartozván, e kötelességük teljesítésére birói Ítélettel nem utasíthatók. A szatmárnémeti kir. törvényszék (1889. május 23. 11,893.): Nyirő Sándor tiszti ügyész által képviselt Nagy-Bánya város felperesnek Sipos Géza ügyvéd által képviselt N.-Bánya városi takarékpénztár-cég alperes ellen a zárszámadás helybenhagyása s a mérleg megállapitáa stb. iránti perében következőleg ítélt: A kir. törvényszék a N.-Bánya városi takarékpénztár vezetésével megbízott választmány f. évi március 17-én tartott évi rendes közgyűlésén hozott azon határozatát, mely szerint az igazgatóság által beterjesztett s a felügyelő bizottság által megvizsgált 1888. évi zárszámadását jóvá hagyta, az abban javaslatba hozott évi mérleget s nyereség felosztást elfogadta, hatályon kívül helyezi s utasítja alperest, hogy a zárszámadást újból dolgozza át, a felperes által alkotott alap és tartalék tőke után a 6% kamatot teherként vegye be, továbbá az alaptőkéből leirt 22,431