A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 46. szám - Törvényjavaslat a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.-c. módosításáról

R. JOG. 39'J 10. §. Ha felperes, ki a perindítás idejében alperessel ugyanazon községben lakik, vagy állandóan tartózkodik, ügyét, melyet a községi bíróság előtt is megindíthatott volna, a községi bíróság mellőzésével, közvetlenül a járáíbiróság elé viszi, alpeies, a mennyiben a járásbíróság előtt az első tárgyaláson meg nem jelen, vagy felperes követelését azonnal egészen elismeri, csak azokban a költségekben marasztalható, melyek a községi bíróság által megállapíthatók, 11. §. A községi bíróság ítélete, ha az ügy az 1877 : XXII. t.-cikk 25. §-a értelmében a járásbíróság elé nem vitetett, keresettel megtámadható: 1. ha a felek valamelyike önképviseleti jogosultsággal nem bírt és törvényes képviselője mellőztetett, a mennyiben a hiba utólag helyre nem hozatott ; 2. ha valamelyik fél nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt el és a hiány utólag sem pótoltatott ; 3. ha az ügyvesztes fél oly új okiratot hoz fel, a melyet a községi bíróság előtti eljárásban nem használhatott és a mely részére kedvezőbb határozatot eredményezett volna ; 4. ha a fél a községi bíróság előtti eljárásban az ellenfélnek vagy másoknak a büntető törvények szerint tilos cselekménye miatt lett ügyvesztessé, feltéve, hogy a büntetendő cselekmény a büntető bíróságnak jogerejü ítélete által megállapittatott, vagy hogy a büntető eljárás más okból nem indítható meg vagy nem vezetett marasztalásra, mint a tényállás hiánya vagy a bizonyítékok elégtelensége okából. Az 1., 2. és 4. pont alatt felsorolt körülmények alapján a községi bíróság előtt kötött egyezség is keresettel megtámadható, a mennyiben azok az egyezség megkötésénél fordultak elő, illetőleg az egyezség megkötésére okul szolgáltak. A kereset azon járásbíróságnál, melynek kerületében az ügyben eljárt községi bíróság létezik, 60 nap alatt indítandó meg. E határidő az ítélet jogerőre emelkedése, ille'öleg az egyezség megkötése után azon naptól számíttatik, a melyen a fél a megtámadási okról tudomást nyert, ha pedig csak később jutott azon helyzetbe, hogy azt érvényesíthesse, azon naptól, a melyen azt érvényesíthette. A 3. és 4. pont eseteiben a kereset az Ítélet jogerőre emelkedésétől, illetőleg az egyezség megkötésétől számítandó 10 év eltelte után többé meg nem indítható. A kereset a sommás eljárás szabályai szerint tárgyalandó. A tárgyalás és határozathozatal, a mennyiben az a megtámadási ok folytán szükséges, a községi bíróság előtt megindított panasz tárgyára is kiterjesztendő. A kereset a végrehajtásra nézve halasztó hatálylyal nem bir és a hozott határozat harmadik személyek által jóhiszemüleg szerzett jogok sérelmére nem szolgálhat. 12. §. Az 1877: XXII. t.-c. 1-4., 7., 8., 9. és 11—16 , valamint S7. §-ainak azon intézkedései, a melyek a szolgabiráknak bíráskodással való felruházására és a békebirák alkalmazására, továbbá ezeknek hatáskörére, illetékességére és érdekeltségére, valamint vagyoni és fegyelmi felelősségére vonatkoznak, a törvényhozás további intézkedéséig érintetlenül maradnak, a bíráskodással felruházott szolgabirák és békebirák eljárására nézve azonban, ideértve a felebbvitelt is, jövőre a sommás eljárásról szóló törvényben a járásbíróságok eljárására nézve foglalt szabályok, a végrehajtási eljárásra nézve pedig a végrehajtási törvény szabályai alkalmazandók. 13. §. A jelen törvény a sommás eljárásról szóló törvénynyel egyidejűleg lép életbe. Az életbeléptetés napját az igazságügyminiszter határozza meg. A jelen törvény életbeléptekor folyamatban lévő kisebb polgári peres ügyekben, melyekben az Ítélet még ki nem hirdettetett, a további eljárásra nézve a jelen törvény szabályai alkalmazandók. Ugyanez áll abban az esetben is, ha az Ítélet megsemmisítése folytán az ügy további tárgyalása válik szükségessé. Azon ügyekben, melyekben az Ítélet a jelen törvény életbelépte előtt már kihirdettetett, vagy melyek más határozattal vagy egyezséggel befejeztettek, a további eljárásra, nevezetesen a felebbvitelre, valamint a végrehajtásra nézve a korábbi törvény alkalmazandó. Tárgyalási vagy eskülelételi határnapnak a jelen törvény életbelépte előtt történt elmulasztása esetében az igazolás határidejére nézve a korábbi törvény alkalmazandó. A jelen törvény életbelépte előtt kihirdetett ítélet ellen perújításnak a korábbi törvény értelmében van helye, az újított per tárgyalása azonban a jelen törvény életbelépte után a jelen törvény értelmében történik. Az 1877 : XXII. t.-c. 25. íj-a értelmében a járásbíróság elé vitt ügy új pernek tekintendő. A jelen törvény 11. tj-a, valamint az 1881 : LIX. t.-c. 40. §-a * jelen törvény életbelépte előtt befejezett ügyekben is alkalmazandó. 14. §. Az igazságügyminiszter és a belügyminiszter felhatalmaztatnak, hogy a jelen törvényt a községi eljárásnak az 1877 : XII. t.-cikkben foglalt szabályozásával együtt Fiúméban és kerületében az ottani viszonyoknak megfelelő módosításokkal életbeléptethessék. 15. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a bélyeg- és illetékszabályoknak a jelen törvény folytán szükségesnek mutatkozó módosítását az igazságügyminiszterrel egyetértőleg a törvényhozás további intézkedéséig rendeleti uton megállapíthassa. 1.6 §. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter, a belügyminiszter és a pénzügyminiszter bízatnak meg. Nyilt kérdések, és feleletek. Res judicata vagy nem ? (Kérdés.) H. B. nejével, O. községben, N. M. házas beltelkén, részére a tulajdonos által berendezett egy külön lakban több évekig lako'.t és gyakorolta korcsma haszonbérlői jogát, s a háztulajdonos jogosítványán dohány-trafikot is tartott és űzte a kis kereskedést is. A háztulajdonos jó Írástudó, a község collectora és igen nagy befolyású a község mind kiválóbb, mind pedig salak lakosaira. H. B. és neje, mint idegen elemek a községben, italaikkal a háztulajdonos pincéjében, gabnájukkal, boltjukkal és mindenükkel annak hatalmában állottak. N. M. tulajdonos protectiót Ígérvén H. B. nek s nejének : ezek azt, mint nélkülözhetlen szükségest elfogadták és kérték is volt oda költözésükkor. N. M. felhasználván hatalmi állását H. B.-vel és nejével szemben, kik 0. községben más megfelelő lakot nem kaphattak : házbér követelését és dohány-trafikja haszonbérét mindjárt emelgette. Ezen felül több rendben különböző összegeket kölcsönzött H. B.-től irás mellett, s többeket visszafizetvén, illető írásait, mert hisz értelmes író s fogalmazó, visszakapta. Benmaradt azonban H. B.-nél N. M. négy rendbeli köre lezvénye különböző évekről 268 frtot tárgyazólag és 1889. ápnl i'3-án contrahalt s november 11-re fizetni kötelezett egy sajátkezüleg elismert s egy kis üzleti-könyvbe vezetett 23 frt 84 kros tartozása. H. B. nejével 1885. év tavaszán O. községből M -Vásárhelyre költöztek, s több követeléseik maradván O. községben elszórva: 1885. szüretkor nőstől visszatértek O. községbe és újra N. M. házába szálltak, kivel mindég jó lábon kívántak maradni. Ekkor 1,000 irtot meghaladó követelést inkaszálván H. B. és neje : N. M. is kifizette 23 frt 84 kros könyvi tartozását és ez a kis könyvben kihúzva látszik is. Ezen incassatiójuk által jóformán emancipálván magukat, H. B. és neje N. M nekik addig nagyon sokat árthatott befolyása alól : eltávoztukkal felszólították N. M.-t. hogy már most fizesse ki 268 frt tartozását is, mert különben be fogják azt peresíteni, úgy is több éveken át azon pénzükért kamatban hol csak egy-egy kis tejet N. M. böjti napjain, s néha egy-egy kosár szőlőt és majdnem semmi egyebet sem kapván, állitólag adós ígérte megküldeni M.-Vásárhelyre H. B. és neje 268 frtját, mihelyest eladja marháit, gabnáját s borát és pedig rövid időre. H. B. sok nehézséggel kénytelenittetvén küzdeni M.-Vásárhelyt, mig itten elhelyezkedhetett, s üzletet nyitott és ezt folyamatba tette s különben is csak kevés írástudó, neje pedig épen írástudatlan lévén, nem állott kezük ügyében könnyen bepereltethetni a más járásban távolmaradott N. M.-t; 1886. tavaszszal pedig H. B. csakhamar meghalt, s neje idegen helyt és zilált állapotban maradott. Ekkor H. B.-néhez menvén, ennek egy más városban távol lakó kiskereskedő és kevés műveltségű fivére feltolta magát, hogy ő özvegyen maradt nővérének gyámola lesz és követeléseit behajtja; kinek az özvegy hitelt adván : beleegyezett, hogy az H. B. férje után kezében maradt iratait magával vigye. Az özvegy gyermekkel maradván, néh. férje hagyatéka neki s illetve gyermekeinek lett törvényesen átadva. A távol más városbaui fivére azonban neki fogott és N. M. négy rendbeli H. B. javára kiállítva volt kötelezvénye alapján saját városa járásbíróságánál H. B. jogutódjaként N. M. t beperesitette egy ügyvéd által saját neve alatt. A jogutódlást egyáltalában mivel sem igazolta, valamint azt sem, hogy özvegy nővérének meghatalmazottja lenne, mit nem is állított. A más bírói járásban távol lakó N. M. megjelenvén személyesen a tárgyalásra: az özvegyre magára, ennek egy másik fivérére és saját falujabeli 3 tanura, tudniillik apósára, egy hoszszabb ideig tömlöcöt ült megjegyzett emberre, s egy salak sorsú szolgájára hivatkozott, miként 1885. évi október hava vége felé H. B. elismerte azok előtt, hogy vele leszámolt és egy krajcárral sem maradt annak többé adósa s az adóságróli kötlevelek megvannak semmisítve. N. M. sem a bírói hatáskör, sem felperes kereshetőségi joga ellen kifogást nem tett. Igaz, hogy N. M. csakugyan 1885. évi október 20-dika körül a szüretkor fizette volt ki a kis üzleti könyvbe sajátkezüleg irva volt 23 frt 84 kros tartozását, mely kihúzva látszik. A hivatkozott tanuknak N. M. illető járásbírósága útján kihallgattatása rendeltetvén el: azok közül az N. M. falujabeli három tanú tökéletesen összhangzólag vallott X. M. állításával, sőt ezt még meg is toldották azzal, hogy H. B. azt mondotta előttük, miszerint ha netalán iratai között még vagy egy adóslevelét vagy más Írását fogja találni N. M.-nek, azt is megsemmisíteni fogja. A tanúkihallgatásnál csak N. M. volt jelen, ki a szintén hivatkozva, de megidézve nem volt özvegy és ennek másik fivére, kihallgattatásától elállott.