A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 49. szám - Közös ingó dologra vezetett végrehajtás - A budapesti kir. tábla egy határozata

19ü A JOG. Enyhitc") körülményül vétetett vádlott ifjúsága, feddetlen előélete, hogy az elhatározás rögtöni volt, ugy, hogy vádlott cselekménye helyes vagy helytelenségét s következményeit meg nem fontolhatta, a kár csekélysége s az, hogy a tett elkövetésére a/, alkalom önként kínálkozott. Súlyosító körülmény pedig nem forog fenn. Továbbá H. László eskü alatt vallja, hogy látta, midőn B. Zsigmond az ellopott galambot a kerítésen átnyújtotta s azt K. Antal elvette s midőn B.-t már említett módon figyelmeztette, azt mondotta, nem galamb az, hanem vércse; a történteket tanú T. Jánosnak előadván, utóbbi H.-val K. szánjához ment. A továbbiakra H. és T. egybehangzóan eskü alatt vallják, hogy midőn T. V.-töl a galambot követelte, utóbbi azt mondotta, hogy a galamb elrepült. K. Mártonué pedig látta, midőn B. a galambot a kerítésen átnyújtotta, jóllehet nem látta, hogy a galambot kinek adta. Ekként, mert beigazoltatott, hogy a szánon B. és K. ültek, kétségtelen H. azon vallomása, hogy a galambot K. B.-től átvette De már maga azon beigazolt tény, hogy mint szolgálatadó a szánnal megállott, a szolgája által elkövetett büntetendő cselekményt végig nézte s azt pártolta, hogy a galambot H. és T. előtt elrejtette, vagy annak elrejtésében közreműködött, mennyiben azt mondotta, hogy a galamb elrepült, megállapítja bűnösségét. Hogy K. Antalt ezen tettében vagyoni haszon vezérelte, kitűnik abból, hogy a nőtlen szolgája lopta el, ki azt maga n^ra használhatta; már pedig H. László maga vallja, hogy K. szolgájának azt mondotta, hogy tekerje ki a galamb nyakát. Ekként II. rendű vádlott ellen beigazolva lévén, hogy vagyoni haszon végett azon galamb elidegenítésére közreműködött, hogy ahhoz I. rendű vádlott a lopás bűntette következtében jutott, K. Antal a btk. 370. §-ába ütköző s minősülő orgazdaság bűntettében volna bűnösnek kimondaudó; tekintettel azonban vádlott feddhetlen előéletére, a galamb csekély értékére, hogy I. rendű vádlottra már is a 92. §. alkalmaztatott, minélfogva a bűntettre kiszabott legkisebb büntetés túlszigorú lenne, ellenében is a 92. §. alkalmazandó s az orgazdaság vétséggé minősítendő s ezért figyelemmel azon súlyosító körülményre, hogy a galambot a tulajdonos kérésére sem adta vissza, s hogy szolgáját a lopás elkövetésében meg nem akadályozta, a kiszabott 3 havi fogházbüntetés elszenvedésére Ítélendő volt. A budapesti kir. itélő tábla (Í889. nov. 14-én 26,651/B. 1889.): B. Zsigmond vádlottat a lopás büntette, K. Antal vádlottat pedig az orgazdaság vétsége s a reájuk e miatt elsőbiróságilag kimért büntetések helyett mindkét vádlottat a kbtk. 126. §-a alá eső tulajdon elleni kihágásban nyilvániija vétkesnek s e miatt vádlottakat fejenkint 6 napi elzárásra itéli. Indokolás: A négy láb magas s vesszőből font kerítésen a kertbe történt behatolás a cselekményt bűntetté nem minősítheti, mert ezen csekély magassságú és laza anyagból készült kerítésen a behatolás egyszerű átlépéssel, minden nehézség nélkül megtörténhetett, de az ily módon körül vesszőzött s illetve sövényezett kert sem tekinthető oly bekerített helynek, mint a milyet a btk. 336. §. 3. pontja feltételez és megkíván és e szerint a cselekmény, tekintettel azon körülményre, hogy két forintot felül nem haladó élelmi cikk lopatott el, ebben mindkét vádlott s ugy K. Antal is, mint tettes volt vétkesnek nyilvánítandó, mert a cselekmény elkövetésénél jelen volt és ugyancsak a lopás elkövetésénél tényleg közreműködött. A m. kir. Curia (1890. május 16-án. 883/B. 1890.): Mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete megváltoztatik, vádlottak az ellenük lopás, illetőleg orgazdazdaság büntette miatt emelt vád alól felmentetnek, illetve a folyamatba tett bűnvádi eljárás megszüntettetik és T. János kárkövetelésével a polgári perutra utasittatik. Indokok: A vádlottakat terhelő és az elsőbirósági ítélet indokolásában felsorolt bizonyítási adatok nem bizonyítják azt, hogy vádlottak a madárban, melyet a T. János kertjében leesni láttak, felismerték, hogy az magántulajdont képező házi galamb. Annálfogva nem állapitható meg az, hogy B. Zsigmond a T. János kertjébe azzal a szándékkal mászott be, hogy annak birlalatából annak vagy más valakinek tulajdonát képező ingó dolgot vegyen el. A kérdéses galamb eltulajdonítása, melyben K. Antal is közreműködött az által, hogy szolgájának, B. Zsigmondnak megengedte, hogy ez a szánnal megálljon és a megfogott galambot tőle átvette, csak akkor és az által minősült a büntető törvénybe ütköző tulajdon elleni merényletté, lopássá, mikor vádlottak H. László• intéséből meggyőződtek arról, hogy az elfogott galamb nem gazdátlan dolog. Az ezt előzőleg követett bemászásnak, az elől felhozott okból nem tulajdonitható a btk. 336. §. 3. pontjának minősítését megállapító hatás a lopásra, mely önmagában a kir. táblai ítélet helyes megállapítása szerint az ellopott tárgy minőségénél és értékénél fogva csak a kbtk. 126. §-ában meghatározott tulajdon elleni kihágást képezi. A bemászás, illetve behatolás a kertbe a btk. 332. §-ában meghatározott magánlak megsértésének vétségét képezi ugyan és a mennyiben T. János azt is panaszolta, hogy B. Zsigmond a kertbe bemászva, a kerítést megrongálta és ez által 5 frt értékű kárt okozott: megbirálás tárgyát képezhette volna az is, vájjon nem terheli-e nevezett vádlottat a btk. 421. §-ában meghatározott vétség is ? Azonban minthogy ugy a kbtk. 126. §-ában meghatározott tulajdon elleni kihágás, valamint a btk. 332. és 421. § iban meghatározott vétségek miatt a bűnvádi eljárásnak csak a sértett fél indítványára van helye : mivel T. János sértett fél az 1888. évi február 9-én elkövetett fennebb jelzett e cselekmények miatt vádpanaszt csak június 12-én emelt és ennélfogva a btk. 112. §-a alapján eme cselekmények nem torolhatok meg büntető uton, habár vádlottak a kir. tábla ítéletében megnyugodtak, az 1871. évi XXXIII. t.-c. 17. §. e) pontja alapján, a kir ügyész felebbezésére vádlottakat teljesen felmenteni, illetve a további bűnvádi eljárást megszüntetni kellett. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,477- Ha a végrehajtó fél a közbejötte nélkül hivatalból foganatosított végrehajtásról felvett jegyzőkönyvre járó bélyegilletéket az eljárt biróság utasítása folytán kellő időben nem a bíróságnak, hanem a bírósági végrehajtónak szolgáltatta ber ez által bélyegkötelezettségének teljesen eleget tett. {1890. évi 3,236. sz.) 1,478. Oly vagyon után, melynek ideiglenes haszonélvezetét a községi közbirtokosság abból a célból engedte át a községnek, hogy a községi lakosok pótadóval ne terheltessenek, illetékegyenérték nem jár. (1890. évi 2,460. sz.) 1,47a. Ha valamely közkereseti társaság feloszlott, a terhére kivetve volt kereseti adó csakis a felszámolási eljárás befejezésének időpontjától kezdve irható le. (1890. évi 2,892. sz.) 1.480. Házközösség megszüntetése tárgyában hozott szolgabírói határozat el leni felebbezés: bélyegmentes. (1890. évi 2,822. sz.) 1.481. Ha erdőtalaj az attól el nem választott fákkal együtt adatik el, az egész jogügylet után az ingatlanok adásvevésére szabott illeték jár, még akkor is, ha a szerződésben külön-külön ki van téve, hogy a vételárból mennyi esik a talajra és mennyi a fákra. (1890. évi 2,862. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny"-t>öl. Csődök: Gyermánu Miklós e., kolozsvári tszék, bej. jan. 10, félsz, jan. 22, csb. Becsek Lajos, tmg. dr. Bemáth Albert. — Fried Jakab e., b.-gyulai tszék, bej. jan. 2, félsz. jan. 9, csb. Tribusz Gusztáv, tmg. Csánki Béla. — Hartman K. T. e., budapesti ker. és váltótszék, bej. febr. 4, félsz, febr. 2">, csb. Szalacsy Zoltán, tmg. dr. Nagy Sándor. — Butyka és Heiszer e , gyulafehérvári tszék, bej. febr. 5, félsz. febr. 27, csb. Veress Jenő, trng. Cosieriu János. — »B. Rosenbaoni & Comp. e., kassai tszék, bej. jan. 24, félsz. febr. 18, csb. dr. Tury Sándor, tmg. Csengery Dezső. — MoskoVÍCS J. e., beregszászi tszék, bej. dec. 24, félsz. jan. 7, csb. Tolvay Gyula, tmg. Borzsay Gyula. — Kanf, Maschler & Co. e., beszterczei tszék, bej. jan. 26, félsz. febr. 2(5, csb. Incze Gerö, tmg. Blumenfeld Lajos.— Wiener Mik>a e., sz.-fehérvári tszék, bej. jan. 6, félsz. febr. 6, csb. Wildenauer János, tmg. Molnár Béla. — Pollák Ábrahám e., kalocsai tszék, bej. jan. 31, félsz, febr. 27, csb. dr. Selymesy Sándor, tmg. dr. Weisz Simon. Pályázatok: A hosszufalusi jrbságnál a Lj e g y z ö i áll. dec. 14-ig. — A devecseri jrbiróságnál díjas joggyakornoki áll. dec. 17-ig. A pestvidéki tszéknél aljegyzői áll. dec. 17-ig. — A zalaegerszegi tvszéknél aljegyzői áll. dec. 1 8-ig. — A rózsahegyi tszéknél aljegyzői áll. dec. 18-ig. — A lőcsei és szabadkai kir. ügyészségeknél egy-egy ügyészi áll. dec. 14-ig. — A szombathelyi kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll dec. 14-ig. — A soproni tszéknél b i r ó i áll. dec. 16-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-ná]. (Hold-utca 7. sz.)