A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 42. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 6. r.

ü JOG. 365 idézetekkel kimutatja az acquisitio mai rendszerének költséges és káros voltát és állitásait számokban is Mustrálja azzal, hogy osztrák Magyarországban 92.186 millió forint összbevétel mellett a provisio, tantiémek és dividendák 18.769 millió forintot tesznek ki, vagyis az összbevételeknek majdnem 25°/o-át. A forceirozott aequisitiónak, melynek költségei 14— 18ü/o ot tesznek ki, szomorú következménye gyanánt tünteti fel, hogy 1889-ik évben osztrák Magyarországban a részvénytáisulatok új életbiztosítási kötéseket csináltak 49.139,678 frtra, a kölcsönös biztosító-társaságok 14.216,511 frtra; ezen biztosításokból idö előtt storniroztattak az előbbieknél 31.798,034 frtra, az utóbbiaknál 7.598,034 frtra rugó kötések, vagyis a stornok az új kötéseknek 62°/o-át absorbeálták ; tehát csak 3S°/o képez egészséges, maradandó biztosítást, mig az ügyleteknek majdnem kétharmada az acquisitörök által erőszakol­tatok ki a provisio érdekében. Ezen idö előtti stornok a biztosí­tási vállalatok részére az életbiztosításnál nagy — de jogtalan ­jövedelmet biztosítanak és — szerző szerint — a tüzkárbiztositás­nál megint jogtalan jövedelemforrás ered a mai ügyletkötés, kár­megállapitás és a kár rendezésének rendszeréből és ezen állitásait szerző beható fejtegetésekkel támogatja, elitéli a sok, mindenféle kibúvókat tartalmazó kötvényfeltételeket, az »önbiztositás« és »túlbiztositás« alakjában a társulatok által gyakran használt kifogásokat és nagy baj gyanánt tünteti fel a gyorsan functionáló kereskedelmi bíróság intézményének hiányát, mert a rendes el­járásra utalt biztosítási per tengeri kígyóvá növi ki magát ép ugy. mint a többi rendes perek. Kiemeli továbbá, hogy a biztosítási per sikere az által is riszkirozva van, hogy az adatokkal és bizo­nyítékokkal szemben — írásbeliség mellett — a rendszerint bizo' nyitékok hiányában lévő károsultnak kell felperesi minőségben fellépni, hogy nálunk az ügyvédi kar a biztosítási joggal nem eléggé behatóan foglalkozik, minek folytán a biztosítási szak­férfiak helyzete kényelmessé válik. Felsorolja ezután azon érveket, melyek a biztosítás államo­sítása mellett és ellen felhozhatók és azon következtetésre jut, hogy a tárgyilagosan gondolkozó és jogérzettel biró ember a biztosítás államosítása mellett állást nem foglalhat, mert a magán­társulatok állami kisajátítása önkényes és jogtalan actus volna a szerzett magánjogokkal szemben és a külföldi társulatok miatt nemzetközi complicatiókra szolgáltatna okot, keresztülvitele pedig nemcsak rendkívüli nehézségekbe ütköznék, hanem óriási financ­operatiót igényelne, melyre mai viszonyaink közt magunkat hivatva nem érezhetjük. De a főok, mely az állami biztosítás ellen szól, közigazgatásunk mai állapota, mert addig, mig a közigazgatás államosítása keresztül vezettetni és érvényre jutni fog, mig a köz­igazgatás terén oly consolidált állapotok fognak kifejlődni, hogy ezen fontos közgazdasági tényezőt, annak veszélyeztetése nélkül és azon meggyőződéssel ruházhatjuk át a közigazgatásra, hogy ezen transactio az intézménynek üdvére váland: oly sok idő fog elmúlni, hogy ma még csak sejteni sem lehet, milyen socialisticus tendentia, milyen nemzetgazdasági irány fog magának addig utat törni. Ellenben szükségesnek tartja szerző, hogy a biztosítási intézmény jelenlegi hiányai alkalmas eszközök által orvosoltassanak és részéről e célból egész általánosságban a következő irányelveket jelöli meg. A kereskedelmi minisztérium kebelében vagy annak ható­sága alatt külön, egy szakszerűen szervezett központi állami ellenőrzési hivatal létesítendő, melynek hatáskörét szerző bővebben körülírja. Az épületekre, a mezőgazdasághoz tartozó fundus instructusokra és mezőgazdasági terményekre a tűzkár elleni kényszerbiztositás behozandó, de a biztosító-társulat szabad meg­választása mellett. Az ugyanezen biztosítási tárgyaknak tűzkár elleni biztosítására vonatkozó prámia-tariffa az állam által szabályozandó. A becslés és az aj ínlat kitöltése, valamint a kár megállapítása közigazgatási hivatalnok közbenjötte mellett tör­ténik. Biztosítási vállalatoknál működő tisztviselők és ügynökök csak kereskedelmi akadémiát végzett ts büntetlen előéletű, valamint csőd és gondnokság alatt nem álló, magyar honpolgárok lehetnek. A biztosítási vállalatok évi tiszta jövedelmének egy meghatározandó része az országos tűzoltói intézmények javára fordítandó. Végül szerző szerint mindezek, ugy egyéb biztosítási kér­dések (nevezetesen a munkás baleset biztosítás) megvitatása végett a kormány által szakértekezlet volna egybehívandó. Törvényjavaslat a sommás eljárásról.­(Folytatás.) 120. §. Az Írásban bejelentett felebbezés első példánya a felebbezési bíróságnál megtartandó. A felebbezö ellenfele a felebbezés másodpéldányán, - illetőleg ha a felebbezőnek több ellenfele van, ezek a további példányokon, maga a felebbezö pedig felzeten idézendő meg. Ha a felebbezés szóval jelentetett be, a felebbezö ellenfele a jegyző ­[ könyv másolatán idézendő meg. Ha a felebbezö ellenfele az elsöbiróság előtti eljárásban ügyvéd vagy oly meghatalmazott által volt képviselve, kinek kezéhez az elsöbiróság hatá­rozatai kézbesítendők voltak az idézés ennek kezéhez, különben pedig a félnek saját kezéhez kézbesítendő. 121. §. A felebbezési határidő alatt bejelentett felebbezés a megtá­madott Ítélet jogerőre emelkedésére és végrehajtására nézve halasztó hatály­lyal bir. A felebbezési határidő clmukisztása miatt használt igazolás halasztó hatálylyal nem bir. Az elsöbiróság a végrehajtás elrendelése szempontjából önállóan bírálja el, hogy a felebbezés a törvényes, időben jelentetett-e be. A inegitélt eskü kivétele a felebbezésnek a felső bíróság által való elintézéséig abban az esetben is függőben tartandó, ha a felebbezés elkésetten jelentetett be. 122. § Több pertárs közül mindegyiknek felebbezése önállóan el­bírálandó. A nem felebbezőkre nézve az Ítélet jogerőre emelkedik. Ha azonban a vitás jog a pertársak részére vagy ellen csak egysé­gesen dönthető el, egy pertársnak felebbezése a többiekre is kiterjed. Ez esetben a nem felebbezö pertársak is felzetileg megidézendük a felebbezési tárgyalásra. 123. §. Perbehivásnak az 1881 : LIX. t.-c. 9. és 10. §-ai értelmében a felebbezési eljárásban is helye van. A perbehivott, valamint a/. 1881 : XVII. t.-c. 26. §-a és az 1881 : LX. törvénycikk 92., 119. és 161. §-ai értelmében beavatkozásra jogosítottak a felebbezési eljárásban is beavatkozhatnak és e végből felebbezéssel is élhet­nek. A mennyiben már az elsöbiróság előtti eljárásiján résztvettek, a feleb­bezési tárgyalásra ők is felzetileg megidézendők. 124 §. Ha a felebbezö ellenfele a szóbeli tárgyaláson az elsöbiróság előtti eljárásban fel nem hozott tényállításokat, ténybeli nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat akar érvényesíteni, tartozik ezeket, valamint netalán előadandó I csatlakozási kérelmét az idézési időköz kétharmadában a felebbezési tanács jegyzőjénél benyújtandó előkészítő irattal közölni. Az okiratok másolatban vagy legalább kivonatban csatolandók. Az előkészítő irat első példánya az iratokhoz csatolandó, másod, illetőleg lovábbi példányai pedig a felebbezö félnek hivatalból kézbesí­tendők. M Ügyvédek az előkészítő iratot egymásnak közvetlenül kézbesitik. Ha az ügyvédek ugyanazon helyen laknak, az átvevő ügyvéd a kézbesítést az előkészítő irat első példányán ismeri el, mely a felebbezési biróság jegyzőjé­nél letétetik. Ha az átvevő ügyvéd a kézbesítés elismerését megtagadja vagy más helyen lakik, a közlő ügyvéd az előkészítő iratot neki a postán ajánlva megküldi. Ez esetben a postai feladási vevény az előkészítő irat első példá­nyával együtt a felebbezési biróság jegyzőjénél leteendő. Ha az idézési időköz 8 napnál rövidebb, előkészítő irat közlése nem szükséges. Ha a tárgyalás kellő előkészítés hiánya miatt elhalasztatik, a biróság elrendelheti, hogy a szükséges előkészítő iratok a kitűzendő határidő alatt közöltessenek. 125. §. A 'felek a szóbeli tárgyaláson a felebbezés előkészítő tartal­mához, illetőleg az előkészítő irat tartalmához nincsenek kötve és e tartalom az ügy eldöntésénél csak annyiban vehető figyele'mbe, a mennyiben a tárgyaláson szóval előadatott. A fél azonban, ki a tárgyalás előkészítésére vonatkozó kötelességének (116., 124. §.) eleget nem tesz. ha a tárgyalás e miatt az ellenfél kérelmére vagy hivatalból elhalasztatik, az okozott költsé­gekben a 96. §. értelmében elmarasztalandó. Hogy az előkészítő iratokban foglalt beismerés mennyiben tekinthető bíróságon kivüli beismerésnek és mint ilyen, mily bizonyító erővel bir, a biróság a 62. §. értelmében Ítéli meg 126. §. A síóbeli tárgyalást az elnök vezeti és ő ügyel fel az ülés rendjére. Ó tűzi ki a felebbezési eljárásban szükséges határnapokat. A 32. és 33. §-aiban megállapított jogok és kötelességek az elnököt illetik meg. Az ügy felderítése végett a biróság minden egyes tagja is intézhet kérdéseket. Ha az elnök valamely intézkedése vagy kérdése , úgyszintén a biró­ság valamely tagjának kérdése ellen a felek kifogást tesznek, a biróság dönt. 127. §. Ha a felebbezési tárgyalás alkalmával kitűnik, hogy a felebbezés elkésve jelentetett be vagy oly határozat ellen intéztetett, a mely ellen feleb­bezés a 116. §.1. és 2. pontjában előirt kellékekne kmeg nem felel, a feleb­bezés a felek meghallgatása után végzésileg visszautasítandó és a felebbezö az okozott költségekben elmarasztalandó. 128. §. Ha a tárgyalás napján a felebbezési idő még le nem járt, a tárgyalás az ellenfél kérelmére a felebbezési határidő leteltéig elhalasztandó. Ha pedig az tűnik ki, hogy a felebbezett Ítélet ellen igazolás nyújtatott be, a tárgyalás az igazolás elintézéséig hivatalból is elhalasztandó. 129. §. A felebbezési tárgyalás a felebbezési kérelem és ellenkérelem előadásával kezdődik. * Előző közlemények a >Jog* 37., 38., 39., 40. és 41. számaiban.

Next

/
Thumbnails
Contents