A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 5. szám - A kis gyermek gondozásáról - Az új hagyatéki eljárás. 4. r.

20 között vádlottakat a btk. 190. §-ában meghatározott büntetéssel sújtani kellett stb A budapesti kir. ítélő tábla (1889. június 24-én, 10,979/1889. p. sz.): A kir. itélö tábla az elsöbiróság ítéletét részben megváltoztatja, vádlottakra a btk. 92. §-a alapján szabja ki a büntetéseket s ehhez képest J. Sándort 25 írt és "> fit, Z. Trifunt 10 frt és 5 frt, U. Gábort, D. Sándort és N. Anasztázt fejenkint 5 frt és 2 frt pénzbüntetésre ítéli. Indokok: A kir. itélö tábla a bűnösség és minősítés tekintetében, valamint a vádlottakra vonatkozó társtettességet illetőleg az elsőfokú bíróság ítéletében foglalt megállapításokat azért hagyta helyben, mert vádlottak Z. Trifun és U. Gábor az a tanúsított magatartása, hogy a panaszos lelkészt kötelességeik egyenes megtagadása által jogellenesen megakadályozták abban, hogy az isteni tiszteletet teljesíthesse, tehát arra kényszeritették, hogy a szertartások teljes végzését abban hagyja eme kényszerítő hatásnál fogva az eröszakot, mint a vádbeli vétség egyik ismérvét fenforogni látta és mert a többi vádlott a nevezett két vádlott eme jogellenes fentjelzett cselekményene nézve ugyanezekkel akarategységben volt, ezeket hozott hitközségi határozatokkal arra felhatalmazták és részben egyenesen utasították. Mindamellett, minthogy vádlottak eme ténykedéseiben a jogosulatlan, tehát büntetendő önsegély esete forog fenn, a mennyiben más uton orvoslást nyerhetni nem reméltek, szemben a panaszos lelkésznek utóbb igazolt eljárásával, minthogy vádlottak, mint az egyházi vagyon gondnokai részben ebből kifolyó sérelmeikre való tekintetből ténykedtek: ezeknek az enyhítő körülményeknek kellő méltatásával alkalmazta a kir. tábla vádlottak büntetésének kiszabásánál a btk. 92. §-át. A m. kir. Curia (1889. november 19-én, 10,435/1888. p. sz.): D. Sándor vádlott az iratok között levő anyakönyvi kivonat szerint 1888. évi október 20-án meghalálozván, irányában a további eljárás megszüntettetik. A többi vádlottakat illetőleg pedig mindkét alsóbbfokú biróság ítélete megváltoztatik és J. Sándor, Z. Trifun, U. Gábor és N. Anasztáz a vád alól felmentetnek. Indokok: A btk. 190. §-a a vádbeli cselekményekre csak abban az esetben lenne alkalmazható, ha a vádlottak erőszakkal akadályozták volna Tr. János lelkészt a vallási szertartás teljesítésében, vagy zavarták volna a szertartást. Az utóbb emiitett indokra, minthogy a szertartás megkezdve nem lévén, meg sem zavartathatott, az alsóbb fokú bíróságok nem fektetik ítéleteiket; hanem erőszakot látnak abban, hogy a vádlottak egy része határozatilag kimondta, hogy az isteni tisztelet szolgáltatása egy időre megszüntettetik, másik része pedig ezen tilalomnak engedelmeskedvén, énekelni és harangozni elmulasztott. Ezen felfogás azonban téves, mert egyfelől erőszakos cselekvést tételezvén fel, a mulasztással nem lehet erőszakot elkövetni és mert másfelől szellemi erők küzdelmében az erőszak fenforgása lehetetlen lévén, a cselekvés csak abban az esetben tekinthető erőszakosnak, ha fizikai erő használtatik más hasonló erő ellenében. E szerint a vádbeli cselekmény a btk. 190. §-ában meghatározott vétséget nem képezvén, az összes vádlottak a btk. 1. §-a alapján a vád alól annál is inkább felmentetnek, mivel ugyanazon cselekmény az 1868. évi IX. t.-c. 9. §-a és az 1868. évi augusztus 10-én kibocsátott legfelsőbb rendelet II. részének 33. §-a és IV. részének 10. §-a d) pontja és végbekezdése értelmében egyházi fenyíték alá esőnek ismertetvén fel, az iratok szerint az illeti'kes hatóság által már meg is toroltatott. Ha a polgári per folyama alatt hivatkozott okiratra az ellenfél azt állitja, hogy az hamis, ngy az a polgári pertől függetlenül is a kérdéses okirat hamisítása miatt a hünvádi eljárást szorgaimazhatj.i, a vizsgálatnak lévén azntán feladata a fel jelentésben foglalt állítólagos hamisításnak, illetve, hogy létezik-e büntetendő cselekmény, kiderítése. A miskolci kir. törvényszék: A kir. ügyészi indítvány elfogadtatik, D. M. ellen okirathamisitás és csalás miatt tett feljelentés félretétetetik. Indokok: Az előadott tényállás alapján D. M. ellen a bűnvádi eljárás folyamatba nem tehető, mert a D. eljárásában a csalás elemei fel nem találhatók, hogy pedig okirathamisitás fenforog-e vagy sem, az csak akkor tehető vizsgálat tárgyává, ha a polgári biróság a prdts 10. értelmében a polgári eljárást felfüggeszti és a büntetendő cselekmény fenforgását látván, azt hivatalból teszi át a bűnügyi útra, mert hogy mennyiben lát büntetendő cselekményt fenforogni, vagy mennyiben fektet súlyt a panaszlott levélre, az egyelőre a polgári bírósághoz tartozik. A budapesti kir. itélő tábla: az első biróság végzését indokainál fogva helybenhagyja. A magyar kir. Curia: Mindkét alsóbiróság végzése megváltoztatik, a bűnvádi feljelentés a bűnvizsgálatra alkalmasnak találtatván, az elővizsgálat elrendeltetik. Indokok: A bűnvádi feljelentéshez csatolt válasziratból, melyet panaszlott a panaszos és érdektársai ellen folyamatba tett polgári perben benyújtott, világosan kitűnik, hogy panaszlott a panaszos és érdektársa ellen támasztott kártérítési igényének per utjáni érvényesítése céljából panaszos és érdektársának egy levelét csatolta, illetve bizonyítékul használta, melyet panaszos meghamisitottnak állit, minthogy pedig panaszos állítása szerint ezen levél jelzett perbeli érdekére befolyással látszik lenni, sőt állítólag az érintett polgári per sorsa ezen hamisított okirat alapján reá nézve kedvezőtlen kimenetelű lenne és minthogy panaszos a polgári per folyamán történendőkre, illetve ennek fejleményeire tekintet nélkül és a polgári pertől függetlenül is a kérdéses okirat hamisítása miatt a bűnvádi eljárást szorgalmazhatja, a vizsgálatnak lévén azután feladata, a feljelentésben foglalt állítólagos hamisításnak, illetve hogy létezik-e büntetendő cselekmény, kiderítése. Ugyanazért mindkét alsóbiróság végzésének megváltoztatásával, a benyújtott bűnvádi feljelentés a bűnügyi vizsgálatra alkalmasnak találtatván, az elővizsgálat elrendelendő volt. (1890. január 9-én, 6,700. • Ha ügyvéd saját nevében beadott folyamodványban basznál sértő kifejezést, az 1887. évi XXVIIÍ. t.-c. nem alkalmazható. A nezsideri kir. járásbíróság: Dr. T. Gyula ügyvéd a K. B. T. K. 46. §-ában körülirt hatóság elleni kihágásban bűnösnek kimondatik s e miatt 30 frt pénzbün'etésre s bebajthatlanság esetén e helyett három napi elzárásra ítéltetik. Indokok: Vádlottnak azon védekezése, hogy az 1877. évi XXVIll. t.-c. 3. §-a értelmében reá, mint ügyvédre a K. B. T. K. 46. §-a nem alkalmazható, helyt nem foghat; miután vádlott a hatóságot sértő kifejezéseket tartalmazó fel folyamodást hagyatéki ügyben nem meghatalmazotti minőségben, hanem saját nevében adta be a bírósághoz, s azon körülmény, hogy vádlott ügyvéd, a dolog állásán annál kevésbé változtat, mert a jelen bűnügyi eljárás alapjául szolgáló beadvány ügyvéd alkalmazása nélkül magánfél által is benyújtható. (1888. szeptember hó 24-én, 1,226. sz.) A győri kir. törvényszék: A kir. törvényszék helybenhagyja a kir. járásbíróság ítéletét az abban felhozott indokok alapján. (1889. január 31-én, 376. sz.) A budapesti kir. itélő tábla : Az 1883. évi VI. t.-c. 2. §-ában körülirt esetek egyike sem forogván fenn, a kir. itélő tábla vádlott felebbezését a hivatkozott törvény 4. §-a alapján hivatalból visszautasítja. (1889. szeptember 24-én, 29,793. sz.) Egyszerű összebeszélés, bár több lopás elkövetésére nézve, tolvajszövetséjet nem állapit meg. A 1!. T. K. 330. §-ának 5. p. alá csak akkor esik a lopás, ha többen határozatlan időre, határozatlan szánni lopások elkövetésére szövetkeztek. (M. kir. Curia 1889. szept. 19-én, 8,553 sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Scheiber Mór e., szombathelyi tszék, bej. márc. 16, félsz, ápr. 1, csb. Tura József, tmg. dr Korchmáros Kálmán. — Szalay Ödön e., n.-váradi tszék, bej. márc. 15, félsz. ápr. 9, csb. Jelentsik István, tmg. dr. Fazekas Imre. — Tausisr József e., budapesti ker. és váltótszék, bej. márc. 5, félsz. márc. '27, csb. Ney Aladár, tmg. dr. Rexa Pál. — Orbán JáPOSné e., b.-gyulai tszék, bej. márc. 3, félsz. márc. 18, csb. Miskovics Száva, tmg. Kolozsváry Elek. — Hendler és társa e., pozsegai tszék, bej. és félsz. jan. 2, perügyelö és ideiglenes tmg. Stein Lajos. — Hofbaner Jakab Károly e., bpesti tszék, bej. márc. 12, félsz. ápr. 9, csb. Hajdú Imre, tmg. Baintner Imre. — „(Jeorg Wermescher" e., m.-vásárhelyi tszék, bej. febr. 28, félsz. márc. 10, csb. Horváth Miklós, tmg. Orbonás Mihály. — „Alper & CiOldberger" e., kassai tszék, bej. márc. 6, félsz, márc. 13, csb. Feleki László, tmg. dr. Róth Jakab. — FischiT GnNZtáY e., szabadkai tszék, bej. márc. 3, félsz. márc. 10, csb. dr. Bányai Miklós, tmg. dr. Stein Adolf. Pályázatok: A halmu jbságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 8-ig. — A pápai jbságnál aljegyzői áll febr. 8-ig. — A budapesti és az a.-maróthi tszéknél II. o s z t j e g y z ő i áll febr. 8-ig. — A lőcsei tszéknél díjas joggyakornoki áll. febr. 8-ig. — A szabadkai és a rózsahegyi tszékeknél aljegyzői áll. febr. 9-ig. — A szegzárdi ügyészségnél a 1 ü g y észi áll. febr. 11-ig. — A b.-szászi tszéknél a 1 j e g y zíő i áll. febr. 11-ig. — A pestvidéki tszéknél díjas joggyakornoki áll. febr. 11-ig. — A vajda-hunyadi jbságnál járásbirói áll. febr. 12-ig. Nyomatott a .Pesti könyvnyomda-részvény-társasáq"-n.í 1 íHold-utcza i. ezána.)