A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 52. szám - Telekkönyvi végzés végrehajtása - Ügyvédek bírságolása

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 52. számához. Budapest, 1890. december 28^án. Köztörvényi ügyekben. Yiinyerési szolgalom ós telekkönyvi bejegyzésének kellékei. A budapesti l--III. kor. kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság (1889 május 81. 3,110. sz. a.) Ribáry József mint a Marczibányi-féle esászárfürdöi alapítvány felügyelői bizottságának elnöke özv. P. Fülöpné úgy is mint kisk. P. Ödön, Andor és Margit term. és törv. gyámja, továbbá P. Rezső és L. Kornélné ellen szolgalmi jog bekebelezése iránti telekkönyvi ügyében következő végzést hozott : A szolgalmi jog bekebelezése iránti kérvény most már érderűleges elintézés alá vétetvén, ehhez képest az eredetben beérkezett Budapesten 1883. nov. 20-án kelt és a m. kir. pénzügyministeriumnak 6">.029. sz. rendelete folytán jóváhagyott adásvevési szerződés alapján 8,651. sz. tjkben foglalt I 1—4 sor 3,800Vi — 3,804—3,806. hr. sz. Lukácsfiirdőre mint szolgáló és a budai 6,790. sz. tjkben a Marczibányi István és Mária-féle alapítvány nevére irt ingatlanokra mint uralgó jószágra a Lukács-fürdő tavát és ennek forrását jelenleg terhelő és a császárfürdőt tényleg megillető viznyerési szolgalmi jog az eddig fennállott terjedelemben a császárfürdő mindenkori tulajdonosa javára igazolás kötelezettsége mellett előjegyeztetni rendeltetik. Ellenben a bekebelezés iránt kérelmével folyamodó elutasittatott, mert a Lukács fürdő tulajdonosának ebbeli bekeblezési engedélve nem igazoltatott síb. A budapesti kir. itélö tábla .188',). dec. 24. 46,019. sz. a.) az első bíróság neheztelt végzését megváltoztatja és felfolyamodót előterjesztett kérelmével elutasítja ; mert a kérelem alapjául bemellékelt szerződésben ama szolgalmi jog, melynek bejegyzése szorgalmaztatik, sem tárgyára, sem pedig terjedelmére körülírva s minden kételyt kizárólag meghatározva nincsen; mert továbbá a kérelem kapcsán felhozott szerződésben az elő Egyeztetni célzott szolgalmi jogra vonatkozólag bejegyzési engedély nem adatott, sem pedig abban a biztosításhoz való jog fent hagyva nincsen; a különben sem kérvényezővel kötött eme szerződés tehát a telekkönyvi rendtartás (64-, illetve 81., 82. és 87. §-ainak; rendelkezésére tekintettel, a kérvényben körülirt szolgalmi jognak kérvényező javára való bekebelezésére vagy elő jegyzésére alapul nem szolgálhat. A ni. kir. Gnria (1890. okt. 9. 1831. sz.) a másodbiróság neheztelt végzése megváltoztatik és az első bíróság végzése hagyatik helyben ; mert az A. alatt felmutatott okirat a polg. törv. rendt. szabályai szerint bizonyító alakban van kiállítva s abban úgy a bejegyeztetni kívánt tehernek jogi természete, vagyis a szolgalmi jog annyiban határozottan van előadva, a mennyiben abból nyilván kitűnik, hogy e jog a kérvényező javára, s az ott jelzett ingatlan terhére szolgál, valamint a tárgyak megjelölésénél és azok terjedelmének vázrajzi kitüntetésénél fogva kétség a tekintetben sem foroghat fenn, hogy az okiratban alaposan kifejezett szolgalmi jog csakis viznyerésre vonatkozhatik; ama körülmény pedig, hogy ott a jog terjedelme nincs meghatározva s a biztosításhoz való jog sincs fenhagyva, hogy végül az okirat nem is közvetlenül kérvényezőnek befolyásával jött létre, az előjegyzést a tkvi rendelet 87. §. értelmében nem gátolhatja ; mert a szolgalmi jog természeténél fogva dologi jog lévén, a telekkvi rendt. 63. §. szerint a biztosítás engedélyezésére való tekintet nélkül telekkönyvi bejegyzés tárgyát képezi; az érintett többi hiányok pedig részint csak a bekeblezés megengedését akadályozzák, részint az igazolási per tárgyául szolgálhatnak stb. A falnnk rossz anyagból való felverése alperes hibáját képezvén, jóllehet felperest az anyag alkalmatlan voltára figyelmeztette, de a ninnka folyama alatt a jobb anyag szállítását nem ^zortralmazta, — a fal összeomlása folytán beállott kár megtérítésében kötelezendő volt. A módosikir.járásbii-oság '1889. febr. 6-án 247/p. 1889. sz.): Vuchetich Endre által képviselt M. Márton felperesnek, L. Antal, K. Péter és T. Stoján alperesek elleni 63 frt s járulékai iránti perében itélt: Felperes keresetével clutasittatik stb. Indokok: Felperes keresetileg előadja, hogy alperesek által egy parasztházhoz falat veretett, m elv fal azonban az átadás után nyomban összedűlt, miután alpereseknek készpénzben, terményekben és árúkban 69 frtot szolgáltatott, ezen összeget keresetbe veszi, minthogy alperesek által épített falazatot egy új által pótolni kénytelenittetett. Az eljárás során hit alatt kihallgatott K. Antal és K. Lázár tanuk határozottan vallották, hogy midőn alperesek a ház falazatát verni kezdették, a fövényt 1 lábnyi mélységben eltávolítani, a falazatot az udvarban, vagyis a ház közelében levő anyag-gödörből vették és midőn a ház hátsó falazata elkészült, az összedőlt. Ekkor L. Antal elsőrendű alperes figyelmeztette, hogy az udvarban levő földanyag felveréséhez nem alkalmas és a régi fal helyébe alperesek a régi fal anyaga és felperes által a mezőről hozott földből való keverékkel folytatták a falverést s ledőlt falazat helyett utóbbi módon készült új falazat szilárdan állott s miután a falverés ezentúl udvari földből folytattatott, e falazat jó részben összedőlt s végre midőn a további munkálat felperes által a mezőről hozott föld és udvari föld keverékével folytattatott, készült el a ház, melynek falazatából az átadás után azon részek dőltek el, a melyek felperes udvarából való földből voltak és a második föld-dőlés alkalmával megmaradtak. Mely összedőlt falrészeket felperes saját beismerése szerint 34 írtban helyreállított, igy legkedvezőbb esetben felperes csak ezen 34 frtot vehetné keresetbe, minthogy azonban alperesek azon előadása, hogy az udvarbeli földanyag alkalmatlan voltára felperes figyelmeztetett, említett tanuk által beigazolást nyert s minthogy továbbá a fentebb előadottakból az tűnik ki, hogy alperesek által ismételten felvert falazat azon része, a mely felperes által hordott mezei föld keverékéből készíttetett, megmaradt s csak azon földből való falazat dőlt el, mely udvari földből veretett és minthogy az ügylet természetéből folyik, hogy alperesek csak az udvarból voltak kötelesek a felpereshez föleiét hordani, igy az előre figyelmeztetett felperes saját mulasztásának tulajdonithatja kárát, a mennyiben a falverést az udvarbeli földdel folytattatta, minélfogva alpereseket a kártalanítási kötelezettség alól feloldani s illetve felperest keresetével elutasitaui kellett. A budapesti kir. itélö tábla (1890. január 10. 17,324/1889. p. sz.) : Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A birói szemle alkalmával felperes udvarában egy 13 öl hosszú és 4 lábnyi mély gödör találtatott. A per során igazoltatott, hogy alperesek mint falverők a gödör földből ]/2 lábnyi réteget félre vetettek és a falat 3!/2 lábnyi gödörből kiásott földből verték fel, de ebből a földből felvert fal részben ledülvén, felperes a mezőről földet hozatott és ez jó anyagnak bizonyult. Tekintve azonban, hogy felperes nem elegendő jó anyagot szállíttatott és az első ízben ledőlt falat részben a ledőlt falból vett és a mezőről hozott anyaggal vegyitett földdel, részben a gödörből kivett anyaggal tovább felverette, világos, hogy a mennyiben a fal másodízben is ledőlt, ez csak a rossz anyag miatt dőlt le. A szakértők igazolták ugyan, hogy ha alperesek a gödörből nem '/a, hanem l'/2 lábnyi földet távolítanak el, a többi gödör föld a falverésre alkalmas lett volna, de ez a bizonyíték tekintetbe nem vétetik, mert a gödörföld az által, hogy felperes kénytelen volt a mezőről más anyagot szállítani, rossznak bizonyult és mégis a felperes azzal folytatta és tekintve, hogy jó anyag szállítására alperesek nem köteleztettek, az első bíróság ítéletét ezeknél és az abban foglalt vonatkozó indokai alapján helybenhagyni kellett. A m. kir. Curia (1890. október 24. 2,707. sz.): Mindkét alsó bíróság ítélete megváltoztatik s alperesek köteleztetnek felperesnek 34 frtot és ennek 1888. évi május 17-től számítandó 6°/o kamatját stb. fizetni; ellenben felperes keresetének többi részével elutasittatik. Indokok: A felek által előadottaknál fogva kétségtelen az, hogy az alperesek által készített épület fala ledőlvén, felperes ennek helyreállítása végett más vállalkozóknak 34 frtot fizetett s igy ezen összeg erejéig kárt szenvedett. A szakértők és a tanuk