A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 52. szám - Mely időpontig kérhető a végrehajtási törvény 180. §-a alapján a birtokbahelyezés?

456 A joa A fentebbi kérdés felvetésénél azon esetet tartottuk szem előtt, midőn az árverési vevő a vételi bizonyítványt kézhez vévén, a birtokba vételben akadályoztatik, mi okból birói jogsegélyt kér. Mely időpontig kérheti az árverési vevő a végrehajtási törvény 180. §-a alapján őt megillető birói jogsegélyt? Csak bizonyos időpontig vagy in infinitivum bármikor? Azt hiszem, semmi kétség sem foroghat fenn az iránt, hogy az árverési vevő az emiitett jogsegélyt in infinitivum nem veheti igénybe, miből következik, hogy ezen jogsegély igénybe vételének időbeli korlátai vannak. Jelen értekezésünk szerény célját épen az képezi: kimutatni azon végső időpontot, melyen túl az árverési vevő a kérdéses jogsegélyt igénybe többé nem veheti. Megkísértjük ezt tenni kettős indokból: először, mert a törvény ezen időpontot — legalább expreseis verbis — meg nem jelöli; másodszor, mert a végrehajtási törvénynek általunk ismert commentatorai ezen kérdést hallgatással mellőzik, jóllehet a kérdés, mint mindennap felmerülő s igy gyakorlati fontossággal biró, elég érdekes arra, hogy azzal a jogászközönség behatóbban foglalkozzék. Megkísértjük a jogintézmények, általános jogi elvek figyelembe vétele és a törvénymagyarázat elvi segélyével megvonni azon korlátokat, melyek a szóban forgó birói jogsegély alkalmazásának körét idő szerint elhatárolják. Az első ilynemű korlát maga a végrehajtási eljárás, mint jogintézmény. Ezen jogintézmény vonja meg első sorban az időbeli határt, meddig a szóban forgó jogsegély alkalmazhatóságának köre terjed. E tétel indokolásául legyen megengedve, hogy egy pillantást vessünk az ingatlan birtokba vételére szolgáló eljárási módokra s megemlítsük, hogy erre nézve a rendes birói jogsegélyt a tulajdoni kereset, a rendkívüli, helyesebben kivételes jogsegélyeket pedig a sommás visszahelyezés a végr. törv. 180. i?-a szerinti birtokbahelyezés képezik. A végrh. törv. 180. §-a szerinti birói eljárás tehát mindenekelőtt kivételes jogsegély. A törvény idevonatkozó rendelkezése kivételt állapit meg, mihez képest annak magyarázatánál azon iuterpretationalis elvet kell szem előtt tartanunk, mely szerint a törvény kivételes intézkedései mindig szorosan lévén magyarázandók, soha többre, mint a mire adva vannak, ki nem terjeszthetők. Ezen interpretationalis szabály szem elolt tartásával kiindulási alapelvként merjük felállítani azt a tételt, hogy a törvény kivételes rendelkezése által statuált kivételes jogsegély, csak ott, akkor és csak addig alkalmazható, a meddig az a kivételes állapot tart, melynek számára a kivételes jogsegély alkottatott. Ha áll e tétel — a mihez pedig kétség^nem férhet — úgy ebből következik, hogy a végrh. törv. 180. §-ának rendelkezése által statuált kivételes jogsegély csak azon kivételes állapot fennálltáig vehető alkalmazásba, melynek számára alkottatott. E kivételes állapot az ingatlanra vezetett végrehajtási eljárás. Már az a körülmény egymagában, hogy ez a kivételes jogsegély a végrehajtási, tehát eljárási törvény által statuáltatik, világos magyarázatot és elegendő bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy alkalmazásának csakis ezen eljárás keretén belül lehet helye. Mindezekhez képest az első korlátozó tételt akkép formulázhatjuk : miszerint a végrh. törv. 180. §-a által statuált birói jogsegély csupán s kizárólag a végrehajtási eljárás folyamán, annak befejeztéig vehető igénybe, a végrehajtási eljárás befejezése után többé igénybe nem vehető. Nézzük most, mikor ér véget a végrehajtási eljárás általánosságban és viszonylagosan ? Az ingatlanra vezetett végrehajtási eljárás rendes lefolyásá ban általánosságban, a befolyt s letétekbe helyezett összegek kiutalásával ér teljesen véget. Az eljárás által érdekelt egyes személyekre nézve azonban a végrehajtási eljárás viszonylagosan előbb is véget érhet s ez áll különösen az árverési vevőre nézve, ki az egész végrehajtási eljárás által csak annyiban van érdekelve, a mennyiben törvény szerint a vételárat és ennek az árverés napjától számított 6°/o késedelmi kamatait az árverési feltételekben meghatározott időben lefizeti s ennek eredményéül a tulajdonjog javára bekebeleztetik. A mint ezen, az árverési vételből eredő kötelezettségét teljesítette s a mint ennek törvény szerinti következményekép a tulajdonjog javára a megvett ingatlanra bekebeleztetett, reá nézve a végrehajtási eljárás viszonylagosan véget ér. Ehhez képest a második korlát, mely a végrh. törv. | 180. §-ában adott kivételes jogsegély alkalmazhatásának körét idő szerint megvonja, a tulajdonjognak az árverési vevő javára történt bekebelezése. Ennek okát egyrészről azon körülményben is találhatjuk, hogy azon időponttól kezdve az árverési vevőnek a rendes jogsegély rendelkezésére áll, — másrészről azonban az a körülmény, hogy ezen időponttól kezdve az árverési vevő a tulajdonjogban foglalt összes jogosítványokat már nemcsak megszerezte, hanem azokat minden irányban és teljes mértékben ténylegesen gyakorolni is módjában áll, gátló akadályt képez arra nézve, hogy ő ezentúl kivételes, az ellenfél meghallgatása nélkül hozott birói határozaton alapuló jogsegélyt vegyen ugyanazon célra alkalmazásba. A végrehajtási eljárás során vau egy interimalis időszak, midőn az árverési vevő jogilag ugyan igen, de tényleg (telekkönyvileg) még nem tulajdonos, mely időszak alatt ő a tulajdonjogában foglalt mindennemű jogosítványokat teljes mértékben (telekkönyvileg is keresztülvihetöleg) nem gyakorolhatja, melyben a rendes jogsegélyt igénybe nem veheti. Ez időszak az árverési feltételek teljesítésére szánt idő. A végrh. törv. 180. §-a által statuált kivételes jogsegélynek az árverési vevő részére történt biztosítására épen azon eszme szolgált alapul, hogy az árverési vevő a fentjelzett interimalis időszakban, t. i. addig is, mig tulajdonjogát az arra rendelt rendes eszközökkel érvényesíthetné, megvédhetné, az ingatlan birtokához juthasson ; az ingatlan birtokába addig is, mig az árverési feltételek teljesítésére kiszabott határidő lejár, beléphessen; illetve a mennyiben ebben akadályoztatnék, annak eszközlésére birói jogsegélyt vehessen igénybe. Szükségszerűen gondoskodni kellett ennélfogva magában az eljárást szabályozó törvényben oly kivételes eljárási módról, mely az árverési vevő rendelkezésére álljon s melynek segélyével ő kényszereszközök alkalmazásával is birtokba helyezhető legyen. E végre lett alkotva a végrh. törvény 180. §-a szerinti birói jogsegély, mely kizárólag az árverési vevőnek az árverési vételből eredő, bár még feltételes tulajdonjogát veszi alapul, önként értetőleg azon alapgondolat mellett, hogy az árverési vevőnek tulajdonjoga azon rövid időn belül, melyben ezen kivételes jogsegély alkalmazást nyer, kétséges rendszerint nem lehet, igy az sem lehet kétséges, kit illet jog szerint a dolog birtoka. A végrh. törvény értelmében az árverési vevő kötelezettségeit az árverési feltételekben kiszabott idő alatt tartozik teljesíteni. Figyelemmel már most arra az általunk felállított második korlátra, mely szerint az árverési vevő a tulajdonjognak javára (örtént bekebelezése után a végrh. törv. 180. §-a szerinti kivételes jogsegélyt többé igénybe nem veheti, önkénytelenül felmerül azon további kérdés : hogy az árverési vevő az árverési feltételek teijesitésére kiszabott idő után igénybe veheti-e a végrh. törv. 180. ij-ában meghatározott birói jogsegélyt? Meghosszabbithatja-e ő önkényesen azon időszakot, mely a végrehajtási eljárás kivételes állapofát fentartja, s melyben ezen kivételes jogsegély alkalmazást nyerhet ? Jogában áll-e az árverési feltételek teljesítésében evidenter késedelmes vevőnek ezen kivételes jogsegélyt igénybe venni? Feleletünk e kérdésekre csak tagadó lehet. Tekintve ugyanis, hogy az árverési vevő az árverési feltételekben meghatározott kötelezettségeinek, mire magát az árverési feltételek aláírása által külön, szerződésszerűleg is kötelezi, de a törvény szerint is, az ugyanott kiszabott határidőben eleget tenni tartozik, s hogy annak kÖvetkczméuyekép a tulajdonjognak azon időpontban javára bekebelezve lennie kell ; ba ellenkezőleg jár el, ha a feltételeket az arra kiszabott időben nem teljesiti s ez által a kivételes állapotot törvényellenes mulasztása által továbbra is fentartja, a hitelezők kielégithetését lehetetleníti, ujabb árverésre és egyéb zavarokra ad okot és alkalmat, kell, hogy azon kivételes jogsegélyigénybevételének kedvezményét, mely jogsegély épen arra van rendelve, hogy a vevő az árverési feltételek teljesítésére kiszabott határidő letelte előtt is az ingatlan birtokába kényszereszközök alkalmazása mellett behelyezhető legyen, elveszítse. A szándékos mulasztás és hanyagság, a mint jogot egyáltalában sohasem erei. raényezhet, úgy a szóban forgó kivételes jogsegély igénybevételére, illetve azon időtartamnak, melyre annak alkalmazása korlátozva van, önkénytes meghosszabbítására okul és alapul nem szolgálhat De még azért sem illetheti meg az árverési vevőt a végrh. törv. 180. §-a szerinti birtokbahelyezés iránti kérelem az árverési feltételek teljesítésére kiszabott határidő lejárta után, mert ekkor már ö maga nyilvánvalólag késedelemben van; már pedig vala-