A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 52. szám - Telekkönyvi végzés végrehajtása - Ügyvédek bírságolása

A JOG. zák, hanem valósággal annyira alárendelik, hogy szabatos, független és lelkiismeretes működését egészben megbénítják. Ily valóban odiosus intézkedést rejt magában az 1881. évi L1X. t.-c. szerencsétlen 60. §-a, mely igy hangzik: »Ha a másod- vagy harmad biróság a felfolyamodást merőben alaptalannak találja, a felfolyamodó 500 forintig terjedhető pénzbírsággal büntettetik. E b i rságért a fél elleni visszkereset fenmaradása mellett első sorban az ügyvéd felelős.« A midőn e törvényszakasz intézkedését nemcsak túlszigorúnak, hanem lehet mondani az ügyvédre nézve igazságtalannak és lealacsonyitónak declaráljuk — azzal még nem akarjuk távolról sem vitatni, miszerint szabad túr engedtessék ilynemű visszaélésekre s a perorvoslatoknak határtalan tér biztosittassék, de legyen a bírósagok ezen joga is a kellő korlátok közé szorítva, legyen joga azon ügyvédnek, kit a másodbiróság bírságolt, a harmadbirósághoz is felebbezni illetve felfolyamodni. Ezt kívánja az igazság, ezt a múltányosság és az észjog elvei. Ha az ügyvédet a másodbiróság sújtja birsággal — erre nézve ez csak mint elsőbirósági intézkedés tekinthető s mégis a föméltóságú kir. Curia azon elvet fogadta el, hogy az esetben ha a per érdemében nincs perorvoslatnak helye, a birság kérdésébe nem is bocsájtkozik. Ezen elv nagyon lesújtó a kötelességeit hűn teljesítő ügyvédre nézve, mert hiszen még a főbenjáró bűntetteknél is meg van engedve a legfőbb bírósághoz a felebbezés, sőt még a kegyelmi út is nyitva van; nem felelhet meg tehát sem az igazság, sem a méltányosság elveinek az, hogy az esetben, ha az érdemben nincs perorvoslatnak helye, a birság kérdése sem képezheti a felsőbb biróság határozatának tárgyát, hiszen a per érdeme a birság kérdésével semmi okozati összefüggésben nincs, de másrészt a véges ember természetével jár a tévedés — »tévedni emberi dolog«, az ügyvéd lehet, ugy fogta fel, hogy a felfolyamodás alapos, a másodbiróság azonban ellenkező nézetből indulva ki — őt birsággal sújtja; már most azt megítélni kinek volt helyesebb a felfogása és nézete — az ügyvédnek-e vagy a másodbiróságnak, nemde méltányos, hogy e felett valaki még Ítéletet mondjon, mert hogy bármely biróság felülvizsgálatlanul sújtson valakit büntetéssel, az jogilag rendezett államban nem is képzelhető. Igaz, hogy felsőbb bíróságaink s különösen a királyi itélő táblán ijesztően szaporodnak fel a felebbezési beadványok s ezekkel kapcsolatban a hátralékok óriási halmaza s hogy ezen körülmény gyors és igazságszolgáltatásunkra, a mi pedig, mindhiába, a fő dolog lenne, bénitó hatást gyakorolnak ; de ennek oka nem egyedül és kizárólag abban keresendő, hogy a felek részéről nagy mérben adatnak be telebbezések, mert hiszen ok nélkül serki sem felebbez, hanem inkább abban, hogy a másodbiróságnál óriási mérvben felszaporodott hátralékok mellett az ügyek elintézése felette lassú és felületes. Le kell győzni azon akadályokat, melyek eddig ott felmerültek és ha a másodbiróságnál a felebbezések gyorsan és behatóan intéztetnek el, bizony nem lesz érdekében alap nélkül kinek sem felebbezni, mert, mint mondani szokás, nem fog időt nyerni. Fel kell azonban az ügyvédet menteni azon anomáliától, miszerint félve és remegve nyúljon tollához akkor, a midőn fele érdekében felebbezési perorvoslattal él, a mi aztán nemcsak anyagilag, de erkölcsileg is lesújtó az ügyvédre. De vannak törvénykezésünk terén más tűrhetetlen állapotok is, ilyen például az ügyvédi rendtartás azon félszeg intézkedése, hogy az ügyvéd a behajtott értékből még saját kiadásait vagy díjait sem tarthatja vissza: ha azonban bélyeglelet vétetik fel, nemcsak pénzével, de a mi absurdum, még személyes szabadságával is felelős érte. Míg ily törvények hatályban lesznek, mig az ügyvéd existentiája a leletet sokszor alaptalanul felvevő díjnoktól kezdve a bírságot sokszor kényekedve szerint kimondó táblai biróig függővé van téve: addig jobb helyzetről álmodni sem lehet, addig az ügyvéd nem önálló s az igazságszolgáltatásnak a bíróval nem egyenrangú, hanem nagyon is alárendelt tényezője. Segítsenek ez országos bajon a kormány s azon tisztelt törvényhozó honatyák kik mint ügyvédek, magok is belátják ezen visszás állapotokat. Kuna Jenő, ügyvéd Verseczen. Vegyesek. Törvényszéki könyvtárak. Midőn F a b i n y'T. igazságügyminiszter rendeletileg meg akarta honosítani ezen egyedül a birói képzettség emelésére szánt intézményt, tett a mennyit tehetett, azaz mennyit az »ország pénzügyi viszonyai engednek.« Hogy mily fontosságot tulajdonit ezen törvényszéki könyvtáraknak a német kormány, azt mutatja az, hogy egyes ily bírósági könyvtáraknak könyvjegyzéke köteteket képez. így például a lipcsei főtörvényszéki könyvtár catalogusa most jelent meg, mely két vaskos kötetből áll. Érdekes, hogy az a könyvtár, mely ma 90 ezer kötetből áll, csak 1870-ben alapíttatott, vagyis csak 20 évvel ezelőtt, igy tehát átlag 4,500 kötettel gyarapodik évenkint. Ily fényesen dotálja a kormány a többi főbb bíróságok könyvtárait, mert hisz ezekben találja a biró a legjobb útmutatót, mely őt az Ítélkezésben vezetheti és a mi egyszersmind jogi látkörét kiszélesíti. Hol igy van gondoskodva a bírónak folyton való továbbképzéséről, ott nem is lesz, mint nálunk, oly mesterséges ellentét, áltudomány és álgyakorlat, azaz tudomány és gyakorlat közt. Azt hiszszük, hogy már idején volna, hogy a jelenlegi igazságügyér, kinek annyira szivén fekszik a birói niveau emelése, az által is emelné azt, ha a szellemi kiképzésre anyagi segélyt is nyújtana, azaz a Fabiny által minden egyes bíróságnak kiutalványozott csekély évi járadékot felemelné és gondoskodnék, hogy ez a tényleg legszükségesebb commentárok, szakkönyvek stb. beszerzésére is fordittassék. I)r. Gruber Lajos mult szombaton a feltételes elitélésről tartott előadást a magyar jogász-egyletben, melyben a humanismus és a liberalismus eme legújabb vívmánya érdekében, mint ennek meleg pártolója szólalt fel és az ezen intézmény ellen felhozható mindennemű kifogás beható cáfolatába bocsátkozott. Kimutatta az ellenzők eljárásában a logica hiányát, a mennyiben ezek támadásaik dacára mégis kénytelenek meghódolni az intézmény varázsereje előtt és annak behozatalát ifjúkoriaknál ajánlani. Fokról-fokra jellemezte az eszme térfoglalását és új oldalról mutatta be ezen intézmény legisiatorius rendezését Angliában, valamint a francia senatus által legutóbb elfogadott új Béreugerféle törvényjavaslatot, ennek parliamentáris tárgyalását, a francia képviselőház bizottsága által erre vonatkozólag proponált módosításokat és ezen törvényjavaslatnak a francia közvélemény által történt igen rokonszenves fogadtatását. Az olasz törvény jellemzése után dr. Gruber arra utalt, hogy az ultra-conservativ angol birák viszonylag igen kevés esetben használják fel az ezen törvény által nyújtott jótéteményt, minek következtében azok az angol lapokban támadásoknak vannak kitéve, mert a közvélemény a törvény nagyobb térje.lelmű alkalmazását követeli. Egyébiránt a feltételesen elitéltek közül csakis 2% nem mutatkozott arra érdemesnek. Belgiumban a magistratura legottan felfogta ezen intézmény kiváló társadalmi jelentőségét és 19 hó alatt 13,195 esetben engedték el az elitéltnek Belgiumban feltételeseu a büntetést és csak 200 esetben ezek közül kellett visszaesés miatt a korábban megállapított büntetést végrehajtani. Dr. Gruber a felesleges repressio ártalmaira utalva, különösen hangsúlyozta, hogy a birák tanúsítsanak elnézést a javithatókkal szemben, másrészről azonban kérlelhetetlen szigort az iparszerü bűnösöknél mindaddig, mig azoknak teljes mérvben leendő ártalmatlanná tétele nem sikerült. Az előadó a magyar jogászkörök azon reményének adott végül kifejezést, hogy a feltételes elitélésnek példátlan rohammal mindenfelé hóditó magasztos eszméje minél előbb megvalósulást fog nyerni a mi intézményeink körén belül is. Az előadást a nagyj számú közönség lelkes tetszéssel fogadta és a magyar jogászegylet helyettes elnöke: Manoilovich curiai tanácselnök köszönetet I mondott az előadásért, melyből — úgymond — a jelenlevők sokat í tanultak. Ezután dr. R e i c h a r d Zsigmond polemisált röviden j az intézmény ellenzői ellen és kitűnő érvelése, valamint kiméletleu j ugyan, de szellemes támadásai zajos tetszést arattak az előadás előkelő közönségénél. Ezen előadásokkal véget ért a feltételes elitélés felett a magyar jogász-egyletben folytatott vita, melylyel ; ott öt ülésen át foglalkoztak. A jogtalanul elitéltek kártalanításához.Eö tvös Károly temesvári lottó-védelmében a törvényszékhez fordulva, óva intette és kérte azt, hogy ne hozzon oly ítéletet, mint hozott egyszer, mely alapján ketten 15 évnyi fegyházbüntetést szenvedtek el teljesen ártatlanul. Tudomásunk szerint ez az egyetlen eset is, hogy hosszabb tartamú szabadságvesztési büntetés ténybeli indiciumok nélkül szabatott ki és mint jogerős Ítélet, végre is hajtatott, tehát még korán volna gondoskodni arról, hogy kárpótoltassanak ezen birói tévedésnek áldozatai, de mégis nagyon : érdekes már most nézni, hogy hogy van ezen kérdés az egyéb | államokban szabályozva. Legrégibb idő óta * van e kérdés * Lásd erre vonatkozólag a »Bul. de la Societé de legislation comparée« jul. 7-iki számát, illetve Giacobi: Notes sur la réparation d e s erreurs judiciaires* című müvét.