A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 52. szám - Telekkönyvi végzés végrehajtása - Ügyvédek bírságolása

459 szabályozva, illetve volt a toscanai állam területén 1670. nov. 30. óta, a siciliai 1810. büntetötörvénykönyv pedig szintén foglal már magában erre vonatkozó intézkedést. Ujabb keletű törvényes intézkedések a portugali 1S85. jun. 14-iki törvény, a svéd 188(1. márc. 12-ről, az 1888. ápr. 5-iki dán törvény. Nincs még szabályozva e kérdés Magyarországon, Angliában, dacára az 1864. és az 1873. parlamenti indítványoknak, sem Franciaországban, hol már 1788-ban, majd az 1793-iki nemzetgyűlésen sürgették az ily irá yú javaslat benyújtását, de nincs ily törvénye, dacára annak, hojy 1867-bcn Jules Favre, 18c3-bau Pierre kész javaslattal állott elö. Nincs ily törvénye Ausztriának sem, hol maga a kormány nyújtott be 1883-ban egy ilyent, de nem jutott törvényerőre, mert a főrendek megbuktatták, meglehet talán azért, mert ezt a szerencsétlen Steiner Katalin érdekében akarták hozni. Nincs ily törvénye a mai olasz birodalomnak, melynek egyes részein már 220 évvel ezelőtt volt, nincsen, mert az 1890. jan. 1 én életbelépett büntető-codex közkötelezo az egész királyság területén és mint ilyen, hatályából kiforgatta az e°;ves érvényes particularis törvénveket. -bf.~ A kezesek egymásközti jogviszonyai. Az osztrák polgári törvénykönyv 1,359. §-a szerint az esetben, ha több kezes közül valamelyik az egész adósságot kifizette, akkor öt, ép ugy, mint az adóstársat, a többiek ellen a visszakövetelés (Rückersatz) joga megilleti. Az osztrák legf. bíróság 1890. jan. 22-én 14,426/1889. számú Ítéletével helybenhagyta a gráczi felebbviteli tszéknek e törvényszakaszra vonatkozó oly magyarázatát, hogy a visszakövetelésnek olöföltétele az, hogy az egyes kezesek egymásközt is szerződéses megállapodással kötelmi viszonyba lépjek és megegyezésükkel lettek kezestársakká. A 869. §-nak az egyetemleges adóstársra vonatkozó azon intézkedése, hogy ha az egész adósságot a magáéból fizette le, jogosítva van, jogengedélyezés nélkül is, a többitől a megtérítést követelni-kivételes intézkedés, mely csak akkor jut érvényre, ha a kezes különös megállapodás alapján az elvállalt kezességből nemcsak a hitelezővel, hanem több, a főadósért lekötelezett kezessel szemben is vállalt kötelezettséget. HÜ bajor állampolgár ós magyar honosságú nő között a magyar törvények szerint különben érvényesen kötött házasság Bajororszig részéről azért nem ismertetik el közjogi hatályúnak, mert azon házassághoz az illető bajor hatóság részéről megkivántató engedély be nem szereztetett, azon esetben a házasságból származott s bajor állampolgárnak el nem fogadott gyermek Magyarországon hontalannak lévén tekintendő, honossága és községi illetősége magyar honosságú anyjának a férjhez menete előtt birt községi illetősége után állapittatik meg. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyministernek 1888. évi szeptember hó 10-én 0^,890. sz. a. N. vármegye közönségéhez intézett következő rendeletében: Az osztrák belügyminister ur az 1887. évi július 4-én 7812. szám alatt kelt átiratában arról értesített, hogy az 1868. évi március 25-én Pozsonyban született H. J. A. nevű és csavargás miatt letartóztatott egyénnek bajor állampolgárságát a bajor kir. kormány azon okból nem ismeri el, mert nevezettnek bajorországi, Haag községi illetőségű atyja, idősebb H. J. A. azon alkalommal, midőn 18*37. évi július hó 14-én Pozsony városban a Sz—z községi illetőségű L. Annával az ágostai hitv. evangélikus szertartás szerint házasságot kötött, a bajor törvények értelmében a házasságnak a bajor állam által közjogi hatályúnak való elismeréséhez megkívántató hatósági beleegyezést sem előlegesen, sem utólagosan meg nem szerezte. Az emiitett házasság érvénye iránt a vallásés közoktatásügyi m. kir. ministeriumhoz kérdés intéztetvén, ezen ministeriumnak folyó évi augusztus hó 31-én 33,937i. szám alatt kelt átirata szerint a szóban forgó házasság törvényesen megkötöttnek, belföldön közjogilag is érvényesnek és igy ifj. H. J. A. törvényes gyermeknek tekintendő. Miután azonban az iltetékes bajor kir. kormány kijelentése ellenére a kérdéses házasság közjogi hatályát a nevezett külfölddel szemben érvényesíteni és az emiitett ifjúnak bajorországi atyja utáni honosságát megállapítani nem lehet, őt belföldön született hontalannak és községi iiletőségét anyja, született L. Anna után kell megállapítani. Ennélfogva ifjabb H. J. Ádámot eredetileg Sz. községi illetőségűnek elismert anyja után Sz. községi illetőségűnek jelentem ki és erről címet, hivatkozással a steyri cs. kir. járáskapitánysághoz 1886. évi március 11-én 6,553. szám alatt intézett alispáni átiratra — tudomás és további eljárás végett azon hozzáadással értesítem, hogy a cs. kir. belügyministerium egyidejűleg felkéretett, miszerint a föntnevezett hazaszállítása iránt intézkedjék és egyúttal jelölje meg azon határállomást, a hol a nevezett át fog adatni. Ezen határállomásról címed annak idején utólagosan fog értesíttetni. Az elsőbiróság határozatát megsemmisítő kir. táblai végzés megsemmisítése a Curia által. A szent-gothardi | kir. járásbíróság (1839. szeptember 3-án 1,906/1889. bsz.) : i P. Eleket a 258. §-ba ütköző rágalmazás vétségének vádja alól felmenti stb. — A budapesti kir. itélő tábla (1889. nov. I 25-én 40,019/B. 1889. sz.): Az elsőfokú biróság ítéletét meg; semmisiti és a kir. járásbíróságot oda utasítja, hogy az összes ügyiratokat további eljárás végett a szombathelyi kir. törvényszékhez tegye át. Mert a panasz nemcsak a btk. 258. §-ába, hanem a 260. §-ba ütköző hivatalból üldözendő rágalmazás vétj sége miatt is emeltetvén, az első fokban eljárt kir. járásbíróság szabálytalanságot követett el, midőn az l8)-0. évi XXXVII. t.-c. 39. §-ának 2. pontja ellenére a kir. törvényszék illetőségi körébe , utalt ügyben Ítéletet hozott. — A magy. kir. Curia (1890. nov. 13-án 10,937/B. sz.) : A budapesti kir. itélő tábla végzése megsemmisíttetik s az ügynek érdembeni elbírálására utasittatik. Mert a szombathelyi kir. törvényszéknek 1889. évi február 19-én 333. szám. alatt kelt végzésével jelen ügy a kir. járásbíróság : hatáskörébe tartozónak kimondatván s ezen végzés jogerőre emel: kedvén, a kir. itélő tábla szabálytalanul járt, midőn panaszlotvégzésével oly kérdés elbírálásába bocsátkozott, mely már jogt I érvényesen eldöntve lett. Yasuti töltésen vagy vasúti Iiidon való járás a vaspá lyára vonatkozó életbiztonság s az egészség oltalma végett 1851. évi november 16-án kiadott rendeletbe ütköző kihágást képez, mely az 1879. évi XL. t.-cikk 3. §-a szerint a kir. biróság által bírálandó el. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek Sz. város közönségéhez 1889. évi január hó 8 án 6,452. szám alatt intézett következő rendeletében: A város tanácsának mult évi október hó 6-án 7,986. szám alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú ítélet F. Jakabra vonatkozó nem felebbezett részének érintetlenül, M. Ferencre vonatkozó felebbezett részének pedig helybenhagyásával, nevezett F. J. és M. F. sz —i lakosok azon kihágásért, hogy a vasúti töltésen és vasúti hídon jártak, az 1879. évi XL. t.-cikk 112. §-a alapján 5—5 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1 — 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el: az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán és hivatalból is felülvizsgál1 tatván : illetékesség hiánya miatt az elsőfokú Ítélettel együtt mindkét vádlottat illetőleg megsemmisittetik s az iratok további eljárás végett az illetékes kir. bírósághoz áttétetni rendeltetnek. Mert panaszlottak emiitett cselekményük által a vaspályára vonatkozó, az életbiztonság s az egészség oltalma végett kiadott 1851. évi november 16-án kelt rendelet 96. §-át szegvén meg, ez által az 1879. évi XL. t.-c. 111. §-ába ütköző kihágást követték el, ennek elbírálása pedig a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A német polgári törvénykönyv újabb javított tervezetének megbirálására huszonegy tagnyi bizottság küldetett ki, mely munkálkodását azonban az 1891. év ápril 1-én kezdi még csak meg. Tagjai az összbirodalom legjelesebb és legkiválóbb ügyvédei és birái. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelexéüt tévedések kikerülése végett kérjük mindig hiadóhivatalunliliox intézni. Azon ügyeket, melyekben e rovat alatt egyszer számot adunk ha még elintézetlenek, figyelemmel kisérjük mindaddig, míg azok elintéztetnek, a mikor minden további kérdezés nélkül is közöljük az elintézés mikéntjét. Ápatiu. Dr. K. L. A f. k. Brand A. — Pécsi A. ügyet a T. f. hó 16-án hh. — Arad. A. F. A f. k. Nagy F. — Kurtics község ügyet « C. f. hó 18-án hh. ; ad I. Fischer E. — Moskuvits M. ügy a C.-hoz érk. 10434/90 S7,. a, n. e., eld. Elekes; ad 2. Kelecsényi F. — özv. Csiky L.-né érk. 7804/90 sz. a., n. e., eld. Nagy Samu. — Ar.-Maróth. B. J. A f. k. Cse.nák J. — Fejes József ügyet a C. f. hó 22-én rend. — Baja. T. S. A f. k 38563/90 sz. bf. ügyet a T. f. hó l()-én hh. — Dr. K. Zs. A f. k. 10826/90 sz. ügyet a T. f. hó 17-én fo. ; Tóth Gy.-né — Drescher G.-né ügyet a T. f. hó 17-én fo. — L. Zs. A f. k Köhler Gy. — Kovács FI. és tsai ügyet a T. f. hó 14-én ü. k.; ad 1. Ifj. Pestalics A. — özv. Pestalics F.-né és tsa érk. 7037/90 sz. a., n. e., eld. Ruby ; ad 2. Klein S. — Gyurkoczné Bures J. érk. 7232/90 sz. a., n. e., eld. Elekes; Engl M. — Fried B. és tsa czég ügy még ii< j. fel a C.-hoz ; ad 4. özv. Takács S.-né — Takács S. érk. 10201,90 sz. a., n. e., eld Farkas; ad 5. Vörös I —