A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 8. szám - Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. 8. [r.]

32 A JOG. vissza nem vontak, S. László és kiskorú testvérei tulajdonát képező és S. János, tehát más személy ellen intézett adóvégrehajtás alkalmával le nem foglalt ezen két öreg ökröt akarta elhajtatni, oly célból, hogy az S. Jánostól lefoglalt két fiatal ökör előállítására kényszerítse vádlottat, illetőleg annak vele egy házban lakó rokonát; tekintve, hogy az adóvégrehajtónak ez eljárása nyilván jogtalan ; tekintve, hogy akkor, midőn vádlott saját tulajdonát védte, a le nem foglalt ökrök elhajtását a jogtalan téren lévő végrehajtó ellenében vasvilla felemelésével ellenezte, büntetendő cselekményt nem követett el: ezeknél fogva mindkét alsóbiróság itélecének megváltoztatá°ával vádlott a btkv. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak miatti vád és annak következményeinek terhe alól felmentetik. A btk. •_':}(>. §-ábuu meghatározott megfertóztetés tényálladékához tartozó azon ténykörülmény, miszerint sériiltnö életkorának 14-ik éret be nem töltötte és hogy vádlott erről tudomással birt volna, bebizonyitottnak nem tekinthető, lia a leány az orvosi látlelet és vélemény szerint annyira fejlettnek találtatott, hogy a vádbeli cselekmény elkövetése idejében 14 évet túlhaladott hajadonnák lát-zott. A kassai kir. törvényszék (1889. november hó 14-én, 8,591/1891.): A btk. 236. §-ában meghatározott s a P Mária sérelmére elkövetett megfertőzés bűntettében bűnösnek mondja ki K. András vádlottat s ezért a btk. 91. §-a alkalmazása mellett a 236. és 250. §-ok alapján a/, Ítélet foganatbavételétől számítandó két évi fegyházra stb. ítéli. I n d o K o k : K. András a mult év folyamán az életének 14-ik évét még be nem töltött P. Mária hajadonnal két ízben nemileg közösült. Vádlott tettét ugy a vizsgálat, mint a főtárgyalás során beismerte s azzal védekezett, hogy sérült korát nem tudta, hogy őt a közösülésre mások biztatták s hogy sérülttel mások is közösültek. Ezzel szemben viszont sérültnő előadja, hogy vádlott erőszakkal kényszeritette a közösülésre s hogy annak tartama alatt száját is befogta sérültnőnek. A vizsgálati iratokhoz csatolt erkölcsi bizonyitványnyal igazolva van, hogy sérültnő erkölcsi magaviselete kifogástalan, a születési anyakönyvi kivonattal pedig beigazoltatott, hogy P. Mária a tett elkövetésének idejében 14-ik életévél tényleg be nem töltötte. Minthogy vádlott állítását mivel sem igazolta s a sérültnő megvizsgáltatásáról kiállított orvosi vélemény igazolja, hogy a végrehajtott nemi közösülés ámbár az ivari érettség bekövetkezéséré szükségkép előmozdító s gyorsító hatással volt és igy sérült fejlettségi állapotára is, mindazonáltal tekintettel arra, hogy manapság meghatározni nem lehet, hogy a fejlettségi állapot meg teremtésében mennyi része van a nemi élvek gyorsító s előmozdító hatásának s igy azt, vájjon sérültnő már fél évvel ezelőtt 14 évét elért hajadon külalakjával birhatott-e, meghatározni szintén nem lehet, vádlottat a tényállásból folyólag beismerése alapján kellett a megf«rtőztetés bűntettében bűnösnek kimondani s a btkv. 236. és 250. §-ok alapján elitélni. Tekintve azonban vádlott fiatal korát, büntetlen előéletét, valamint azon körülményt, hogy vádlott mint járatlan ember, tettének következményeit alig láthatta előre, a btk. 91. §-a indokoltnak mutatkozik, mihez képest őt az Ítélet rendelkező részében irt büntetéssel sújtani kellett stb. A budapesti kir. itélö tábla (1890. február 11-én, 3,035. 1890. b. sz. a i : Tekintettel a fenforgó túlnyomó nyomatékos enyhitő körülményekre és sértett fejlettebb testalkatára: vádlott büntetésének kiszabását a btk 92. §-a alapján állapítja meg s vádlottat egy évi börtönbüntetésre itéli stb. A m. kir. Curia 11890. november 25. 5,029/B. 1890.): A btk. 82. £-a szerint, nem számithatók be a bűntettnek vagy vétségnek tényálladékához tartozó, vagy annak súlyosabb beszámítását okozó ténykörülmények, ha az elkövető, cselekmény elkövetésekor, azokról nem birt tudomással. Minthogy pedig az, hogy vádlott a btk. 236. ^-ában meghatározott megtertőztetés tényálladékához tartozó ama ténykörülményről, miszerint P. Mária életkorának 14-ik évét be nem töltötte, tudomással birt volna, bebizonyitottnak azért nem tekinthető, mert P. Mária teste, az orvosi látlelet és vélemény szerint annyira fejlettnek találtatott, hogy a vádbeli cselekmény elkövetése idejében 14. évet túlhaladott hajadonnak látszott, mert a vádlott 1'. Máriával csak 5 hónappal a cselekményt megelőzőleg ismer kedvén meg annak koráról biztos tudomást szerezni módjában nem állott; ugyanezért mindkét alsóbb fokú bíróság itéleeinek megváltoztatásával K. András a vád alól felmentetik. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Felveendő folyamodó az ügyvédjelöltek lajstromába, ha igazolja, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. életbelépte előtt az ügyvédjelölti minösitésr.1 megkívántató kellékkel bir. A gyulafehérvári ügyvédi kamara választmánya 1890. szept. 22-én 366. sz.): Folyamodó abbeli kérésének, hogy N. Lipót az ügyvédjelöltek lajstromába bevezettessék, hely nem adatik, a kérelem összes csatolmányaival visszaadatik, mert a kérvény mellékleteiből nem tűnik ki az. hogy N. Lipót az 1874 : XXXIV. t.-c. 11. §. a) pontjában felhozott jogi képzettséget valamely egyetemen elnyerte volna, de az sincs igazolva, hogy nevezett, a nmélt. igazságügyminiszter urnák 1875. június 23-án 15,924. sz. a kibocsátott körrendelete szerint valamely jogi egyetemen rendszeresített kir. állami vizsgát letette volna, minek folytán ezeknek hiányában a felvétel megtagadandó volt. A m. kir. Curia (1891. jan. 27. 369. sz.): Tekintve, hogy kérvényező N. Lipót a bemutatott adatokkal igazolta, miként az 1874: XXXIV. t.-c. életbe lépte előtt az ügyvédjelölti minősítésre megkívántató elméleti képességgel bir, sőt azt is igazolta, hogy már egy ízben részére az ügyvédi vizsgálatnak letehetésére az engedély megadatott, az ügyvédi kamara választmányának határozata megváltoztatik és kérvényező N. Lipót az ügyvédjelöltek lajstromába az 1874 : XXXIV. t.-c. 112. §-a alapján felvétetni rendeltetik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1.524. Igazolványnyal ellátott kiszolgált altisztek szabályzati kérvényei akkor is bélyegmentesek, ha oly állás elnyerése végett adattak be, a mely a kiszolgált altisztek részére fentartva nincsen. (1890. évi 5,470 sz.) 1.525. Lelkészek fizetésére rendelt alapítványok kamatjövedelme : adóköteles. (1890. évi 5,950. sz) 1.526. Ha a magán váltóürlapon lerótt bélyegjegy felül van bélyegezve, de a felülbélyegzés ideje határozottan meg nem állapítható, a felülbélyegzés még az aláírás elölt eszközöltnek "oélelmeztessék. {1890. évi 6,092. sz.) 1.527. Ha az örökhagyó — mint volt kereskedő — még életében valamelyik örököse javára, osztályrészére való betudás mellett, bizonyos összeget elkönyvelt, cttó'l az összegtől, habár az az örökhagyó életében tényleg kifizetve nem is lett, örökösödési illeték nem jár. (1800. évi 6,651. sz.) 1.528. Ha kereskedő üzletéből eredő követelését kereskedelmi levélben nyugtázza. ez a lettél mindaddig, míg a bíróság előtt nem használtatik, feltételes illetékmentességben részesül. (1890. évi 6,650. sz.) 1.529. Az általános jövedelmi pótadó kivetésénél figyelembe veendő kamatteherre vonatkozó elkésve beadott vallomás elfogadását célzó kérvények utolsó fokit felülbírálására : a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság nem illetékes. (1890. évi 6,455. sz.) Kivonat a „Budapesti Közliiiiy"-l>ől. Csődök: Urményi Tóbiás e., aradi törvényszék, bej. márc. 16, félsz. márc. 20, csb. Zuber Gyula tmg. Murády János. — Mikai Jeremiás e., nagykikindai törvényszék, bej. márc. 15, félsz. ápr. 10, csb. Németh Antal, tmg. Schmidt Nándor. — Móritz Pál <=., nagyváradi tszék, bej. ápr. 1, félsz. ápr. 22, csb. Jelentsik István, tmg. Hlatky Endre. — Mayer Henrik e., szombathelyi tszék, bej. márc. 23, félsz. ápr. li, csb. Sarlay Ferenc, tmg. dr. Stirling Ede. — Szöllösi Ferenc c, brassói tszék, bej. márc. 28, félsz. ápr. 13, csb. Kovács Károly, tmg. Schmidt Vilmos. — Uafl'ó Alajos e , fiumei tszék, bej. márc. 20, felsz. apr. 14, csb. dr. Zarevich Antal, tmg. dr. Vió Ferenc. — KÓth Ignác e., nagyváradi tszék. bej. márc. 14, felsz ápr. 2. csb. Jelentsik István, tmg. Szacsvay Ákos. — Scliulhof Lipót és tsa e., budapesti ker. és váltótszék bej. márc. 16, felsz. márc. 28, csb. Horvay Árpád, tmg. Kenedi Géza. — Jakobovics Ilona e., beregszászi tszék, bej. febr. 28, felsz márc, 17, csb. Tolvay Gyula, tmg. Róth Gábor. — Staub Márton e., szatmárnémetii tszék, bej. márc. 10, felsz. márc. 24, csb. Kölcsey Sándor, tmg. Nagy Elek. — Csávics József e., kaposvári tszék, bej. febr. 24, felsz. márc. 21, csb. Holics Gyula, tmg. Schvarcz Samu. — Vavrek Rudolf e., beregszászi tszék, bej. márc. 3, felsz. márc. 18, csb. Tolvay Gyula, tmg Koós Albért. — Lantit József e., kézdivásárhelyi tszék, bej. márc. 16, felsz. ápr. 3, csb. Máthé Albert, tmg. Kökössy Károly. - Friedmaun Dávid e., szolnoki tszék, bej. márc. 21, felsz. ápr. 6, csb. dr. Genthon Ferenc, tmg. Széké József. Pályázatok : A ceglédi jrbságnál seg. díjas joggyakornoki áll. febr. 27-ig. — A csíkszeredai tszéknél b i r ó i áll. febr. 27-ig. — Az eperjesi tszéknél aljegyzői áll. febr. 29-ig. — A kassai jrbságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 3. — A balassagyarmati tszéknél aljegyzői áll. márc. 5. — A rózsahegyi tszéknél díjas jog gyakornoki áll márc. 5. — A verseci jrbságnál díjas joggyakornoki áll. márc. 5. Nyomatott a .Peeti tönvvnvomda-ré»7vpny-társasáo"-nál. íHoId-ufnza -;. szám.'