A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 47. szám - A büntetőtörvény revisiója

188 A Törvényjavaslat a fizetési meghagyásokról. * 1. §. Fizetési meghagyás utján érvényesíthetők azok a követelések, a melyek határozott pénzösszeg fizetésére vagy határozott mennyiségű helyettesíthető dolgok és értékpapírok szolgáltatására irányulnak : a) ha a követelés tárgya járulékok nélkül 500 frt összeget vagy értéket meg nem halad, vagy b) ha a követelés iránt indítandó kereset az 1881 : LIX. törvénycikk 13. §-ának 2. a) pontja szerint sommás eljárás alá tartozik. Váltói eljárás alá tartozó követelések érvényesítésénél lizetési meghagyás kibocsátásának helye nincsen. Egyébként a fizetési meghagyás kibocsátására a tartozás alapjának minősége befolyással nincsen. Ezen eljárásnak nincsen helye akkor, ha a kérelemből kitűnik, hogy a követelés érvényesítése ellenszolgáltatástól függ. Az adóslevél visszaadása vagy nyugtatvány adása ily ellenszolgáltatásnak nem tekinthető. 2. §. P'izetésí meghagyás kibocsátása a követelés érvényesítésére a törvénykezési rendtartás szerint illetékes .kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság illetőségét hivatalból vizsgálja meg. 3. §. Fizetési meghagyás kibocsátása az illetékes kir. járásbíróságnál szóval vagy írásban kérhető. A kérelemnek magában kell foglalni : 1. a felek megjelölését, nevük, állásuk vagy foglalkozásuk és lakásuk szerint ; 2. a bíróság megjelölését ; 3. a követelés tárgyának és mennyiségének, valamint járulékainak, továbbá a jognak, melyen a kérelem alapszik, határozott előadását. Ha a követelés több tételből áll, minden tétel tárgya, mennyisége és alapja szerint előadandó ; 4. a lizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet. Az 1. §. (7) pontjának eseteiben a fizetési meghagyás iránti kérelemhez eredetben csatolandó az az okirat, mely szerint a követelés sommás eljárás utján érvényesíthető. Ha a követelés nem pénzre irányul, a hitelezőnek elő kell adni a pénzösszeget, melyet a teljesítés helyett elfogadni kész. A kérelem ugyanazon adós ellen több követelés tekintetében és több adós ellen ugyanazon követelés tekintetében együttesen terjeszthető elő. Utóbbi esetben előadandó, hogy a tartozás az adóstársakat minő arányban terheli ; s ha az adóstársak egyetemleges marasztalása kéretik, ez külön kifejezendő. 4. §. A kérelem az ellenfél meghallgatása nélkül intéztetik el. A kérelem visszautasítandó, ha a bíróság nem illetékes, ha fizetési meghagyás kibocsátásának esete fenn nem forog, vagy ha a követelés a kérelem tartalma szerint alaptalannak tűnik ki. Visszautasítandó a kérelem abban az esetben is, ha a visszautasítás oka a követelés vagy járulékainak csak egy részére terjed ki. Egy kérelembe összefoglalt több önálló követelés azonban az elintézésnél elkülönítve bírálandó el. Az írásban benyújtott kérelem, ha a 3. §. rendelkezésének meg nem felel, hiánypótlás végett visszaadandó. A visszautasító, vagy hiánypótlást rendelő határozat ellen nincs jogorvoslatnak helye. 5. §. Ha a kérelem teljesítése ellen akadály nem forog fenn : a bíróság fizetési meghagyást bocsát ki. A fizetési meghagyás föliratában ilyennek nevezendő és a 3-ik §-ban 1—3. alatt felsoroltakon kivül magában foglalja : az adóshoz intézett azon meghagyást, hogy a követelést járulékaival és a számszerűleg megállapított költséggel égyütt a meghagyás kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe alatt elégítse ki ; továbbá az adósnak figyelmeztetését, hogy ha a követelést alaptalannak tartja, a fizetési meghagyást csakis ellentmondással támadhatja meg ; végre azon figyelmeztetést, hogy az ellentmondás a meghagyásnak kézbesítésétől számítandó tizenöt nap alatt terjesztendő elő ; mivel később a végrehajtás foganatosításának, illetőleg foganatosítás megkísérlésének első napjától számított hatvan nap alatt van ugyan még helye ellentmondásnak; de ezen későbbi határidő alatt beadott ellentmondás a végrehajtás foganatosítását meg nem akadályozza. Ha a követelés nem pénzre irányul : a fizetési meghagyásban különösen megemlítendő, hogy az adós kötelezettségének ama pénzösszeg fizetése által is eleget tehet, melyet a hitelező a követelt dolog vagy értékpapír helyett elfogadni késznek nyilatkozott. 6. §. A hitelezőnek ugyanazon adós elleni több követelése iránt egy fizetési meghagyás bocsátható ki, de abban minden egyes követelés és a megfelelő költség tételenkint külön sorolandó fel. Több adós ellen egy fizetési meghagyás csak abban az esetben bocsátható ki, ha a követelés az adósokat közösen terheli és a bíróság mindegyikük irányában a 2-ik §. értelmében illetékes. Ez esetben a fizetési meghagyásban kiteendő, hogy a követelés az adóstársakat egyetemlegesen, illetőleg minő arányban terheli, 7. §. A fizetési meghagyás a hitelezőnek és az adósnak kézbesítendő. A hitelezőnek a kézbesítés a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint történik. Az adós részére a kézbesítés a bírósági székhelyeken bírósági végrehajtó által, más helyeken a községi vagy körjegyző vagy ennek helyettese által teljesítendő. A kézbesítés az adós részére csak abban az esetben bir hatálylyal, ha az az adósnak vagy törvényes képviselőjének saját kezeihez történik. A fizetési meghagyásnak az adós kezéhez ily módon történt kézbesítése a perindítás hatályával bir. A kereset beadásához kötött magánjogi hatályok a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésével állanak be. * Ezen törvényjavaslatot Teleszky István az igazságügyminiszter megbízásából készítette. Szeri. OG. I 8. §. Az adós a fizetési meghagyást vagy annak önálló részét ellentmondással hatályon kivül helyezheti. Az ellentmondásnak a kielégítési végrehajtásra halasztó hatálya csak akkor van, ha az ellentmondás a fizetési meghagyás szabályszerű kézbesítésétől (7. §.) számított tizenöt nap alatt emeltetett. Az ellentmondást indokolni nem szükséges és az élőszóval vagy írásban \ terjeszthető elő. Az írásbeli ellentmondás egy példányban azon bíróságnál nvujtandó be, a mely bíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta. Előszóval az ellentmondás a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál terjesztendő elő. ; A kellő időben emelt ellentmondásról és annak idejéről a bíróság a hitelezőt hivatalból értesiti s az ellentmondónak kívánatára bizonyítványt ad. 9. íj. Ha az adós a fizetési meghagyást a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt ellentmondással meg nem támadta : a hitelező kérelmére a fizetési meghagyás alapján kielégítési végrehajtásnak van helye. A végrehajtás a teljesítésre megszabott határidőnek utolsó napját követő egy éven belül kérhető. E határidő elteltével, ha addig a végrehajtás elrendelése nem kéretett, a fizetési meghagyás hatálya s végrehajthatósága megszűnik. A végrehajtási eljárásra a fent meghatározott megszorítással az 1881 : LX. t.-c. rendelkezései alkalmazandók. 10. ij. A fizetési meghagyás alapján elrendelt kielégítési végrehajtás foganatosításának, illetőleg a foganatosítás megkísérlésének első napjától számítandó 60 napi záros határidő eltelte után a fizetési meghagyás ellentmondással többé meg nem támadható. Ha e határidő elteltéig ellentmondá: nem történt, a fizetési meghagyás jogerejű ítélet erejével bir és a később netalán beadandó ellentmondás, mint elkésett, hivatalból visszautasítandó. A fentebbi záros határidő alatt, de a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap eltelte után emelt ellentmondás esetében a végrehajtás csak a követelés biztosításáig terjedhet. A beadott ellentmondásról a kiküldőt hivatalból értesítendő azzal, hogy további utasításig a lefoglalt vagy lefoglalandó ingóságokra az 1881 : LX. t.-c. 104. szakaszának eseteit kivéve, árverés el nem rendelhető és nem foganatosítható és hogy végrehajtás folytán befolyt összegből a végrehajtató ki nem elégíthető, hanem az bírói kézhez teendő le. A fentebbi záros határidő alatt emelt ellentmondás esetében a lefoglalt követelés végrehajtási átruházásának (1881: EX. t.-c 123. §.) sincsen belye és a marasztalás tárgya a végrehajtató részére átadottnak nem nyilvánítható és nem utalványozható. (1881 : LX. t.-c. 215. §.) 11. §. A követelés egy része vagy járulékai ellen használt ellentmondás által az egész fizetési meghagyás meg van támadva. Ha azonban a fizetési meghagyás több önálló követelés iránt bocsáttatott ki és az adós | kifejezetten csak a követelések egyikének vagy egynémelyikének mondót' ; ellent, az ellentmondás a fizetési meghagyást a többi követelések tekintetében nem érinti. Több adóstárs közül ugyanazon fizetési meghagyás ellen egy adóstárs által emelt ellentmondás a többi adóstárs javára is szolgál. 12. §. Ha a fizetési meghagyás kellő időben (10 §.) ellentmondással támadtatott meg : jogában áll a hitelezőnek követelését a peres eljárás szabályai szerint érvényesíteni. Ha a hitelező a keresetet az ellentmondásról való értesüléstől számított hat hónap alatt meg nem indítja, a fizetési meghagyás iránt előterjesztett kérelemnek a 7. íj-ban említett hatálya megszűnik és a végrehajtást szenvedő kérelmére a halasztó hatálylyal nem bíró ellentmondás folytán foganatosított végrehajtás feloldandó. 13. §. Ha az ellentmondás után a követelés per úiján érvényesíttetik : I a perbíróság egyúttal a fizetési meghagyás kéréséből és az ellentmondásból I fölmerült költség megtérítése felett is határoz. Ha a per folyamán kiderül I az, hogy az ellentmondás merőben alaptalan volt : az adós a költségben | való marasztaláson felül, mint konok perlekedő, 10 frttól 500 frtig terjedi hető pénzbirsággal büntethető. A pénzbírság az államkincstárt illeti. 14. §. Az ezen eljárásban való képviseletre nézve a polgári törvénykezési rendtartásnak a sommás eljárásra fennálló szabályai megfelelően alkalmazandók. A házastárs házastársa helyett; a nagykorú fiú szülője helyeu vagy viszont ; a gazdatiszt a helyett, a kinél alkalmazva van ; a kereskedősegéd vagy iparossegéd főnöke helyett meghatalmazás nélkül is élhetnek | ellentmondással a fizetési meghagyás ellen. 15. §. A hitelező a megfelelő számú példányban beadott keresettel is kérheti a fizetési meghagyás kibocsátását. Ez esetben a bíróság a fizetés; meghagyást a kereset alapján bocsátja ki; ellentmondás esetében pedig, valamint akkor is, ha a fizetési meghagyás szabályszerűen kézbesíthető nem volt, a kereset tárgyalására a hitelező újabb kérelme nélkül tűz ki határidőt. Ha ily esetben a bíróság fizetési meghagyás kibocsátásának helyét nem látja : azonnal a kereset tárgyalására tűz ki határnapot. 16. §. A fizetési meghagyás iránti ügyekről napló vezetendő, melybe ugy az írásban benyújtott, mint az élőszóval előterjesztett fizetési meghagyási kérelem és ellentmondás szabályszerűen bevezetendő. Ha a kérelem vagy ellentmondás írásban nyujtatik be : a beadvány az ellenféllel nem közlendő ; szóbeli előterjesztésük esetében pedig jegyzőkönyv nem veendő fel. 17. §. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik : a) hogy a 16. §-ban emiitett napló vezetésének módozatait rendelettel szabályozza ; í) hogy Fiúméban és kerületében a jelen törvényt az ottani viszonyoknak és az ott érvényben levő peres eljárásnak megfelelő módosításokkal hatályba léptethesse. 18. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a fizetési meghagyást tárgyazó eljárás során lerovandó bélyegilletékeket, a törvényhozás további intézkedéséig, az igazságügyminiszterrel egyetértőleg megállapíthassa. 19. §. A jelen törvény hatályba lépésének napját az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. 20. §. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter bízatnak meg. Nyomatott a .Festi trönyvnyomda-réBXvény-társaság"-nál. (Hold-utczs 7. szám.)