A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 3. szám - A végrendelet bemutatása a közjegyző által - A nyilvánosság a büntető eljárás elővizsgálati részében

22 R. j o a. alperesnek való átadása mellett az első foglalás alkalmával felvett végrehajtási jegyzőkönyv új életre ébresztetett volna ? Ily cifra eljárást a közlő ügyvéd ur kedveért nem lehet meghonosítani. Dr, Boor Károly, Malaczkán. III. Az aradi kir. törvényszék. Tekintetes szerkesztőség! Az »Ügyvédek Lapja« mult évi 51. számában egy közleményt hozott, melyet következőképen kezd meg: »A gyenge törvényszékek között az aradi kir. tör­vényszék kiváló helyet foglal el. A budapesti kir. táblánál ezt a bíróságot, mint olyat ismerik, melynek határozatait vagy megvál­toztatni, vagy megsemmisíteni kell, de helyben hagyni vajmi ritkán lehet. Igazán botráuyos dolog stb.«. Itteni jogászkörökben az indokból, mert a felhozott feleb­bezést én signáltam, a közlemény szerzőségével én gyanu.sittattam, miért is feltétlenül megbízva e lap gavallérságában, egy cikk közlésére kértem fel a szerkesztőséget, melyben nemcsak a famosus szerzőség ellen tiltakozom, hanem megcáfolom azon alaptalan támadásbeli állítást is, mely a törvényszék ellen fel­hozatik. A helyett, hogy ez közzététetett volna, kapok dr. Wolf aláírással egy magánlevelet, melyben a szerkesztőség kijelenti, hogy cikkemből azon részt, mi a törvényszékre vonatkozik, nem köz­lendi, mert »csak a kir. tábla és Curiára kell hivatkoznia, hol az aradi törvényszéket olyannak ismerik, minőnek az jellcnezve van« ; az újságban pedig kinyilvánittatik röviden, hogy a neheztelt soro­kat én nem írtam és »hogy a már közölt közleményt, valamint a többieket, melyek ezentúl fognak megjelenni nem Aradról és nem ügyvédtől kaptuk«. Ugy is, mint Aradon gyakorló ügyvéd, ugy is mint tisztesség­és igazságérzetu ember, tartozó kötelességemnek ismerem kijelen­teni, hogy az »Ügyvédek Lapja« által az aradi törvényszék ellen felhozott vád nem egyéb, mint puszta koholmány; a nagy garral oda dobott phrasis, mely nagy általánosságban eriticaként akar feltűnni, pedig nem egyéb, mint nemtelen rágalom. Mii den elfogulatlanul ítélkezőnek, mindenkinek, kinek valaha e bíróságnál <'olga akadt, el kell ismernie, hogy az aradi kir. törvényszék Magyarország egyik legkitűnőbben vezetett Ítélőszéke. Bárki irta tehát a hírhedt közleményt vagy igazságtalan, vagy félrevezetett ember s igy mindkét eset­ben kemény megrovást érdemel, mert pellengérre állított egy oly testületet, mely büszkén és önérzetesen vallhatja magáról, hogy nehéz feladatát igazságosan, a törvények teljes ismeretében s helyes alkalmazásában oldja meg. Ezt nemcsak saját meggyőző­désem után személyes tapasztalataim alapján állithatom, hanem igazolva van ez azon statistikai adatok által is, mely szerint az aradi törvényszék határozatai a felsőbb bíróságok által — egyéb törvényszékekhez képest — rendkívüli nagy számban és túlnyomó arányban hagyatnak helyben. Nem­csak mi aradiak, de az egész ország büszke lehet e kiváló bíró­ságra, melynek ha vannak gyengéi, ezeket kitűnőségeinek nagy túlnyomósága miatt el lehet, de el is kell nézni. Magamévá tettem az ügyet s erre feljogosítottnak tartom magam, ha egyébként nem, de legalább is az alapon és jogon, mint minőn cikkíró a támadást merészelte világgá bocsájtaui. Végül még csak azt jegyzem meg, hogy az aradi törvény­szék járatja a szaklapok legtöbbjét, de az »Ügyvédek Lapját^ nem; valamint azt is, hogy épen az 5l-ik szám, mely ama bizonyos közleményt tartalmazza, az elnöknek, ajárásbiró­n a k s még néhány bírónak lett Budapestről beküldve. Tisz­telettel. Arad, 1890. január 16-án. Dr. Nemess Zsigmond, ügyvéd. Irodalom. Bosznia és Hercegovina igazságügye. (Das Justizwesen Bosniens und der Herzegovina von Eduárd E i c h 1 e r, Regierungs­rath der Landesregierung in Serajevo.) Bécs, 1889. Államnyomda. 8° 386 11. — (Midőn 1878-ban seregünk megszállotta Boszniát és Hercegovinát, 0 felsége, kiáltványában meghagyta, hogy »ezen ország minden fia törvény szerint egyenlő igazságot nyerjen, hogy mind oltalmat kapjon élete, hite és vagyona tekintetében. Tör­vényeitek és intézményeitek önkényesen meg ne szüntessenek, szokásaitok kiméltessenek.« Ezen fejedelmi ünnepélyes szó szel­lemében átalakított igazságügyi viszonyokról nyújt képet a címben foglalt könyv. Mindenütt látni, mily kíméletesen lesznek félretéve a régi, avult és az európai államigényeknek többé meg nem felelő törvények és intézmények és miként készíttetik elő a modern állam intézményeinek talaja. Ama zűrzavar, melynek a meg­szálláskor még a régi mohamedán jognak az európai élettel való érintkezésében természetszerűleg mutatkoznia kellett, fokonként fogyni kezd és helyt ad modern intézményeknek, melyek azonban mindenütt az ottani viszonyok követelte módosításokat mutatnak. Az érdekes dolgozat mindenekelőtt ismerteti a megszállás előtti mohamedán * jogi állapotokat, a melyek a sheri-n, kanun-okon, a millete-n és a consulsági jogon alapultak. Ismerteti azután a mohamedán jogi reformtörekvéseket. Mindez igen érdekes jogtörténeti hátterűi szolgál a megszállással bekövetkezett igazság­ügyi újjászervezésnek, melyet a nélkül alig is lehetne oly jól megérteni, mert az újjászervezés a nép hitének, szokásainak, élet­és gondolkozásmódjának tekintetbe vételével sok elemet vett fel a régi jogból. Áttér, azután a dolgozat célja sajátlagos részére, a meg­I szállás óta foganatosított igazságügyi munkálatokra, melyek két korszakra oszthatók. Az első az 1882. évig a második 1882. évtől mostanáig terjed. Az első korszakban — melyet mintegy a I próbálgatás korszakának nevezhetnők — ideiglenes jelleggel í bir még minden, de az alapvető elvek mégis olyanok, hogy nagyrészt a végleges szervezésnél is használhatók lesznek. A viszonyok természeténél fogva az egész közigazgatás — az igazság­ügyit is beleértve — még katonai hatalom alatt áll. A második korszakban már a szervezés polgári alapra van fektetve és az intézmények végleges jellegűek. Behozatik új közigazgatási szervezet, megteremtetik a polgári perrend, (felemiitjük, hogy 10 frtig a peres ügyek ellátása teljesen illetékmentes, 25 forintig 40 krajcár, 50 forintig 80 krajcár, beleértve az egész végrehajtási eljárást! — nekünk is jó volna ilyen occupationalis áldás) ü g y v é d i rendtartás, rendeztetnek a hagyatéki és gyámügyek, behozatik a kereskedelmi és csőd­törvény (a magyar törvények alapelveivel), a váltó- és meg­támadási törvény (osztrák törvény alapelveivel), rendeztetnek a magánjognak az ingatlanokra és más részeire vonat­kozó viszonyok; behozatik a bűnvádi eljárás és büntető törvény ; felállíttatik központi börtön, megadatik egy megfelelő birói szervezet, tekintettel a mohamedán lakosok sajátlagos jogi viszonyaira, külön scheriat bíróságokkal, szóval nagy kör­vonalakban a modern állam igazságszolgáltatásá­nak minden eszköze megteremtetik. És ha magukat ezen intézkedéseket nézzük, ugy valóban el kell ismerni, hogy mindezek megalkotásában rendkívüli gondosság, felette óvatos, de céltudatos ész, kitűnően gyakorlati érzék és mindenek felett egy hatalmas szervező szellem nyilvánul, mely megtudott teremteni vallási, nemzetiségi és szabadsági fanatismus által szétdúlt országban rendezett igazságügyi viszo­nyokat és intézményeket, melyekben a culturalis fejlődés sokat igérő csirái vannak letéve. És mindezt rövid egy évtized a'att megteremtette egy magyar ember : K á 11 a y miniszter, kinek nevéhez Bosznia és Hercegovina újjáalakulása elválaszthatlatiul és áldásosán fűzve marad. A dolgozat szerzője pedig felette érdekes munkát végzett, melyért teljes elismerés illeti. Dr. Stiller Mór. A kereskedelmi törvény revisiója. (Zur Revision des Handelsgesetzbuches, von Dr. jur. Riesser.) Stuttgart, E n k e Ferdinánd kiadása. Ezen nagyszabású és az egész német keres­kedelmi törvényt átkaroló dolgozata a különben is kitűnő jogász hírnevében álló szerzőnek, külön mellékletül jelent meg a hírneves Goldschmid t-féle kereskedelemjogi folyóirat mellett. A német kritika, mely pedig nem igen pazarolja az elismerést egyhamar, csaknem egyhangúlag elsőrangú dolgozatnak jelezte ezt a munkát, mely rendkívüli alapossággal és éleseszűen tárgyalja a fenálló német kereskedelmi jog hiányait és szükségesnek mutatkozó kiegészítéseit. Azon szoros vérrokonsági viszonynál fogva, melyben a mi hazai kereskedelmi törvényünk áll a némethez, a címben emiitett munka a mi jogászaink által is igen nagy haszonnal fogna használtathatni, miért is arra a figyelmet felhívni kötelességünk­nek tartjuk. A házassági elválás joga Magyarországon és az ország | erdélyi részeiben. Gyakorlati használatra. Irta: Sztehlo Kornél, budapesti ügyvéd. Második lényegesen átdolgozott kiadás. Budapest, Franklin-társulat kiadása. 8° 30i 11. Ara 2 frt 40 kr. — Szerző, ki évek óta előszeretettel és alaposan foglalkozik a házasságjogi kérdésekkel, ismert könyvének a házasság elválás

Next

/
Thumbnails
Contents