A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 45. szám - Az utóajánlat kérdéséhez

A JOG. 179 Indokok: Az 1871: VIII. t.-c. a kétfokú felebbezés rendszerére lévén fektetve, miután elnöki megintési ügyekben elsőtokú bíróság az elnök, másodfokú pedig az illető fegyelmi bíróság, mely jelen esetben a kir. tábla fegyelmi bírósága s ez mint másodfokú fegyelmi bíróság végérvényesen határoz, megintési ügyekben ennek határozatai ellen nincsen további jogorvoslatnak helye. A m. kir. Curiii: A budapesti kir. tábla mint fegyelmi bíróságnak határozata indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1890. szeptember 20 án, 372. sz.) Törvényjavaslat a sommás eljárásról.* (Vége.) 148. A felebbezési bíróság az elsöbiróság ítéletét csak annyiban változtathatja meg. a mennyiben annak megváltoztatása kéretett. A felebbezési kérelem és ellenkérelem határain belül azonban a felebbezési bíróság határozata kiterjed minden kérdésre, mely e kérelmek eldönthetése végett elbírálandó, habár e kérdések az elsöbiróság előtt tárgyalva vagy eldöntve r.em lettek is. 149. 5;. A felebbezési bíróság az elsöbiróság Ítéletét a felebbezési kérelem és ellenkérelem által megtámadott részében végzésileg feloldani tartozik : 1. ha az elsöbiróság nem volt szabályszeriieu alakítva, nevezet esen ha a tárgyalásnál jegyzőkönyvvezető nem alkalmaztatott ; 2. ha a megtámadott Ítéletet érdekelt bíró hozta; 3. ha az elsöbiróságnak a pergátló kifogásokat elvető végzését megváltoztatja ; 4. ha az elsöbiróság az eljárást végzésileg hivatalból beszüntetni tartozott volna ; 5. ha a megtámadott Ítélet az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozatott (47. §.) és a felebbezési bíróság határozata szerint a törvény értelmében mulasztás esete nem forgott fenn ; 6. ha alperes tudvalevő lakhelyének elhallgatása mellett (1881. LIX. .-cikk 24. §.) hirdetményi idézés eszközöltetett és az ilykép idézett fél meg nem jelent ; 7. ha a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó szabályok megsértettek ; 8. ha a jelen törvény 45. §-ának megsértésével a tényállást nem a biró mondotta jegyzőkönyvbe. Az 1., 4. és 8. pont alatt emiitett hiányokat valamint a 2. pont alatt emlitett hiányt, ha azt már az elsöbiróság hivatalból figyelembe tartozott volna venni, a felebbezési bíróság hivatalból veszi figyelembe. A tövényes képviselő mellőzése, valamint a fél helyett eljárt személy meghatalmazásának hiánya a felebbezési bíróság előtt történt jóváhagyással is orvosoltitik. Ha a jelen §-ban emiitett hiányok folytán az ügy további tárgyalása válik szükségessé, a felebbezési bíróság az ügyet a hiányok kijelölésével tárgyalás és újabb Ítélethozatal végett az elsőbirósághoz visszautasítja, különben pedig az eljárást beszünteti. Az elsöbiróság a folytatólagos tárgyalásra a feleket hivatalból idézi meg. 150. §. A felebbezési bíróság Ítéletében az ügyet, a mennyiben annak további tárgyalása szükséges, az elsőbirósághoz visszautasítani tartozik: 1. ha a megtámadott ítélet az alap és mennyiség szerint vitás követelésnek alapját a 87. § értelmében előzetesen megállapította; 2. ha a megtámadott ítélet csupán a perújítás megengedhetöségének kérdésében határozott. Az elsöbiróság a tárgyalás folytatására a feleket hivatalból idézi meg. 151 §. A sikertelen felebbezés költségeit a felebbező fél viseli; ha pedig a felebbezés az elsöbiróság határozatának megváltoztatását eredményezi, a felebbezési bíróság ugy a felebbezési, mint az elsőbirósági eljárás költségeinek megtérítése iránt a jelen törvény értelmében intézkedik. A fél, ki a felebbezési eljárásban oly új előadás alapján lett nyertes, melyet a bíróság meggyőződése szerint már az elsöbiróság előtt érvényesíthetett volna, a felebbezési eljárás összes költségeiben, vagy azok bizonyos részében marasztalható. 152. §. E felebbezési bíróság Ítéletét, a mennyiben az elsőbirósági ítéletet, habár más indokokból is helybenhagyja, illetőleg ítéletének helybenhagyó részét, továbbá azon Ítéletét, a melylyel járulékok nélkül 500 frt készpénzt meg nem haladó összegben marasztal, a felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül előzetesen végrehajthatónak nyilvánítja. Egyebekben a jelen törvény 99. §-a a felebbezési bíróság ítéletére is megfelelően alkalmazandó. 153. §• A felebbezési bíróság Ítéletét az elnök, vagy a tanácsnak az elnök által megbízandó tagja foglalja Írásba. A megbízandó tag a tárgyalás előtt is kijelölhető. Az ítéletben az elnök és a bírák, kik azt hozták, megnevezendők és az ítélet ugyanezek által aláírandó. A felebbezési bíróság az ítéletben a tényállás előadásának kiegészítéséül éí pótlásául a felebbezés és az előkészítő iratok, valamint az elsőbirósági iratok tartalmára is hivatkozhatik. * Előző közlemények a »J o g< 37., 38., 39., 40., 41.,'42. és 43. számaiban. A felebbezési bíróság határozatainak kiadmányait az elsöbiróság is kiszolgáltathatja. 154. §. Ha az Ítélet tényállásában a 105. §. alá nem vonható hibák, továbbá hiányok, ellentmondások vagy homályosságok fordulnak elő, azok kiigazítását az ítélet kihirdetésétől számítandó 8 nap alatt bármelyik fél kérheti. A kiigazítási kérelem felett a bíróság a felek szóbeli meghallgatása után bizonyítási eljárás nélkül határoz. A határozathozatalnál csak azon birák vesznek részt, kik az Ítéletet hozták. Ha valamelyik biró akadályozva van, az elnök és ennek akadályozása esetében az idősebb biró szavazata dönt. A kiigazítás csak a szóbeli tárgyaláson már felhozottakra szoritkozhatik. A kiigazítás elrendelése az ítélet egyéb részeit nem érinti. A kiigazítást elrendelő határozat az eredeti Ítéletre és annak kiadmányaira feljegyzendő. A kiigazítási kérelem felett hozott végzés külön perorvoslattal meg nem támadható. A kiigazítási eljárás költségeinek viselésére a 106. §. szabálya alkalmazandó. 155. §. A felebbezési bíróság határozatának jogerőre emelkedése után az összes iratok az elsöbiróságnak megküldendők. MÁSODIK FEJEZET. Felülvizsgálat. 156. §. Felülvizsgálatnak a kir. törvényszékek, illetőleg a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, mint felebbezési bíróságok ítéletei ellen van helye. 157. §. Felülvizsgálati kérelemnek nincs helye, ha a felülvizsgálati kérelem tárgya járulékok nélkül 200 fit értéket meg nem halad. A felülvizsgálati kérelem tárgyának értékét a felülvizsgálatot kérő fél a felülvizsgálati kérelemben valósziníísiteni tartozik. Egyebekben az érték megállapítására nézve a jelen törvény 3. és 4. §-ai alkalmazandók. 158. §. Az 1881 : LIX. t.-c. 13. §-ának ÍJ pontja eseteiben az értékre való tekintet nélkül nincs helye felülvizsgálati kérelemnek. 159 §. A másodbiróságnak az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyó Ítélete, illetőleg az Ítéletnek helybenhagyó része ellen azon fél, ki az elsöbiróság Ítéletét, illetőleg helybenhagyott részét felebbezési kérelemmel vagy ellenkérelemmel meg nem támadta, felülvizsgálati kérelemmel nem élhet. 160. §. A felülvizsgálat jelen törvény 112. §-a értelmében az ítéletet megelőző eljárásban hozott határozatokra is kiterjed, » másodbiróságnak az illetőséget megállapító végzése azonban csak annyiban vehető felülvizsgálat alá, a mennyiben olyan esetekben, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek nincs helye, az illetéktelen bíróság illetékesnek mondatott ki. 161. §. A felülvizsgálat csak azon alapon kérhető, hogy valamely jogszabály az Ítéletben vagy az annak alapul szolgált eljárásban épen nem, vagy nem helyesen alkalmaztatott. 162. §. A felülvizsgálati bíráskodást a magyar királyi Curia az elnökön kívül négy bíróból alakult tanácsban gyakorolja. 163. §. A felülvizsgálati eljárásban a feleknek magukat meghatalmazott ügyvéd által kell képviseltetniük, Ügyvéd aláírása nélkül benyújtott felülvizsgálati kérelem és egyéb beadványok hivatalból visszautasitandók és az ügyvédi képviselet nélkül megjelent fél meg nem jelentnek tekintetik. Az 1881 : LIX. t.-c. 12. §-ának második kezdése a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazást nyer. jj^ 164. §. A felülvizsgálati kérelem a felebbezési bíróság ítéletének kihirdetésétől számítandó 15 nap alatt a felebbezési bíróságnál a felebbezésre nézve előirt példányszámban írásban benyújtandó. A felülvizsgálati határidő azon félre nézve, kinek a felebbezési bíróság ítélete kézbesítendő, a kézbesítéstől számíttatik, a felülvizsgálati kérelem azonban az ítélet kihirdetése után az utóbbi esetben is benyújtható. 165. §. A felülvizsgálati határidő elmulasztása miatt az 1881 : LI X. t.-c. 61. és 63. §-ai értelmében igazolásnak van helye. Az igazolási kérelem a felülvizsgálati kérelemmel összekapcsolandó. 166. §. A felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalni: 1. a felülvizsgálandó Ítélet megjelölését; "l. annak kijelentését, hogy a fél az ítéletet egészben vagy mely részében támadja meg és hogy annak minő megváltoztatását kéri; 3. a meghatalmazott ügyvéd aláírását. 167. §. A jelen törvény 121. és VII. §-aínak a felebbezés hatályára és a pertársak értesítésére, valamint a 123. §-ának a perbehivott és avatkozó felebbezési jogosultságára vonatkozó határozatai a felülvizsgálati kérelemre is megfelelően alkalmazandók. 168. §. A felülvizsgálati kérelem felterjesztésére nézve a jelen törvény 117. §-a megfelelően alkalmazandó Az ügyre vonatkozó iratok szükség esetében az elsőbiróságtól bekóvetelendők. 169. §: A felülvizsgálati tanács elnöke az iratok beérkezése után az ügy előadására és tárgyalására határnapot tűz és erről a feleket értesiti. A határnap akként tűzendő ki, hogy az értesítésnek az ellenfél részére való kézbesítése és a határnap között 30 nap maradjon. Sürgős esetekben a tárgyalási időköz 15 napra megrövidíthető. Egyebekben a felülvizsgálati kérelem elintézésére a 119. és 120. §-ok megfelelően alkalmazandók. 170. §. Az ellenfél a tárgyalási időköz első kétharmadában a felülvizsgálati bírósághoz meghatalmazott ügyvéde által aláirt válasziratot nyújt-