A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 3. szám - A végrendelet bemutatása a közjegyző által - A nyilvánosság a büntető eljárás elővizsgálati részében

2 & JOG láson pótolt válasziratban foglalt csatlakozási kérelem csak az esetben vehető figyelembe, ha a fél a szóbeli tárgyaláson valószinüvé leszi, hogy válasziratát korábban hibáján kívül nem nyújthatta be. 131. §. A felülvizsgálati tárgyalás az előadónak előterjesztésével veszi kezdetét. Ezen előterjesztésben a felek kérelmei, az ügy állása, a mennyiben az a felek kérelmeinek megérthetéséhez és a megtámadott ítélet felülbirálhatásához szükséges és a felek kérelmeinek megalapítása felveendők. Az előadó előterjesztése után a felek kérelmeiket szóval indokolhatják. 132. §. Az iratokban előterjesztett felülvizsgálati és csatlakozási kérelmek sem felébb nem emelhetők, sem pedig meg nem változtathatók. 133. §. A felülvizsgálati eljárásban a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás irányadó. A felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás csak az alapon támadható meg, hogy az Ítéletben valamely jogszabály megsértésével tények megállapittattak, figyelmen kívül hagyattak vagy felhozottaknak tekintettek. Az első és a felebbezési biróság előtt nem érvényesített tények és bizonyítékok a felülvizsgálati eljárásban csak akkor hozhatók fel, ha valamely eljárási szabály nem alkalmazása, vagy nem helyes alkalmazása forog kérdésben. 134. §. Az előbbi §. értelmében felhozható tényeket és az azok igazolására vagy lerontására megengedett bizonyítékokat az iratokban kell érvényesíteni. A szóbeli tárgyaláson ily előadások csak akkor pótolhatók, ha a fél valószínűvé teszi, hogy azokat iratában hibáján kívül nem érvényesíthette Az utólagos előadások a tárgyalási jegyzőkönyvhöz melléklés végett irásb'an bemulatandók. 135. §. A felebbezési eljárás szabálytalansága nem érvényesíthető, ha a fél e szabálytalanság érvényesítésére vonatkozó jogát a 41. értelmében már a felebbezési biróság előtt elvesztette. 136. § A 132. §. utolsó bekezdése esetében megengedett bizonyitásfelvételt a Curia a 73. §-ban emiitett eseteken kívül is megkeresés utján eszközölheti és a mennyiben szükségesnek mutatkozik, az alsó bíróságokat nyilatkozattételre is felhívhatja. A jelen §-nak a bizonyitásfelvételre vonatkozó szabálya azon esetben is alkalmazandó, ha a bizonyitásfelvétel az igazolás kérdésében válik szükségessé. 137. §. A kellően értesített felek vagy azok egyikének elmaradása a felülvizsgálat elintézését nem gátolja. A tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. 138. §. Ha a szóbeli tárgyaláson csupán az egyik fél jelen meg és a 134. §. értelmében utólagosan érvényesíthető tényeket vagy bizonyítékokat ad elő, a biróság, a mennyiben azokat a felülvizsgálati kérelem elintézésére fontosaknak itéli, a tárgyalást elhalasztja. A meg nem jelent fél a kitűzött határnapról az utólagos előadást tartalmazó irat másolatának közlésével hivatalból értesíttetik. E másolat a fél által 24 óra alatt pótlandó. A jelen §. intézkedése a válaszirat benyújtásának vétlen elmulasztása esetében is alkalmazandó. 139. §. A felülvizsgálati biróság a felülvizsgálati, illetőleg csatlakozási kérelmen túl nem terjeszkedhetik, a jogi elbírálásban azonban a felek által felhozottakhoz kötve nincsen, mindazonáltal a felülvizsgálati, illetőleg csatlakozási kérelem megalapítására felhozott jogszabály és annak alkalmazhatósága iránt határozatának indokaiban nyilatkozni tartozik. 140. §. Ha az ügy a felebbezési biróság Ítéletében megállapított vagy a felülvizsgálati eljárásban a jelen cím értelmében megállapítható tényállás alapján eldöntésre alkalmas, a felülvizsgálati biróság magában az ügyben határoz, illetőleg a felebbezési biróság Ítéletét a megfelelő határozattal pótolja (90. § ). Ez esetben a felülvizsgálati biróság a perköltségek viseléséről a 96. §. értelmében .intézkedik. A mennyiben a felülvizsgálati biróság az előbbi pont értelmében nem határozhat, az Ítéletet és az eljárást hibás rész ben feloldja és a felebbezési bíróságot további eljárásra és újabb határozathozatalra utasítja. A felebbezési biróság az újabb eljárásban és határozathozatalnál a felülvizsgálati biróság által kimondott jogi megítélés', követni tartozik. Feloldás esetében a felülvizsgálati eljárás költségeinek viseléséről a feloldás folytán hozott újabb határozatban kell intézkedni. 141. §. A felülvizsgálati kérelem elintézése után az iratok a felebbezési bíróságnak és ez által, ha további eljárásra nem utasíttatott, az első bíróságnak megküldendők. Az alsó bíróságnak a határozatnak a/, iratokhoz csatolandó, valamint a felek részére szóló kiadmányai megküldendők. A határozat kiadmánya a feleknek az első biróság által és ha a felebbezési biróság további eljárásra utasíttatott, a felebbezési biróság által kézbesítendő. 142. §. A mennyiben a jelen cím határozataiból egyéb nem következik, a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési eljárásra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. HARMADIK CÍM. Felfolyamodás. 143. A kir. járásbíróságoknak sommás ügyekben hozott végzései ellen benyújtott felfolyamodás felett a jelen törvény 1. §-ában megjelölt kir. törvényszék felebbezési tanácsa határoz. A kir. törvényszéknek, mint másodbiróságnak felfolyamodás folytán, valamint a felebbezési eljárásban hozott végzései ellen benyújtott felfulyamodás felett, a mennyiben a törvény a felfolyamodást, illetőleg a további felfolyamodást ki nem zárja és a mennyiben a jelen törvény a határozathozatalt a kir. Curiához nem utasítja, a felettes kir. itélő tábla határoz. 144. §. Az 1868: LIV. t.-c. 244. és az 1881: LIX. t.-c. 22. és 80. §-ainak eseteiben hozott végzések ellen halasztó hatályú fel folyamodásnak van helye. A kir. törvényszék végzése ellen benyújtott felfolyamodás felett ezen esetekben a kir. Curia határoz. Az első bírósági végzést helybenhagyó másodbirósági végzés ellen további felfolyamodással élni nem lehet. 145. §. A kir. törvényszék, mint felebbezési biróság által hozott végzések ellen a felfolyamodás a kir. törvényszéknél nyújtandó be. 146. §. A mennyiben a jelen törvényből más ki nem tűnik, az 1881 : L1X. t.-cikknek a felfolyamodásra vonatkozó határozatai érintetlenül maradnak. NEGYEDIK CÍM. Vegyes és átmeneti intézkedések. 147. §. A kir. járásbíróságoknak hatásköre és a sommás eljárás az lbSl: LIX. t.-c. 6. §-ában körülirt birtokbirósági és az 1868 : LIV. t.-c. 37. § ában emiitett örökösödési perekre is kiterjesztetik, a mennyiben a per tárgyának értéke járulékok nélkül nOO frtot meg nem halad. Ugyanezen értékhatáron belül továbbá a járásbíróság hatásköre és a sommás eljárás az 1868 : LIV. t.-c. 44. §-ában a telekkönyvi hatósághoz utasított perekre azon esetben is kiterjed, ha a járásbíróság telekkönyvi hatósággal felruházva nincsen. Az illetőséget telekkönyvi hatóssággal fel nem ruházott járásbíróságoknál az 1868: LIV. t.-c. 42. és 43- §-ai értelmében az ingatlan fekvése határozza meg. 148. §. A peres tárgy értékének megállapítására az előbbi §. eseteiben is az 1881 : LIX. t.-c. 13. §-ának szabályai alkalmazandók. Vita esetében az érték kiszámításánál irányadó : birtokperekben a dolog értéke, melynek birtoka vitás ; telki szolgalmakat tárgyazó perekben azon összeg, a melylyel a szolgalom az uralkodó telek értékét emeli, vagy pedig azon összeg, a melylyel a szolgalom a szolgáló telek értékét csökkenti, a mennyiben az utóbbi összeg nagyobb ; osztályperekben a felosztandó ingatlan, határperekben pedig a vitás terület értéke; örökösödési perekben az igényelt örökrész értéke az azt terhelő adósságok levonása nélkül. 149. §. A járásbíróság előtti eljárásban a szóbeli tárgyalásnál jegyzőkönyvvezető) alkalmazandó, kinek a bíró a tényállást a/. 1868 : LIV. t.-c. 117. §-a értelmében felveendő jegyzőkönyvbe mondja. A tényállás jegyzőkönyvbe vétele csak a mindenkori tárgyalás bezárása, vagy valamely a jegyzőkönyvbe iktatandó bizonyítás felvétele, vagy birói határozat kihirdetése előtt történhetik. 150. §. A járásbíróság az ítélet kihirdetése alkalmával figyelmeztetni tartozik a feleket a felebbezési határidőre és arra, hogv a felebbezési eljárásban ügyvéd által kell magukat képviseltetniök. E figyelmeztetés az ítéletbe is felveendő. (Vége következik.)