A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 45. szám - Az utóajánlat kérdéséhez

180 I\ J O Cl hat be, melyben a felülvizsgálati kérelemhez csatlakozhatok, habár a felülvizsgálati határidő letelt volna is. A válaszirat első példánya az iratokhoz csatolandó, a másodpéldány pedig az ellenfélnek, és ha többen volnának, ezeknek, a további példányok hivatalból kézbesítendők. Az elkésve benyújtott, vagy csak a szóbeli tárgyaláson pótolt válasziratban foglalt csatlakozási kérelem csak az esetben vehető figyelembe, ha a fél a szóbeli tárgyaláson valószínűvé teszi, hogy válasziratát korábban hibáján kívül nem nyújthatta be. 171. §. A felülvizsgálati tárgyalás az előadónak előterjesztésével veszi kezdetét. Ezen előterjesztésben a felek kérelmei, az ügy állása, a mennyiben az a felek kérelmeinek megérthetéséhez és a megtámadott Ítélet felülbírál hatásához szükséges és a felek kérelmeinek megállapítása felveendők. Az előadó előterjesztése után a felek kérelmeiket szóval indokolhatják. 172. §. Az iratokban előterjesztett felülvizsgálati és csatlakozási kérelmek sem felébb nem emelhetők, sem pedig meg nem változtathatók, 173. §. A felülvizsgálati eljárásban a felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás irányadó. A felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás csak az alapon támadható meg, hogy az ítéletben valamely jogszabály megsértésével tények megállapittattak, figyelmen kivül hagyattak vagy felhozottaknak tekintettek. E részben bizonyítékul csak a tárgyalási jegyzőkönyv és annak mellékletei használhatók fel. Az első és a felebbezési biróság előtt nem érvényesített tények és bizonyítékok a felülvizsgálati eljárásban csak akkor hozhatók fel, ha valamely eljárási szabály nem alkalmazása, vagy nem helyes alkalmazása forog kérdésben. 174. §. Az előbbi §. értelmében felhozható tényeket és az azok igazolására vagy lerontására megengedett bizonyítékokat nz iratokban kell érvényesíteni. A szóbeli tárgyaláson ily előadások csak akkor pótolhatók, ha a fél valószínűvé teszi, hogy azokat iratában hibáján kivül nem érvényesíthette. Az utólagos előadások a tárgyalási jegyzőkönyvhöz melléklés végett Írásban bemutatandók. 175. §. A felebbezési eljárás szabálytalansága nem érvényesíthető, ha a fél e szabálytalanság érvényesítésére vonatkozó jogát a 31. §. értelmében már a felebbezési biróság előtt elvesztette. 176. §. A 173. §. utolsó bekezdése esetében megengedett bizonyitásfelvételt a felülvizsgálati biróság a 141. §-ban emiitett eseteken kivül is megkeresés utján eszközölheti és a mennyiben szükségesnek mutatkozik, az alsóbiróságokat nyilatkozattételre is felhívhatja. A jelen 8-nak a bizonyitásfelvételre vonatkozó szabálya azon esetben is alkalmazandó, ha a bizonyitásfelvétel igazolás kérdésében válik szükségessé. 177. §. A kellően értesített felek vagy azok egyikének elmaradása a felülvizsgálat elintézését nem gátolja. A tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. 178. §. Ha a szóbeli tárgyaláson csupán az egyik fél jelen meg és a 174. §. értelmében utólagosan érvényesíthető tényeket vagy bizonyítékokat ad elő, á biróság, a mennyiben azokat a felülvizsgálati kérelem elintézésére fontosaknak itéli, a tárgyalást elhalasztja. A meg nem jelent fél a kitűzött határnapról az utólagos előadást tartalmazó irat másolatának közlésével hivatalból értesíttetik. E másolat a fél által 24 óra alatt pótlandó. A jelen § intézkedése a válaszirat benyújtásának vétlen elmulasztása esetében is alkalmazandó. 179. §. A felülvizsgálati biróság a felülvizsgálati, illetőleg csatlakozási kérelmen túl nem terjeszkedhetik, a jogi elbírálásban azonban a felek által felhozottakhoz kötve nincsen, mindazonáltal a felülvizsgálati, illetőleg csatlakozási kérelem megalapítására felhozott jogszabály és annak alkalmazhatósága iránt határozatának indokaiban nyilatkozni tartozik. 180. §. Ha az ügy a felebbezési biróság Ítéletében megállapított vagy a felülvizsgálati eljárásban a jelen cím értelmében megállapítható tényállás alapján eldöntésre alkalmas, a felülvizsgálati biróság magában az ügyben határoz, illetőleg a felebbezési biróság Ítéletét a megfelelő határozattal pótolja. Ez esetben a felülvizsgálati biróság a perköltségek viseléséről a 151. §. értelmében intézkedik. A mennyiben a felülvizsgálati biróság az előbbi pont értelmében nem határozhat, az ítéletet és az eljárást hibás részében feloldja és a felebbezési bíróságot további eljárásra és újabb határozathozatalra utasítja. A felebbezési biróság az újabb eljárásban és határozathozatalnál a felülvizsgálati biróság által kimondott jogi megítélést követni tartozik. Feloldás esetében a felülvizsgálati eljárás költségeinek viseléséről a feloldás folytán hozott újabb határozatban kell intézkedni. 181. §. A felülvizsgálati kérelem elintézése után az iratok a felebbezési bíróságnak é? ez által, ha további eljárásra nem utasíttatott, az első bíróságnak megküldendők. Az- alsó bíróságnak a határozatnak az iratokhoz csatolandó, valamint a felek részére szóló kiadmányai megküldendők. A határozat kiadmánya a feleknek az első biróság által és ha a felebbezési biróság további eljárásra utasíttatott, a felebbezési biróság által kézbesítendő. 182. §. A mennyiben a jelen cím határozataiból egyéb nem követ kezik a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési eljárásra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. t.-c. a végrehajtás is érvényben maHARMADIK FEJEZET.. Felfolyamodás. 183. §. A kir. járásbíróságoknak sommás ügyekben hozott végzései ellen benyújtott felfolyamodás felett a jelen törvény 107. §-ában megjelölt felebbezési biróság határoz. A felebbezési bíróságnak felfolyamodás folytán, valamint a felebbezési eljárásban hozott végzései ellen a felettes kir. Ítélőtábla határoz. 184. §. Az 1868 : L1V. t.-c. 244. §-a és az 1881 : LIX. t.-c. 12. §-a eseteiben hozott végzések ellen halasztó hatályú felfolyamodásnak van helye. Az első biróság végzését megváltoztató másodbirósági végzés ellen ezen esetekben további halasztó hatályú felfolyamodásnak van helye. A kir. törvényszék által a felebbezési eljárásban hozott végzések ellen a felfolyamodás a kir. törvényszéknél nyújtandó be. Egyebekben az 1881 : LIX. t.-cikknek a felfolyamodásra vonatkozó határozatai érintetlenek maradnak. HARMADIK CIM. Vegyes és átmeneti intézkedések. 185. §. A mennyiben az 1881 : LX, t.-c. sommás eljárást rendel, a jelen törvény a végrehajtási eljárásban is alkalmazandó. Azon különös határozatok, melyeket az 1881 : LX. folyamában felmerült perekre nézve felállít, továbbra radnak. A járásbíróságnak a végrehajtási eljárásban hozott végzései ellen a felfolyamodás az esetben is a jelen törvényben kijelölt felebbviteli bírósághoz történik, ha a végrehajtást kir. törvényszék rendelte el. A járásbíróságnak mint telekkönyvi hatóságnak végrehajtási eljárására és az abból eredő felebbvitelre nézve mindenben a korábbi törvények nyernek alkalmazást Az 1881 : LX. t.-c. azon határozatai, melyek a felebbezés hatályáról vagy a további felebbezés kizárásáról intézkednek, a felülvizsgálati kérelemre is megfelelően alkalmazandók. 186. §. Az 1881 : LX. t.-c. 93. §-a akként módosittatik, hogy az igénykereset, tekintet nélkül arra, hogy mikor adatott be, csak azon tárgyak tekintetében bir a végrehajtás további folyamára halasztó hatálylyal, a melyekre nézve az igénylő igényének alaposságát valószínűvé teszi, vagy a melyek becsértékét, vagy a mennyiben a végrehajtató követelése és járulékai kisebb összeget tenne, ez utóbbit az 1881 : LX. t.-c. 42. §-a értelmében a bíróságnál leteszi. Ezen eseteken kivül az igénykereset, tekintet nélkül arra, hogy mikor adatott be, csak az igényelt tárgyak vételárának, illetőleg a befolyt összegnek kiutalványozására nézve bir halasztó hatálylyal. A biróság az igénykereset feletti tárgyalás, illetőleg a felebbezési tárgyalás eredményéhez képest, a végrehajtást az igényelt tárgyakra, vagy azok egy részére nézve a tárgyalás folyamán végzésileg ideiglenesen felfüggesztheti. Az e tárgyban hozott végzés ellen felfolyamodásnak nincsen helye. 187. §. A biztosítási végrehajtás az 1881 : LX. t.-c. 224. §-a és a zárlat a 237. §. /') pontja értelmében már akkor elrendelhető, ha a marasztalt fél az ítéletnek a teljesitési idő alatt eleget nem tesz. Az 1881 : LX. t.-c. 238. §-ában a birtokbiróság alatt azon birósá^ értendő, mely a zárlat tárgyára nézve per esetén illetékes. 188. §. A jelen törvény 63. §-ában valamely kár vagy elmaradt haszon mennyiségének megállapítására nézve foglalt rendelkezés a rendes eljárásban, ideértve a kereskedelmi eljárást szintén alkalmazandó. Az 1868 : LIV. t.-c. 237. §-ának a becslő esküre vonatkozó szabálya ezen rendelkezés által nem érintetik. 189. §. A jelen törvény a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877 : XXII. t.-c. módosítása tárgyában hozott törvénynyel egyidejűleg lép életbe. Az életbeléptetés napját az igazságügyminiszter határozza meg. A jelen törvény életbeléptekor folyamatban lévő sommás perekben melyekben az elsőbirósági Ítélet még ki nem hirdettetett, a további eljárás' a jelen törvény szabályai szerint történik. ^ Ha azonban a jelen törvény életbelépte előtt kihirdetett Ítélet a felső biróság által feloldatott, vagy újabb eljárás vagy új Ítélet hozatalának elrendelése mellett megsemmisíttetett, a további eljárásra, ideértve a felebbvitelt, az eddigi törvények alkalmazandók. A perújítás és a semmiségi kereset a jelen §. szempontjából úi keresetnek tekintendő. A 188. §. azon perekben is alkalmazandó, ítélet még nem hozatott. 190. §. A jelen törvény életbeléptetése előtt kihirdetett vagy kézbesített végzések ellen a felfolyamodás, illetőleg felebbezés a korábbi törvény szerint történik. 191. §. Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a jelen törvénvt Fiúméban és kerületében az ottani viszonyoknak megfelelő módositásokk'al életbeléptethesse. 192. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a jelen törvényben szabályozott felebbezési és felülvizsgálati eljárásra vonatkozólag a bélyeg- és illetékszabályokat a törvényhozás további intézkedéséig az igazsáe ügyminiszterrel egyetértöleg rendeleti úton megállapítsa. 193. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter bizatik meg. melyekben elsőbirósági Nyomatott a .Pesti könyvnyomda-réazvény-társasáq"-nál. íHoM-\it<-z8 7. szám.)