A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 48. szám - Törvényjavaslat a bűntettekről és vétségekről szóló törvénykönyv (1878: V. törvénycikk) némely határozatainak módosításáról

ft JOG. 415 teszi, hogy csakis »ezekkel lesznek a sok káros és haszontalan pert okozó iratok mellözhetök« ? Hol van itt a két kar egyenlősége? Hol van itt a kölcsönös tisztelet és becsülés? De nem folytatom tovább. Azt hiszem, ebből is meggyőződhetik cikkíró, hogy szép, hul}cs, általam is teljes mérvben osztott theoreticus elvei gyakorlati alkalmazásánál eltévesztette az egyensúlyt; Részemről, ettől eltéröleg, igy vélném a testvéries megosztást keresztülvihetőnek. A királyi közjegyző hatáskörébe tartozzanak azon ügyek, melyek eddig hozzá utalvák, ezeknek quasi-aequivalenseik legyenek nálunk ügyvédeknél a perek, a bűnvádi képviselet és tömeg gondnokság. Minden egyéb jogi teendő legyen közös köztünk, vagyis legyen facultativ De kívánom, hogy törvényhozásilag ez mindkét karnak biztosittassék és a zugirászatra a kérlelhetlen halál kimondassák. Ily megosztás mellett reménylem, hogy ugy a királyi közjegyzői, mint ügyvédi karunk állásaikhoz mért anyagi és szellemi prosperálása biztosítva leend. Törvényjavaslat a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv (1878: V. törvénycikk) némely határozatainak módosításáról.^ 1. §. Az 1878. évi V. törvénycikknek azon szakaszai, melyek helyet', a jelen törvény új rendelkezéseket léptet életbe, hatályon kivül helyeztetnek. 2. §. Az idézett törvényczikknek 335., 336., 3^7., 340., 342., o43., 356. §-ai helyébe, ugyanazon megjelöléssel az alábbi új §-ok jönnek: 335. §. A dolgok értéke, melyeket ugyanazon személy több lopás vétsége alkalmával ellopott, ellopni kísérelt, vagy melyeknek ellopásában részes volt, összeszámítandó s a mennyiben az együttes érték ötven forintot meghalad, ezen összes vétségek helyett egy lopás bűntette állapítandó meg. 336. §. Tekintet nélkül a lopott dolog értékére, büntettet képez a lopás, ha : 1. valamely, az állam által elismert vallás szertartásaira rendelt helyiségben, a vallás szertartásaihoz tartozó, vagy kegyes vagy jótékony célra szánt tárgy ; 2: temetőben a holtak emlékére rendelt, vagy holttesten levő tárgy lopatik el; 3. épületben, bekerített helyen vagy hajón követtetik el, hova a tolvaj betörés, bemászás által, hamis, lopott vagy rejtekből elővett kulcs felhasználásával jutott, vagy a hol a lopás elkövetése, vagy a lopott tárgy elvitele céljából zárt vagy megőrzésre szolgáló más szilárd készületet feltört, hamis, lopott, vagy rejtekből elővett kulcscsal felnyitott, vagy az elvitel más tárgyi akadályát nagy erőkifejtéssel legyőzte; 4. éjjel, lakásul szolgáló hajón vagy épületben, vagy ily épülethez tartozó bekerített helyen követtetik el, hova a tettes a lopás elkövetése végett jogtalanul belopódzott, vagy a hol e célból jogtalanul elrejtőzött; 5. csata, tűzvész, vizáradás vagy más közveszély színhelyén vagy közelében követtetik el; 6. elkövetésénél rabló- vagy tolvajszövetségnek két vagy több tagja működött közre ; 7. a lopást közhivatalnok, közhivatalnoki jellegének felhasználásával követi el; 8. a tolvaj, vagy ha többen volnának, ezek egyike, a lopás elkövetése végett közhivatalnoki jelleget, vagy hatósági megbízást színlel. 337. §. Tekintet nélkül az ellopott dolog értékére, bűntett miatt büntetendő a tolvaj : ha a lopás elkövetésekor fegyverrel, azaz veszélyes bántalmazási eszközzel volt ellátva, habár ezt se nem használta, se nem mutatta. Ugyanazon büntetés éri azon tetteseket és részeseket is, a kik ezen körülményről a csekmény megkezdése előtt tudomással bírtak. Nem alkalmazandó a jelen §, ha bebizonyul, hogy a fegyver csak véletlenül, vagy a lopással egybe nem függő célból volt a tolvajnál. 340. §. A lopás bűntette öt évig terjedhető börtönnel büntettetik. A 336 §. 5., 6. és 7. pontjai, valamint a 338. §. esetében a büntetés öt évig terjedhető fegyház. Tiz évig terjedhető fegyházzal büntettetik a lopás, ha az ellopott dolog értéke kétezer forintot meghalad és a cselekmény, tekintet nélkül az ellopott dolog crtékére is, bűntettet képez, továbbá a 338. §. esetében, ha az előző büntetések rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság bűntettei miatt szabattak ki és a tettes újabb cselekménye a visszaesésen kivül még más körülménynél fogva is a lopás bűntettét állapítja meg. 342. §. Ha a lopás házastársak, fel- vagy lemenő ágbeli rokonok, vagy sógorok, testvérek, vagy közös háztartásban élő más rokonok vagy sógorok között követtetik el, úgyszintén, ha azt a gyámolt gyámja, a gond* Előadói tervezet, a m. kir. igazságügyminiszter megbízásából készítette S c h e d i u s Lajos. nokolt gondnoka, vagy a növendék nevelője ellen követi el: a bűnvádi eljárás csak a sértett fél indítványára indítható meg. 343. §. A ki az ellen, kinek szolgálatában vagy fizetésében áll, vagy ennek a 342. §-ban megnevezett hozzátartozója ellen oly időben követi el a lopás vétségét, midőn ezekkel egy háztartásban él: csak a szolgálatadó, a ház feje, vagy a sértett fél indítványára vonathaük bűnvádi eljárás alá. 356. §. A sikkasztás, ha az elsikkasztott vagyon értéke nem tesz többet száz forintnál : vétséget, azon fölül pedig bűntettet képez A dolgok értéke, melyeket ugyanazon személy több sikkasztás vétsége alkalmával elsikkasztott, vagy melyeknek elsikkasztásában részes volt, összeszámítandó s a mennyiben az együttes érték száz forintot meghalad, ezen összes vétségek helyett egy sikkasztás büntette állapítandó meg. 3. §. Az idézett törvénycikk második részének XXIX. és XXX. feje| zetei közé következő új fejezet iktattatik be : XXIX. a) FEJEZET. Az önbíráskodás. 369. a) §. A ki meggyőződése szerint jogos igényének, midőn e ' végett a hatósághoz fordulnia kellene és lehetne, önhatalmúlag szerez érvényt . az önbíráskodás vétségét követi el és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 369. 6) §. Három hóig terjedhető fogházzal büntettetik az önbiráskodás, ha az érvényesített igény jog minden alapot nélkülöz. 369 c) §. Ha a jogosnak vélt igény személy ellen alkalmazott erőszakkal, vagy fenyegetéssel érvényesíttetik : az önbíráskodás büntetése a 369. a) §. esetében egy évig terjedhető fogház, a 369. b) §. esetében pedig két évig terjedhető fogház. A kísérlet ez esetekben büntetendő. A 96. és következő §§-ban megbatározott összbüntetésnek van helye, ha az alkalmazott erőszakkal testi sértés vagy emberhalál okoztatott. 369. d) §. A jelen fejezetben meghatározott vétség miatt csak a sértett fél indítványára indítható meg a bűnvádi eljárás. Az indítvány vissza | nem vonható. 4. § Az idézett törvénycikk 379., 380., 383., 385., 386., 387., \ 390. § ai helyébe ugyanazon és 387. a), 387. b) megjelöléssel a következő j új §-ok jönnek : 379. §. A ki azon célból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit ravasz fondorlattal tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ez által annak vagy másnak vagyoni kárt okoz : csalást követ el. 380. §. Ha a csalás által okozott kár ötven forintot túl nem halad : a cselekmény vétséget, ellenkező esetben bűntettet képez. A károk, melyeket ugyanazon személy több csalás vétségével okozott, vagy melyeknek okozásában részes volt, összeszámitandók s a mennyiben azoknak együttes összege ötven forintot meghalad, ezen összes vétségek helyett egy csalás büntette állapítandó meg. 383. §. A csalás vétsége egy évig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, a csalás büntette pedig öt évig terjedhető börtönnel és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha azonban az okozott kár értéke kétezer forintot fölülhalad, ugyszinte & 381. §. 3 pontjában és a 382 §-ban meghatározott esetekben: a csalás öt évig terjedhető fegyházzal és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 385. §. Csalást követ el és a jelen fejezetben megállapított különbségek szerint meghatározott büntetéssel büntetendő az, a ki valamely kiskorúnak vagy gondnokság alá helyezettnek tapasztalatlanságát, könnyelműségét vagy szorultságát, saját vagy másnak nyerészkedési céljára felhasználja oly módon, hogy őt valamely okirat aláírására bírja, melyben kárára vagyoni kötelezettséget vállal, valamely jogáról rendelkezik, vagy pedig mást vagyoni kötelezettsége alul egészben vagy részben felment. 386. §. A ki azon célból, hogy az ellene elrendelt hatósági végrehajtást meghiúsítsa, vagyonához tartozó értéktárgyat elrejt, eltávolít, elidegenít, megrongál, adósságot vagy jogügyletet kohol : a csalás vétségét követi el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő. 387. §. Ha valaki azért, hogy magát fizetésképtelenné tegye, vagy azután, hogy fizetésképtelenségbe jutott, hitelezőinek megkárosítása végett, vagyonát részben vagy egészben elrejti, félreteszi, elidegeníti, megrongálja, őt cselekvőleg illető követelést elenged, valótlan követelést kifizet, adósságot, vagy jogügyletet kohol, egy vagy több hitelezőjét kielégíti, zálog- vagy megtartási jog engedélyezése, vagy vagyona valamely részének átengedése által kedvezményben részesiti, a mennyiben a csalárd vagy vétkes bukás esete (414., 416. §-ok) fenn nem forog, a 383. §-ban tett megkülönböztetés szerint a csalás vétségét vagy bűntettét követi el. Ezen vé'ség egy évig terjedhető fogházzal, a bűntett három évig terjedhető börtönnel, ha pedig a kár kétezer forintot túlhalad: öt évig terjedhető börtönnel büntettetik. 387. a) §. Csalásnak tekintetik és a 383. §. szerint büntetendő, ha valaki telekkönyvi bejegyzés tárgyát képező és ily bejegyzés kieszközlésérc alkalmas módon másra átruházott, vagy másnak engedélyezett jogot, n telekkönyvi bejegyzés elmaradásának felhasználásával, jogtalan haszon szerzése, illetve más részére biztosítása végett, harmadik személyre átruház, korlátoz vagy megterhel és ez által a korábban jogot nyert félnek kárt okoz. 387. b) §. A ki azon valótlan ürügy alatt, hogy hatóságnál, közhivatalnál vagy ezeknek közegénél befolyása vagy összeköttetései vannak, közbenjárásáért, vagy valamely kedvezmény kieszközlésére szükségesnek állított jutalom vagy megvesztegetés fejében pénzt, vagy pénz-értéket elfogad, maga