A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 3. szám - A végrendelet bemutatása a közjegyző által - A nyilvánosság a büntető eljárás elővizsgálati részében

Budapest, i8go. évi január hő ig-én. Felebbvitel a sommás eljárásban. Klőadói tervezet. A m. kir. igazságügyminiszter megbízásából készitetle : PLÓSZ SÁNDOR. (Folytatás.) A kijavítás tárgyúban a biróság előzetes szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat. A kijavító végzés az Ítéletnek eredetijére és kiadmáuyaira l el jegyzendő. A kijavítást megtagadó végzés ellen nincs helye perorvoslatnak. A kijavítást a- felsőbíróság is hivatalból elrendelheti. 112. §. Ha az Ítélet tényállásában az előbbi §. alá nem vonható hibák, továbbá hiányok, ellentmondások, vagy homályosságok fordulnak elő, azok kiigazitását az ítéletek jegyzékének kilüggesztésétöl számítandó 8 nap alatt, bármelyik fél kérheti. A kiigazítási kérvényben az ellenfél az elnök által kitűzendő határnapra a kérelem tárgyának megjelölésével szóbeli tárgyalásra megidézendő. A kiigazítás felett a biróság bizonyítási eljárás nélkül határoz. A határozathozatalnál csak azon bírák vesznek részt, kik az ítéletet hozták. Ha valamelyik bíró akadályozva van, a s?avazatok egyenlősége esetében az elnök szavazata és ennek akadályozása esetében a legidősb biró szavazata dönt. A kiigazítás csak a szóbeli tárgyaláson már felhozottakra szoritkozhatik. A kiigazítás elrendelése az ítélet egyéb részeit nem érinti. A kiigazítást elrendelő határozat az eredeti Ítéletre és annak kiadmánvaira feljegvzendő. Ha a kiigazítási kérelem elutasittatik. a kiigazítást kérő fél az okozott költségekben elmarasztalandó, különben pedig a költségek kölcsönösen megszüntetendők. A kiigazítási kérelem felett hozott végzés perorvo.slattal meg nem támadható. 113. §. Ha az Ítélet az eldöntendő kérelmek valamely részéről a fő- vagy mellékkötelezettség, vagy a perköltség viselése tekintetében nem intézkedett, bármelyik fél az Ítélet kiegészítését kérheti. A kiegészítési kérvény az Ítéletek jegyzékének kifüggesztésétől számítandó 8 nap alatt benyújtandó. A kérvényben, mely az előbbi §. értelmében benyújtható kiigazítási kérvénynyel is egybekapcsolható, az ellenfél a kérelem tárgyának megjelölésével az elnök által kitűzendő határnapra szóbeli tárgyalásra megidézendő. A tárgyalás csak a jogvitának még el nem intézett részére szoritkozhatik. Ha a biróság a kérelemnek helyt ad, Ítélettel határoz, melv az eredeti Ítélethez csatolandó. Ellenkező esetben a kérelmet végzésileg elutasítja, mely ellen külön perorvoslatnak nincsen helye. A költségek viselésére nézve az előző §. megfelelően alkalmazandó. 114. §. A szóbeli tárgyalás folyamában hozott végzések nyomban kihirdetendők. A kihirdetés a végzés írásba foglalása előtt is megtörténhetik. Az írásba foglalásnak a kihirdetéstől számítandó 3 nap alatt meg kell történnie. A bíróságnak, valamint az elnöknek és a kiküldött vagy megkeresett birónak ki nem hirdetett végzései az érdekelteknek hivatalból kézbesítendők. A végzések kiadmányaira a 110. §. megfelelően alkalmazandó. 115. §. A felebbezés elintézése után a felebbezési biróság az iratokat határozatának hiteles másolatával együtt az elsőbiróságnak megküldi. , MÁSODIK CIM. Felülvizsgálat. 116. §. Felülvizsgálatnak a kir. törvényszékek, mint felebbezési bíróságok Ítéletei ellen van helye. 117. §. Felülvizsgálati kérelemnek nincs helye, ha a felülvizsgálati kérelem tárgya járulékok nélkül 200 frt értéket meg nem halad. A felülvizsgálati kérelem tárgyának értékét a felülvizsgálatot kérő fél a felülvizsgálati kérelemben valószinüsiteni tartozik. Egyebekben az érték megállapítására nézve az 1881 : L1X. t.-c. 13. §-ának és a jelen törvény 148. §-ának szabályai alkalmazandók. 118. §. Az 1881 : L1X. t.-c. 13. §-ának 1) pontja eseteiben az értékre való tekintet nélkül nincs helye felülvizsgálati kén-lemnek. 119. §. A másodbiróságnak az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyó ítélete, illetőleg az Ítéletnek helybenhagyó része ellen azon fél, ki az elsőbiróság Ítéletét, illetőleg helybenhagyott részét felebbezési kérelemmel vagy ellenkérelemmel meg nem támadta, felülvizsgálati kérelemmel nem élhet. 120. §. A felülvizsgálat jelen törvény 4. §-a értelmében az ítéletet megelőző eljárásban hozott határozatokra is kiterjed, a másodbiróságnak az illetőséget megállapító végzése azonban csak annyiban vehető felülvizsgálat alá, a mennyiben olyan esetekben, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek nincs helye, az illetéktelen biróság illetékesnek mondatott ki. 121. §. A felülvizsgálat csak azon alapon kérhető, hogv valamely jogszabály az Ítéletben vagy az annak alapul szolgált eljárásban épen nem, vagy nem helyesen alkalmaztatott. 122. §. A jelen törvény 13. és 15. §-ának a felebbezés hatályára és 16. §-ának a perbehivott és avatkozó felebbezési jogosultságára vonatkozó határozatai a felülvizsgálati kérelemre is megfelelően alkalmazandók. A felebbezési biróság ítéletét, a mennyiben az elsőbirósági ítéletet, habár más indokokból is helybenhagyja, illetőleg Ítéletének helybenhagyó részét, továbbá azon ítéletét, a melylyel járulékok nélkül 1,000 frt készpénzt meg nem haladó összegben marasztal, a felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül előzetesen végrehajthatónak nyilvánítja. Egyebekben a jelen törvény 14. §-a a felebbezési biróság ítéletére is megfelelően alkalmazandó. 123. §. A felülvizsgálati bíráskodást a magyar királyi Curia az elnökön kívül négy bíróból alakult tanácsban gyakorolja. 124. §. A felülvizsgálati kérelem határideje 30 nap. E határidő a felebbezési biróság Ítéletének kihirdetésétől, azon félre nézve pedig, kinek a felebbezési biróság Ítélete az 59. §. értelmében kézbesítendő, a kézbesitéstiil számíttatik, a felülvizsgálati kérelem azonban az Ítélet kihirdetése után az utóbbi esetben is benyújtható. 125. §. A felülvizsgálati határidő elmulasztása miatt az 1881 : LIX. t. cz. 61. és 63. §-ai értelmében igazolásnak van helye. Az igazolási kérelem a felülvizsgálati kérelemmel összekapcsolandó. 126. ij. A felülvizsgálati kérelmet a felebbezésre nézve előirt példányszámban a kir. Curiánál kell benyújtani. A felebbezési eljárásban ugyanazon ügyvéd által képviselt több ellenfél részére csak egy példány nyújtandó be. 127. §. A felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalni : 1. a bíróságnak, a feleknek és képviselőiknek, valamint a per tárgyának megjelölését. A felek és képviselőik megjelölése a jelen törvény 11. §-a értelmében történik; 2. a felülvizsgálandó ítélet megjelölését; 3. annak kijelentését, hogy a fél az Ítéletet egészben vagy mely részében támadja meg és hogy annak minő megváltoztatását kéri; 4. a meghatalmazott ügyvéd aláírását. 128. §. Az elnök az ügy előadására és tárgyalására 24 óra alatt határnapot tűz. A határnap akként tűzendő ki, hogy az értesítésnek az ellenfél részére való kézbesítése és a határnap között 30 nap maradjon. Sürgős esetekben a tárgyalási időköz 15 napra megrövidíthető. A határnapról az ellenfél a felülvizsgálati kérelem másod példányán és ha többen volnának, a további példányokon, a felülvizsgálatot kérő pedig felzeten hivatalból értesíttetik. Ha az ellenfél a felebbezési eljárásban ügyvéd által volt képviselve, a kézbesítés ennek kezéhez, egyébként pedig a jelen törvény 19. ij-a értelmében történik. A határnap kitűzésével egyidejűleg az elnök a periratokat az első biróságtól beköveteli. Ha az iratok még a felebbezési bíróságnál vannak, az első biróság a megkeresést a felebbezési bírósághoz hivatalból átteszi. Egyebekben az iratok felterjesztésére a jelen törvény 18. §-a megfelelően alkalmazandó. 129. §. Az ellenfél a tárgyalási időköz első kétharmadában a kir. Curiához meghatalmazott ügyvéde által aláirt válasziratot nyújthat be, melyben a felülvizsgálati kérelemhez csatlakozhatik, habár a felülvizsgálati határidő letelt volna is. A válaszirat első példánya az iratokhoz csatolandó, a másod példány pedig az ellenfélnek, és ha többen volnának, ezeknek a további példányok hivatalból kézbesítendők. 130. §. Az elkésve benyújtott, vagy csak a szóbeli tárgya-