A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 46. szám - A birói és ügyészi szervezet

400 A. JOG. Az özvegy pcrlö fivére e szerint el lett érdemben utasítva keresetével. Az özvegy csak akkor ébredt fel, mikor perét vesztett fivére neki egymásik közöttük vol: összeszámolási ügyben betudott 25 frt 30 kr. vesztett per s végrehajtási költséget, mit végrehajtással hajtatott rajta fel N. M. Ekkor visszakövetelvén önfejétöl eljárt fivérétől ez által elvitt iratait: ezek között már visszajutott kezeihez N. M. négy rendbeli 268 frtos eredeti adóslevele is. Az özv. mint aetoráiusát bebizonyítani képes felperes keresete ellenében élhet-e N. M. a res judicata ellenvetésével? Ez a kérdés az, melyben a szakkörök becses véleményét is bátorkodom kérni. Pr Brendusian Jakab, Ügyvéd Biilá^s/alván. S é r e i e m.* Nem a balassa-gyarmati járásbíróság, hanem a budapesti kereskedelmi és váltútörvényszék a bibás. Az általam »Sérelem« rovat alatt a balassa-gyarmati kir. járásbíróságról irt közleményre ezen becses lapok 45-ik számában /eke Kálmán járásbiró ur válaszol, mely válai-zszal szemben engedtessék meg, hogy a tényállást a valósághoz hiven előadjam. Ama balassa-gyarmati kir. járásbíróság által 2 nap alatt — szeptember 1-1-én kézbesített és 18-ik napon beküldött — 49,026/90. számú sommás végzés kézbesítéséről szóló vevényt én az itteni bíróságnál egész október 28-ig több izbeu kerestem és a kiadóhivatalban még október 28-án, midőn a sérelmet megírtam, azon értesítést nyertem, hogy a vevény sürgetés dacára be nem érkezett. Zeke Káin án járásbiró urnák fenti november 2-án megjelent válasza után ismét a bírósághoz mentem és meggyőződtem arról, hogy ama vevény az itteni bíróság által október 6-án 53,907/90. sz. a. megsürgettetett és erre a járásbiró ur október 11-iki kelettel felelt, hogy a vevényt október 2-án elküldötte. Minthogy pediu; október 18-án az itteni kiadó ismét jelentette, hogy a vevény be nem érkezett, ennélfogva a perbíróság október 31-én utasította a? irodaigazgató urat, hogy a vevényt kutassa. Az irodaigazgató november 3-án revideálta a balassa-gyarmati kir. járásbíróságtól október hóban beérkezett levélboritékokat és az egyikben tényleg benn találta a vevényt és ezt november 3-án a bíróságnál; 1> mutatta. — Ezekből kitűnik, hogy én a nyert értesítés alapján jóhiszemben irtam október 28-áu a sérelmet és hogy az itteni szolga vigyázatlansága a perbíróságot is tévedésbe ejtette. Kzek után megjegyzem, hogy én a balassa-gyarmati bíróságot nem gyanúsítottam. Mindezekből pedig az következik, hogy jó lesz a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél több figyel m~e t fordítani a beérkező vevényekre, Dr. Reiclicnfcld Mihály, budapesti ügyvéd. Vegyesek. A decentralizált kir. táblák elnökei. Magasabb bír ó i körökben a jövő évi május elején életbe léptetendő kir. itélő táblák elnökeiül az alább következő jelöltek emlegettetnek. Közöljük a névsort a nélkül, hogy magunk részéről annak, némi tekintetben meglepő részletein bármi kritikát gyakorolni óhajtanánk. Rövid idő múlva amúgy is ki fog derülni, hogy mi ezen hírekben való, mi nem; szükségesnek tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy forrásunk a birói körökben, melyből alábbi híreinket merítettük, eddig mindig jól értesültnek bizonyult. Ezen informatióink >.zeri: t azon esetre, hogy ha a budapesti kir. itélő lábla jelenlegi érdemdús elnöke Vajkay Károly visszalépne vagy nyugdíjba menne — a mi, tekintettel arra, hogy már 40 szolgálati évet betöltött, épen nincsen kizárva — a budapesti kir. tábla elnökének C z o r d a Bódog jelenlegi államtitkár, esetleg Oberschall Adolf, a maros-vásárhelyi kir. tábla jelenlegi elnöke van kiszemelve. Sárkány József jelenlegi budapesti táblai alelnök pedig a kir. Curia egyik tanácselnöki székét töltené be. Az újonnan alakítandó táblák elnökjelöltjei a következők : B 1 a sk o v i c h István, a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék elnöke a debreceni, Erdélyi Sándor, budapesti kir. tanács* Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyiunk a ]ogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó, A szerkesztőség. I elnök a nagyváradi, G e c z ö János, budapesti tábl ii tanácselnök a marosvásárhelyi, S z e n t i v á n y i Gyula curiai bíró a kolozsvári, | Lehotzky Kálmán curiai bíró, esetleg Oberschall Adolf maros-vásárhelyi kir. táblai elnök a pozsonyi, Vörösmarthy ! Béla curiai biró a győri, B e r c z e 11 y Jenő budapesti táblai ! tanácselnök a kassai, Zádor Gyula, ministeri tanácsos az igazságligyministeriumbau a pécsi, P a i s s Andor, budapesti kir. (áblai tanácselnök a szegedi, P ú k y Gyula curiai biró, esetleg J a n itsek József curiai biró, a temesvári kir. tábla élére. Tóth Elek, budapesti kir, táblai tanácselnök — mint értesuliink - nyugdíjazás iránti kérvényét már benyújtotta. Nem [ lehetne e ezen jeles és kipróbált erőt a dolgok jelen állásában visszanyerni, ha és a mennyiben a betöltendő vidéki állások egyikét reá ruháznák ? ! A kir. Curiánál megürült kisegítő birói állás F 1 u c k András, esetleg pedig G o 111 Ágoston táblai biró által lesz legközelebb j betöltve. Törvényjavaslat a kisebb polgári peres ügyekben való elI járásról szóló' 1877. évi XXII. t.-c. módositásáról. Előadói tervezet. A magy. kir. igazságügyi minister megbízásából készítette P 1 ó s z Sándor. Ezen, az igazságügyministerium által j lapunknak megküldött fontos tervezet közlését mai számunkkal megkezdjük. A birói és ügyészi szervezet módosítására vonatkozó ! törvényjavaslat tárgyalása végett egybehívott ankét f. hó 7-én tarj tott folytatólagos tanácskozáson, mint értesülünk, fontos kérdések j lölött jutott megállapodásra. így törvényjavaslatba vette azt, hogy a ('uria elnöke és a táblák elnökei minden év elején az elnöksé: gük alatt lévő biróság tagjaiból egy hattagú bizottságot állítsanak j össze, a mely bizottság összegyűjti és megvitatja mindamaz adatokat, melyeket működése alatt tapasztalt s a melyek vagy hiányok pótlását, vagy törvényhozási intézkedést tesznek szükségessé. Az igy feldolgozott anyagot azután az igazság| ügyministerhez terjeszti fel a bizottság. Ez által a mi' nister az igazságszolgáltatás esetleg felmerülő hiányairól a legautentikusabb helyről nyer felvilágosítást s tájékozódik az igazság| ügyi törvényhozás terén kívánatosnak mutatkozó lépésekről. Ezen j kivül egy másik, u. n. elnöki tanács is fog alakulni a Curián i és a táblákon, melynek tagjai az elnökök és tanácselnökök lesznek, a kisebb táblákon pedig az idősebb bírák is, ugy, hogy a tanács legalább négy tagú legyen. E tanácsnak feladata az lesz, hogy a saját bírósága személyzetében megüresedett helyekre kandidáljon s ezt a minister elé terjeszsze. Minden tábla tanácsa c candidatión kivül felülvizsgálja még a hatósága alá tartozó törvényszék e nemű felterjesztését. A Curia azonban a táblák fölött ilyen felülvizsgálattal nem lesz felruházva, vagyis a táblai elnöki tanácsok candidationalis felterjesztései egyenesen a minister elé kerülnek. Általában a tervezet lehetőleg menteni igyekszik a Curiát az adminislrationalis teendőktől, hogy a legfelsőbb biróság annál függetlenebbül élhessen igazi feladatának. A felsőbb bíróságok ilyen kijelölési joga a külföld legtöbb államában keresztül van vive s ha nálunk is törvénynyé válik: előnyei roppant nagyok lesznek. A fölöttes biróság ítélheti meg legjobban az alantas biróság tagjainak tehetségét, szorgalmát s azt, hogy saját körébe kit óhajt leginkább. Így a minister is a leghitelesebb módon győződhetik meg a kinevezésre ajánlt érdemességéről, annyival inkább, mert az elnöki tanács minden tagjának jogában fog állani, hogy ajánlásának okait a ministerhez felterjesztendő jegyzőkönyvbe vétethesse. Azonkívül ez a módszer ösztönt fog adni a bírónak, hogy szorgalmasan és lelkiismeretesen dolgozzék, mert jól tudja, hogy munkája jóságától függ az, hogy a fölöttes biróság elnöki tanácsa üresedés esetén őt ajánlja. Ugyané tanácsnak lesz a feladata a bírósági administrativ teendők végrehajtása, a melyeket eddig nagy részben a ministerium gyakorolt. Nagy elvi jelentőségű az ankétnek a rendbüntetcsek ügyében történt megállapodása. A tervezet szerint egy bármely felebbviteH bírósági tanácsnak, ha az egyes concret esetek tárgyalása alkalmával az alantas biróság segéd- és kezelőszemélyzetének valamely tagja részéről nagyobb hiányt vagy rendetlenséget, például késedelmet tapasztal, de a mely még nem tartozik fegyelmi eljárás alá: — jogában áll az illető hivatalnokot 50 frtig terjedhető r e n d b i r s á g g al büntetni. Az ankét azonban — egy hang kivételével — kiterjesztette e rendbüntetéseket a bírákra is. E külön vélemény azért nyilatkozott ez ellen, mert a törvényjavaslat amúgy is