A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 44. szám - A feltételes elitélés kérdéséhez [könyvismertetés]

176 R. JOG csalás bűntettének vádja alól felmentetik s a többi bűncselekmények miatt, melyekben e helyütt is bűnösnek találtatott, négy évi fegyházra ítéltetik. Egyebekben a kir. tábla Ítélete helybenhágyatik. 1 n d o k o k : R. Pál esküvel megerősített vallomásából kitűnik, hogy neki S. Ferenc vádlott 1888. évi október hó 3-án az ö fizetési ívét 400 frtnyi összegért zálogba adta s őt feljogosította, hogy vádlott 200 frtnyi évi nyugdíját két éven át fizettesse ki; de hogy káros csak vádlott letartóztatásáról vett értesülés, tehát 1889. évi január 23-ika után ment a vámházba, hogy az addig lejárt részleteket felvegye, ott azonban azon felvilágosítást nyerte, miszerint vádlottnak ama kijelentése folytán, hogy ő régi fizetési ívét elvesztette, új fizetési ív szolgáltattatott ki, melynek alapján nyugdíjának lejárt részleteit maga felvette. A Btk. 379. §-a értelmében csalást követ el, ki azon célból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit ravasz fondorlattal tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart s ez által annak vagyoni kárt okoz. A ravasz fondorlat s a tévedésbe ejtés, vagy a tévedésben tartás képezi tehát a csalás bűntényének lényeges alkatrészét. A fenálló szabályok szerint a hivatalnok fizetésének vagy nyugdíjának elzálogosítása, a fizetési ívnek kölcsön fedezésére való átadása a hitelezőnek zálogjogot nem ad s annyira hatálytalan, hogy új fizetési ív az illető kérelmére még akkor is kiadandó, ha annak elzálogosítását nyíltan beismerte. Ezt R. Pálnak tudnia kellett s igy tehát megtévesztésről szó sem lehet. De nem forog fenn irányában elkövetett ravasz fondorlat sem abban, hogy vádlott az illető hatóságnál a pénztárnál új fizetési ív kiadatását kérte, mert a vizsgálat adataiból ki nem tűnik, hogy vádlott R. Pálnak nyugtákat is adott volna át, tehát őt nyugdíja lejárt részleteinek felvételére felhatalmazta, illetőleg megbízta volna, hogy nevében és tartozása fejében azokat felvegye. Hogy pedig káros még a közönséges óvatossággal, mely mellett magát kellően oltalmazhatta volna, sem élt, kitetszik még abból is, hogy ő az esedékes nyugdíj-részletek felvehetése iránt csak a kölcsönadás 4-ik havában jelentkezett az illető pénztárnál. Ily körülmények között s különösen a fizetési ív elzálogosításának jogtalanságára való tekintettel vádlott cselekménye nem állapítja a Btk. 379. és 380. §-aiba ütköző s a 383. §. szerint büntetendő csalás bűntettének tényálladékát, miért is mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletének részben való megváltoztatásával vádlottat a csalás bűntettének vádja alól felmenteni kellett. (1890. márc. 13-án, 539. sz.) Tiltott részügyletből eredő követelések beszedése magában véve is megalkotja az 1883. évi XXXT. törvénycikkbe ütköző kihágást. A budapesti IV—X. kerületi kir. fenyitő járásbíróság: B. Jakab felmentetik a F. József feljelentésére ellene részletügyleti kihágás címén emelt vád és jogkövetkezményeinek terhe aló!. Indokok: A tárgyalás adatai nem teszik begyőzötté részletügyletek kötését tagadó B. Jakab ellen, hogy ő iparengedély nélkül emiitett nemű ügyletek kötésével üzletszerűen foglalkoznék, a budapesti postaigazgatóságnak 24,098/1888. szám alatti levelével megküldött s az amsterdami B. cég által kiállított két meghatalmazván)' kétségteleniti, hogy vádlott a nevezett cég részéről részletügyletek kötése körüli teendőkkel speciálisan megbízva nem lett, de általában fizetések továbbítására megbízatott; a nevezett cég tagjainak vádlottal való rokonsága elfogadható okát képezi a megbízatás bizalmi jellegének : mindezekhez képest vádlott ellen részletügyleti szabálytalanság fenforgása megállapítható nem lévén, felmentetett. (1888. évi jul. hó 9. 18,123. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A felebbezett ítéletet megváltoztatja és B. Jakab panaszlottat az 1883. évi XXXI. törvénycikkbe ütköző részletügyleti kihágásban mondja ki vétkesnek s e miatt ugyanezen törvény 14. §-a alapján 100 frt pénzbüntetésre ítéli, a melyet Budapest főváros törvényhatósága s illetve az ez által megjelölendő ipari célok részére tizenöt napon belül s végrehajtás terhe alatt köteles megfizetni. Indokok: A panaszos által bemutatott s nem kifogásolt okmányok a postaigazgatóságtól beszerzett meghatalmazások, ugy panaszlott beismerései alapján minden kétségen felül megállapítható, miként B. & Comp. amsterdami bejegyzett bankcég, illetve ennek tulajdonosa B. Frigyes közforgalom tárgyát képező értékpapíroknak részletfizetés mellett való eladásával iparszerűleg foglalkozott akként, hogy az 1883. évi XXXI. hazai törvénycikk rendelkezéseit többszörösen megszegte, a mennyiben a cég a magyar korona területén bejegyezve nincs, az illetékes iparhatóságnál be nem jelentetett, az ügylet tárgyát olyan értékpapír is képezi, a mely a budapesti tőzsdén nem jegyeztetik, a részletív 1 többféle értékpapír eladását egybefoglalja s ezeken felül a részletív nélkülözi a törvénycikk 6. §-ában felsorolt kellékeket. Ugyanazon bizonyítékok egybevetéséből kitűnik az is, hogy panaszlott B. Jakab, az eladó cég eme törvényellenes eljárásúi, támogatta az által, hogy a Magyarország területén létesült ügyletek után teljesített befizetéseket ő szedte be. Minthogy pedig az idézett törvény 14. §-a mindazokat, a kik a törvény tilalmát megszegik, tehát nemcsak az eladókat, hanem azokat is büntetni ' rendeli, a kik ilyes ügyletek lebonyolításában közreműködtek, a kir. itélő tábla panasz'ottat vétkesnek találta s egyrészről figyelemmel büntetlen előéletére s arra a körülményre, hogy nem ö j a közvetlen érdekelt, másrészről az ügylet körül mutatkozó szabálytalanságok sokaságára, a fent kimért megfelelő büntetési szabott. (1888. évi október 22. 30,456. sz.) A m. kir. Curia: Az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ában megJ jelölt esetek egyike sem forogván fenn : a vádlottnak felebbezésc hivatalból visszautasittatik. íl 889. február hó 6. 1888. évi 10,838. sz.) A hivatalból üldözendő bűncselekmények miatt a sértHt félnek csak ahhoz van joga, hogy kártérítést, ha igényel, a közvádló jogába léphet. A saját személyében fellépő férj, neje, mint sértett fél helyett, ennek meghatalmazása nélkül, felebbezés^el nem élhet. (1890. szeptember 23-án, 6,962. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Ha az ügyvédjelölt még az 1874: XXXIV. t. c. életbelépte ! előtt bevégezte a jogi tanfolyamot, és annak alapján már föl yolt véve az ügyvédjelöltek lajstromába, újabb igazolványra a felvételre szüksége nincs. Az aradi ügyvédi kamara (1890. szept 18. 7,623/1890.): B. Tamás ügyvédjelölt felvétele ügyében végzett: Folyamodó I B. Tamásnak az ügyvédjelöltek lajstromába kérelmezett felvétele | megtagadtatik, mert a kérvényhez B) és C) alatt csatolt bizonyitI ványokkal folyamodó csak azt igazolja, hogy 1871/2. iskolai évben a pozsonyi jogakadémiánál az előirt tantárgyakból az évi vizsgákat sikerrel letette, azt azonban nem igazolta, hogy az akkor fennállott tanrendszer és igazságügyministeri rendelet értelmében kötelező jogtudományi államvizsgálat letétele által ügyvédjelölti képesítést nyert volna : ennélfogva folyamodóra nézve az 1874. évi ; XXXIV. t.-c. 112. §-ában foglalt intézkedés ki nem terjed és tekintettel arra, hogy az idézett törvény 11. §-a szerint meghatározott igazolványokat fel nem mutatta, az ügyvédjelölti lajstromba i kérelmezett felvételét megtagadni kellett. A m. kir. Curia (1890. szept. 18. 7,623/p. 1890.): Az ügyJ védi kamara határozata megváltoztatik s B. Tamás az ügyvédjelöltek jegyzékébe felvétetni rendeltetik. Mert folyamodó kérvényéhez csatolt okiratokkal bizonyította, hogy a jogi tanfolyamot még az 1874 : XXXIV. t.-c. életbelépte előtt nemcsak bevégezte, hanem annak alapján már mint ügyvédjelölt a jelöltek lajstromába felvéve is volt. Ily helyzetben tehát, tekintettel az 1874 : XXXIV t.-cikk 112. §-ára, kérvényezőt az ügyvédjelöltek jegyzékébe felvétetni kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Ungár Dávid és fia e., szombathelyi kir. tszék, bej. dec. 13, félsz. jan. 9, csb. dr. Szták Gyula, trag. dr. Schleiffer Ede. Rernáth Izrael e., nyíregyházai tszék, bej. nov. 22, félsz. dec. 10, csb. Zsindely Ferenc, tmg. Glück Péter. — Bnrckhardt Ágoston e., kolozsvári tszék, bej. dec. 10, félsz. dec. 18, csb. Becsek Lajos, tmg. dr. Czikmántori Ottó. — Fritz Mihály e., ipolysági tszék, bej. dec. 18, félsz, jan. 12, csb. Zubovich Román, tmg. dr. Rácz Imre. — Szenkovics Kajctán } ellen, besztercei tszék, bej. nov. 22, félsz. dec. 15, csb. Incze Gerö, tmg. j dr. Cinta Demeter. — Lipp Jőzsef e, nagyszebeni tszék, bej. dec. 1, félsz. : dec. 12, csb. Wild József, tmg. dr. Pacurar István. — Kropf Jenő ellen, ! békés-gyulai tszék. bej. nov. 10, félsz. nov. 18, csb. Tribusz Gusztáv, tm? I Bródi Adolf. Pályázatok : Az újvidéki tszéknél díjas joggyakornoki , áll. nov. 11-ig. — A szigetvári jbságnál albirói áll. nov. 12-ig. — A zilahi tszéknél díjas jo'g gyakornoki áll. nov. 13-ig. — A szenicei jbságnál albirói áll. nov. 13-ig. — A debreceni jbságnál aljegyzői áll. nov. 13-ig. — A nagyváradi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. nov. 13-ig. — A szatmári tszéknél aljegyzői áll. nov. 14-ig. — A veszprémi törvényszéknél aljegyzői áll. nov. 14-ig Nyomatott a .Pesti könyvnyomda-részv r.y-társaaáq'-nál. fBnM-i t za 7. szám.)