A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / 52. szám - Telekkönyvi végzés végrehajtása - Ügyvédek bírságolása
457 mint a nyilváuvalólag késedelmes szerződő fél a másik féltől a szerződés teljesítését nem követelheti, ép úgy az árverési feltételek teljesítésében nyilvánvalólag késedelmes árverési vevő sem lehet jogosítva a birtokbahelyezést kérelmezni. Az ilyen vevő komoly vevőnek úgy sem tekinthető, mulasztásának következményeit egyedül magának tulajdonithatja s mint ilyeneket viselni tartozik. A harmadik korlát ennélfogva, mely a végrh. törv. 180. §-ában adott kivételes jogsegély alkalmaztatásának körét idő szerinl megvonja : az árverési feltételek teljesítésére szánt határidő lejárata s ezzel az árverési feltételek teljesítésében való késedelem. Mindezekhez képest értekezésünk eredményéül a felvetett kérdésre a következőkben adjuk a feleletet és pedig positiv alakban fejezve ki a tételt, ekként: »A végrehajtási törvény 180. §-a alapján bírói birtokba helyezést az árverési vevő csupán a tulajdonjognak javára történt bekebelezése, illetve mint legközelebbi időpontig: az árverési feltételek teljesítésére kiszabott határidő lejáratáig kérhet.« Negatív alakban fejezve ki a tételt ekként: »Az árverési vevő a tulajdonjognak javára történt bekebelezése, illetve az árverési feltételek teljesítésére kiszabott határidő lejárata után a végrh. törvény 186. §-a alapján bírói birtokbahelyezést nem kérheU. Ausztria és külföld. Esküdtszéki justitia Franciaországban. 1. Szabad a többnejűség! Boulanger condres-i lakosa kettős házasság vádja alatt jelent meg az evrenti esküdtszék előtt. 1885-ben nősült Coudresben s e házasság fenállása alatt 1888-ban másodszor is megesküdött Louviersban. Első nejével nem jól élt, a második ellenben a »mintaférj«-nek magasztalja a bíróság előtt. Egyedüli védekezése az volt, hogy »nem tudta, hogy Franciaországban nem szabad két feleséget tartani.« Kijelenti, hogy a másodikat szereti s ha felmentetik, ezzel fog élni. A jury nem akarta megzavarni Boulanger boldogságát és felmentette. 2. Öld meg a szeretőd anyját! A vauclusei esküdtszék nemrég itélt egy Césarine Mauzel nevű szobaleány felett, ki acidum sulfuricumot öntött a szeretője anyjának arcába azért, mert ez rávette fiát, hogy ne vegye nőül. Az asszony egyik szeme kifutott, a másikra majdnem teljesen vak lett. A jury a vádlottat felmentette. 3. Old meg a leányod szeretőjét! Három jómódú paraszt: Pouzy János, ennek neje és Mártial nevű 17 éves fiuk azzal voltak vádolva a limogesi esküdtszék előtt, hogy volt szolgájukat, Grasset Pétert, különös kegyetlenséggel megölték. Ez ugyanis, még mikor a Pouzyék házában szolgált, beleszeretett Franciska nevű 15 éves leányukba. Viszonyuk gyümölcse a szülésközben meghalt. A szolgát Pouzyék elbocsátották. A paraszt félt hasonló dolgok ismétlődésétől s rögtön férjhez akarta adni leányát. Négy vagy öt legény között lehetett volna választania, de Franciska elutasította összes kérőit s hű maradt a szegénv szolgához, kivel folytatta a viszonyt. Ez életveszélyek között mászott be minden éjjel az ablakon a leányhoz és hajnalban ugyanazon uton távozott. Mult októberben a Pouzyék egy rút, irigy rokona éjjel jelentette a szülőknek, hogy Grasset ott alszik a leány szobájában. Az öreg revolvert ragadott s felköltötte feleségét, ki bottal fegyverkezett fel és a fiút. Mind a hárman, a rokon vezetése alatt, a leány szobájába rohantak. Grasset a lármára felébredt s az ágy alá bujt, de lábai kilátszottak s ezeknél fogva előrántották. Az öreg Pouzy revolvere csütörtököt mondván, torkon ragadta a fiút, az asszony pedig a bottal a szószerinti értelemben agyonütötte, míg az ifjú Pouzy vaktában ütlegelte. Grasset néhány perc multán halott volt. A tett után Pouzy tüzet rakott a konyhában, megtömte pipáját és nyugodtan füstölt a kemence mellett. Az esküdtszék — ezúttal a hallgatóság meghotránkozott zajongása között — felmentette a vádlottat. Nyilt kérdések és feleletek. Telekkönyvi végzés végrehajtása. (Felelet.) E lapok .jU-ik számában G a a 1 Gyula ur, tisztelt kartársam azon kérdést tette fel, hogy a k i r. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság által meghozott marasztaló végzés alapján a végrehajtás elrendelésére a telekönyvi hatóság, avagy a polgári, illetőleg a perbíróság illetékes-e? Én a végrehajtás elrendelésére a telekkönyvi hatóságot tartom illetékesnek azzal, hogy ha a végrehajtás ingókra kéretett, a végrehajtás foganatosítása végett a kir. járásbíróság polgári osztálya keresendő meg. Álláspontomat, a végrehajtási eljárást szabályozó 1881. évi LX: t.-c. 1. §-ának c) és a 2. §. első pontjában foglalt intézkedésekkel megokolhatóuak vélem, mert a telekkönyvi hatóság is polgári bíróság lévén az u) pont szerint általa hozott költségek fizetésére kötelező, vagy más marasztaló végzései, mint végrehajtható közokiratok alapján, a végrehajtás elrendelésére csakis a marasztaló végzést meghozó telekkönyvi hatóság lehet illetékes annyival is inkább, mert azon végrehajtási ügynek, melyből kifolyólag a telekkönyvi biró marasztaló végzését meghozta, az 1881. évi LX. t.-c. 2-ik §-ának első pontja szerinti bíróságaként (perbíróság) a telekkönyvi hatóság tekintendő. Ha nem ez lett volna a törvényhozó akarata, akkor az 1881 : LX. t.-c. 186. §-ánál nem jogosította volna fel a telekkönyvi bírót a biztosítási végrehajtás elrendelésére sem, sőt az 1. és 2. §-oknál az f) és h) alatti pontokhoz hasonlóan, a végrehajtás elrendelését a telekkönyvi hatóság jogköréből világosan elvonta volna, míg így a 186. §. rendelkezését megfigyelve, az ellenkező áll. Az ingókra elrendelendő végrehajtás esetén a végrehajtás foganatosítása végett a polgári osztályt azért vélem megkeresendőnek, mert az igénykereset tárgyalására, esetleg a befolyó vételár ( feletti sorrendi tárgyalás megtartására és a vételár felosztására csakugyan a szorosabb értelemben vett polgári bíróságot tartom illetékesnek. Deák Ferenc, hajdú-böszörményi kir. a£j<irásbi>ö. S é r e 1 e m.* Ügyvédek bírságolása. »Ügyvédnek lenni Angliában jó üzlet, ügyvédnek lenni Franciaországban tírsadalmi positió, ügyvédnek lenni Magyarországon sem egyik, sem másik, hanem legtöbbször — baleset. ..« Ezen szavakkal kezdte meg B e k s i c s Gusztáv, e lapok kitűnő munkatársa : »Az ügyvé !ek helyzete« című szép cikkét, mely e lapokban megjelent. Horderejű igazságot rejtenek e találó szavak; négy hosszú esztendő telt le azóta a mulandóság tengerén, tehát oly hosszú idő a véges ember életében, mely alatt a törvényhozás « kormány már is sokat tehetett volna a 4,CO0 et meghaladó ügyvédek sorsának emelésére. Ha elfogulatlanul és az igazságnak megfelelően bíráljuk meg az ügyvédek jelen helyzetét, önként be kell vallanunk, hogy sem egyik, sem másik tekintetben azóta alig történt bármi előhaladás. Tekintettel tehát azon körülményre, hogy alig pár hónapja, miszerint igazságügyünk kormányzatát Szilágyi | Dezső igazságügyi minister ur ő excellentiája vette át ÍÍ személyéhez minden tekintetben a legvérmesebb remények fűződnek; ; időszerüuek vélem e themával ismét felkeresni a »J o g« becses hasábjait s rámutatni azon bajokra, melyek az ügyvédi kar jóléte életfájának gyökerein rágódnak. A mily joggal terheket ró az állam polgárára — a reciprocitás elvénél fogva — épen ugy hivatva van az adózó polgárok iránti kötelezettségeit is teljesíteni, ha az ügyvéd különben is bizonytalan jövedelmű becsületes munkássága után épen ugy adóztatik meg, mint a földmíves, az iparos, a gyáros, a kereskedő, ugy az államnak kötelessége ezen, a társadalomra különben is oly fontos intelligens osztály érdekeire felügyelni, mert nem minden tekintetben fogadható el azon téves állítás, hogy az ügyvédi kar érdekeinek hanyatlását épen az ügyvédi karban kell keresni. Ezen feltevés nagyon is téves, mert őszintén bevallva, ennek egyedüli oka azon függő helyzet, melybe az ügyvéd a bíróság irányában került, minek democraticus államban megtörténnie nem szabad; maga azon körülmény, hogy az ügyvéd dijait a biró határozza és állapítja meg, még nem lenne oly elvis 'lhetlen, mert hiszen fel kell tételeznünk, hogy e tekintetben a biró nem lesz elfogult, hanem az igazság, a méltányosság elvéből kiindulva, figyelembe veendi azon munkásságot, azon értelmi képességet és jó indulatot, melyet az ügyvéd felével szemben kifejtett s e szerint állapitandja meg a díjakat, hanem vannak ennél sokkal elviselhetetlenebb dolgok és intézkedések, melyek az I ügyvédet a bíróval szemben nemcsak hogy függő helyzetbe hoz* Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezei. rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszilk, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudntandó. A szerkesztőség.