A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 51. szám - A mozaiko-talmudikus örökösödési jog [könyvismertetés]

204 A azonban, hogy D. Máriát a földre döntötte, hogy száját kezével befogta s hogy férfi tagját sértett szemérem testébe illesztette volna. A kihallgatott tanuk vallomásával vádlottnak beismert közösülési szándékával, valamint az orvos-szakértői véleményével kétségtelenül be van igazolva tehát azon ténykörülmény, hogy M. András vádlott D. Máriával házasságon kivül nemileg közösült. Tekintve azonban, miszerint a 232. §, 1. pontjában körülirt bűncselekménynek criteriumát képező »erőszak« vagy »fenyegetés« beigazolva nem lett, sőt D. Ágnes és Sz. Mária tanuk vallomásai azon feltevést erősitik meg, hogy a közösülés sértettnek beleegyezésével tortént, ennélfogva vádlott cselekményét a btkv. 232. §. 1. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntetettének minősíteni nem lehetett. Minthogy azonban másrészt a 11. napló-szám alatt elfekvő keresztlevél tanúsága szerint D. Mária sértett vádlottal közösülés történtekor tizennegyedik évét még be nem töltötte, minthogy továbbá beigazoltatott egyúttal azon körülmény is, hogy sértett erkölcsi tekintetben kifogás alá nem eshetik, vádlottat a btkv. 236. §. szerint megfertőztetés bűntettében bűnösnek mondani, a btkv. 230. és 250. §§-ai alapján megbüntetni kellett. A büntetés kimérésénél egyrészt enyhítő körülménynek vétetett vádlottnak büntetlen előélete, másrészt azonban súlyosító körülménynek vádlottnak aggkora, mert vádlott olyan életkorban áll, midőn az érzéki ingerek már tompultak, s igy a tett elkövetésénél az érzékiség szabad akaratára kisebb befolyással birt, továbbá sértettet kiskorától ismerve annak életéveit tudnia kellett. A súlyosító körülmények nyomatékuk tekintetében tulnyomóak lévén, a btkv. 90. §. értelmében a büntetésnek elkövetett cselekményre megállapított legmagasabb mértéke megközelítendő volt. A budapesti kir. ítélő tábla (1890. július 8-án 25,814./B. 890. sz.) Azzal a meghatározással, hogy a vádlott szabadságvesztés büntetése a mai naptól számítandó s abból eddigi vizsgálati fogságával a btkv. 94. §. értelmében két hét kitöltöttnek veendő, a kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja az azokban felhozott indokoknál fogva, illetőleg azért, mert habár a körülmény, hogy vádlott ismerve a sértett korát követte el a cselekedetet, mint a vádbeli cselekedet tényálladékához tartozó külön súlyosítóul el nem fogadható, azonban minthogy súlyosítóul szolgál a vádlott terhére, hogy a sértettnek több hétig tartó egészségzavart okozott, ennélfogva a vádlottra kiszabott büntetési tétel bünösségi fokával arányban áll, stb. A m. kir. Curia (1890. november 19-én 9,794./890. b. sz.) Vádlottnak büntetése tekintettel arra, hogy D. Máriának hosszabb egészségháboritása az eljárás folyamán egyáltalában nem bizonyittatott. mai naptól számítandó két évi fegyházra leszállittatik, s abból 1890. évi május hó 23-ától tartó fogsága kitöltöttnek vétetik. Ezzel a változással a kir. itélő tábla Ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. stb. A Btk. 324. §. 1. pontjának feltételét az képizi, hogy a testi sértés a letartóztatás vagy a kinzás által <>k• /tátott. A ki tehát mást becsal a házába, ott az ajtót rázárja, hogy rajta snlyos testi sértést kövessen el, nem a Btk. 324. §. I. pontja szerint büntetendő cselekményben bűnös (mivel itt a bezáratás csak azért történt, nehogy az illető a testi sértések elöl meneküljön), hanem a Btk. 301., eshetöleg 303. §-ában. (M. kir Curia 1890. október 10. 3,818. sz. a.) Az üzletvezető nem köret el büntetendő cselekményt, ha a főnök által elfogadott ügyletből kifolyólag <nnek nevét, szerződése ellenére, váltóra irja. (M. kir. Curia 1890. ápril 1. 912) Elromlott élelmi szer eladása nem képez közegészség elleni vétséget; a községi elöljáróság által romlott bort tartalmazó hordóra alkalmazott pecsét eltávolítása a Btk. 360. §-a alá esik. (M. kir. Curia 1889. decz. 2. 4,773.sz. a.) A sértett félnek, illetye meghatalmazottjának joga van a vádlotthoz a végtárgyaláson kérdéseket intézni. (M. kir. Curia szeptember 16. 6,788. sz. a.) JOÜ. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1,4.86. Közmunka-váltság jogossága tárgyában hozott határozatok felülbírálására : a m. kir. pénzügyi közig, bíróság nem illetékes. {1890. évi 4,036. sz) 1.487. Dohánytermelök kérvényt a dohányföldek felszántasának elhalasztása végett: bélyegmentes. {1890. évi 3,026. sz.) 1.488. Italmérési engedélyt megtagadó végzés ellem felebbezés: az ill. díjj. 13. tétel IV. 14, potitjábau meghatározott bélyegilleték alá esik. (1890. évi 5,178. sz.) 1.489. Ha a magánkézből megvett ingatlan — habár már I a tkvi átíratás után — eladónak a vevő által el nem vállalt adósságai miatt birói árverésen egy harmadik személynek el1 adatik: a maeánkézbőli vétel után előirt illeték leírandó, illetvt ; visszatérítendő. (1890. évi 5,221. sz.) 1.490. Ha a tkvi hatóság a szabályszerű bélyeggel ellátott árverési kérvényt ama hiányok megjelölése mellett, melyek az árverés elrendelhetése szempontjából pótlandók, elutasítja és ennek folytán a végrehajtó a hiányok pótlásával ellátott újabb kérvényt ad be, ez az újabb kérvény bélyegilletéki szempontjából nem új árverési kérvénynek, hanem egyszerű pótkérvénynek tekintetik. {1890. évi 5,363. sz.) 1.491. A községi erdőnek engedély nélküli letárolásának ungakadályozását célzó beadványok akkor is bélyegmeutcsek. ha azok által a beadó fél saját érdekét is előmozdította. {1890. évi 5,485. sz.) 1.492. Ha az ügyvédnek teljesített munkája és kiadásai fejében ingatlanság engedtetik át, ez a jogügylet illetéki szempontból adásvételnek tekintetik. (1890. évi 5,494. sz.) 1.493. A pénzügyőrség kötelékéből kilépett egyén által leszámolási követelésének knitalványozása és szolgálati könyve hiteles másolatának kiadása végett benyújtott kérvény : az HL díjj. 13. tétel III. pontjában meghatározott bélyegilleték alá esik. (1890. évi 5,287. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöuy-ból. Csődök: SomOffyi József e., nagyváradi tszék, bej. jan. 22, félsz, jan. 31, csb. Je]ent>ik István, tmg. dr. Márkus László. — Linder József e., zombori tszék, bej. jan. 20, félsz. febr. 17, csb. Hettesheimer Henrik, tmg. dr. Schmauss Antal. — „Oroszlán Ign. és fiai'* e., budapesti ker. és váltótszék, bej. jan. 24, félsz. febr. 7, csb. Ney Aladár, tmg. dr. Tyrolei Sándor. — Fischer IgnáCZ e., temesvári tszék, bej. jan. 10, félsz. febr. 5, csb. Avarffy Gyula, tmg. dr. Nyikora Kornél. — Csűrös József e , gyulafehérvári tszék, bej. febr. 12, félsz. márc. 10, csb. Veress Jenő, tmg. Rainay Ignác. — Perlberger Sámuel e., lőcsei tszék, bej. jan. 13, félsz. febr. 3, csb. Putz Mátyás, tmg. Hollánder Miksa. — Mandí Adolf e., kaposvári tszék, bej. febr. 16, félsz. márc. 16, csb. dr. Kramer József, tmg. Németh István. — Eampfmüller Sándor e., pozsonyi tszék, bej. febr. 3, félsz, febr. 28, csb. Ejury Lajos, tmg. dr. Roszivál József. — Farkas Bernát e., miskolci tszék, bej. febr. 28, félsz. márc. 24, csb. Pották Lajos, tmg. Szaffka Pál. Pályázatok : A malaczkai jrbságnál aljegyzői áll. dec. 28-ig. — A pécskai jrbiróságnál járásbirói áll. dec. 28-ig. — A berettyó-ujfalui jrbiróságnál aljegyzői áll. dec. 28-ig. — A szegedi tszéknél aljegyzői áll. dec. 28-ig. — A debreczeni tszéknél joggyakornoki áll. dec. 28-ig. — A nagy-károlyi jrbiróságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 28-ig. — A győri tszéknél aljegyzői áll. dec. 30-ig. — A ráczkevei jrbiróságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 30-ig. — A tornai jrbiróságnál járásbirói áll. dec. 30-ig. — A hatvani jrbiróságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 30-ig. — A karcagi jrbságnál aljegyzői áll. dec. 31-ig. — A szatmári tszéknél díjas joggyakornoki áll. dec. 31-ig. — A szombathelyi tszéknél joggyakornoki áll. jan. 15-ig. — Az élesdi jrbságnál aljegyzői áll. jan. l-ig. — A beregszászi tszéknél díjas joggyakornoki áll. jan. l-ig. — A kalocsai tszéknél aljegyzői áll. jan. l-ig. — A beszterczebányai tszéknél aljegyzői áll. jan. l-ig. Nyomatott a .Pesti feonyvnyomda-részvény-t "'r8anaq"-nál. (Hold-utcza 7. axnnO