A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 42. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 6. r.

366 E JOG. 130. tj. Az ellenfél a szóbeli tárgyalás befejezéséig a felebbezéshez i^atlakozhatik. A csatlakozást a felebbezésről történt lemondás sem gátolja. A csatlakozás elveszti hatályát, ha a felebbezés mint megengedhetetlen visszautasittalik. (127. t;.) Ha azonban a csatlakozás a felebbezési határidő alatt a bíróságnak és az ellenfélnek bejelentetett, az önálló felebbezésnek tekintetik. 131. §. A felebbezési kérelemben vagy ellenkérelemben a keresetet az ellenfél beleegyezésével sem lehet megváltoztatni. Egyebekben a keresetváltoztatás a 27. §. szerint elbiiálandó 132. §. A felebbezési kérelem és ellenkérelem a véghatározatot megelőző szóbeli tárgyalás befejezéséig megváltoztatható. A megváltoztatás folytán netalán keletkezett költségek azonban az ellenfélnek megtérítendők. 133. §. A felebbezés a végitélet kihirdetéséig visszavonható. Ha azonban az ellenfél a szóbeli tárgyaláson a felebbezéshez csatlakozott, a Iclcbbczés csak az ö beleegyezésével vonható vissza. A visszavonás a szóbeli tárgyaláson szóval, különben pedig a felebbezésre nézve előirt péklányszámban benyújtandó irattal történik. A visszavonás a febbezés hatályát megszünteti és az okozott költségek megtérítésére kötelez E következmények az ellenfél kérelmére végzésileg kimondandók. 134. §. A kéielmek előterjesztése után a felek előadják a megtámadott ítéletet és az azt megelőző határozatokat indokolásukkal együtt, valamint az elsöbiróság előtt lefolyt tárgyalás és bizonyitásfelvétel eredményét, a mennyiben ez a felebbezési kérelmek megérthetéséhez és a megtámadott határozat felülbirálhatásához szükséges. Az elnök a felek előadásának helyességére és teljességére hivatalból felügyelni köteles. 135. §. A per a felebbezési bíróság előtt a felebbezési kérelem és ellenkérelem határai között újból tárgyaltatik. A felek a felebbezési biróság előtt oly tényállításokat és bizonyítékokat, valamint védelem és ellentámadásként oly új jogokat is felhozhatnak, melyeket az elsöbiróság előtt nem érvényesítették. Tényállításokra, okiratokra és az eskükinálásra nézve az elsöbiróság előtt megtagadott vagy elmulasztott nyilatkozatok a felebbezési tárgyaláson pótolhatók. Az elsöbiróság előtt tett beismerés, továbbá az eskünek elfogadása és visszakinálása azonban a felebbezési eljárásban is megtartja azon hatályát, melylyel az elsöbiróság előtti eljárásban bir, feltéve, hogy ezen nyilaikozatok a tárgyalási jegyzőkönyvbe felvétettek. (Folyt, köv.) Nyilt kérdések és feleletek. Azokról az ítéletekről, melyeket teljesíteni nem lehet. E lapok 35. számában dr. J á r o s i Károly kisegítő táblai biró ur a nem teljesíthető, illetve végre nem hajtható Ítéletek egy fajáról értekezett. Én a végre nem hajtható ítéletek egy másik iáját fogom alább érinteni és egy coucret eset alkalmából kérdést , tenni, melyet nevezett táblai biró ur, vagy jogásztársaim közül más valaki talán szíves lesz megoldani. M. J. ingatlan vételárhátraléka iránt indit keresetet B. J. ellen a kir. járásbíróság előtt: A tárgyaláson peres felek közt bírói egyezség jö létre, mely szerint felperes vételárkövetelésétől eláll, alperes viszont kötelezi magát a felperestől megvett, de még nevére át nem irt 9 hold földet utóbbinak 8 nap alatt birtokába visszaboesátani. Felperes végrehajtás utján a 9 hold föld birtokába helyezteti magát. Alperes azonban a végrehajtást rendelő végzés ellen felfolyamodást ad be, azt panaszolván, hogy a gazdasági év vége előtt a birtokot tőle jogosan elvenni nem lehetett. A kir. tábla pedig e felfolyamodás folytán az egész végrehajtási eljárást hivatalból megsemmisítette azért, mivel »a 9 hold föld« közelebbről meghatározva, a birói egyezségben nincs s igy az végrehajthatlau. A táblai végzés jogerőre emelkedett. Kérdem: miféle joglépéseket kell tenni felperesnek arra nézve, hogy a visszvégrehajtás utján tőle ismét elvett ingatlanokat a megkötött birói egyezség alapján megszerezhesse, miután az iránt, hogy mely 9 holdnyi birtok képezte az egyezség tárgyát, különben a fentiek szerint kétség fenn nem forog? Vagy talán feléled-e felperesnek vételárkövetelése? . Dy Bám ügyvéd Bttzt'áson. Sérele m. * A szombathelyi törvényszék gyakorlatából. Egy soproni cég részére, egy stájerországi lakos elleti f, é. jun. hó 11-én könyvkivonat alapján 1,303 frt erejéig keresetet iuditottam a szombathelyi kir. törvényszék, mint kereskedelmi biróság előtt. Aug. 8-án, tehát majdnem két hónapra kézbesitik a törvényszéknek végzését, melyben keresetemet birói illetéktelenség címén visszautasítják. Még az nap a keresetet újra * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősségei az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. benyújtom azon kértlem mellett, hogy alperes a fizetést Szombathelyen ígérte teljesíteni, tehát a szombathelyi törvényszék cz alapon a per elbírálására illetékes. Augusztus 29-én, tehát újra három hétre 8,67(j'890. sz. alatt a következő végzést kaptam : »Fo)yauiodó azon kérelmével, hogy a 9,416/890. sz. a ellen 1,303 frt s jár. ír. beadott keresete alapján tárgyalási határidő tűzessék ki, elutasittatik, mert az 1868. évi L1V. t.-c. 35. §. 2. bekezdése alapján könyvkivonati és számlakövetelések azon hely bírósága előtt peielhetők, hol a könyvek vitetnek, a becsatolt könyvkivonat tanúsága szerint pedig a kérdéses könyvek Sopronban vitetnek; azon körülményt pedig, hogy alperesek a kereseti követelés teljesítését Szombathelyen kezeihez ígérték, mivel sem igazolta. Miről folyamodó stb., stb.« Szórói-szóra közöltem a végzést, melyből az tűnik ki, hogy a szombathelyi kir. törvényszék a nagy nyári hőségben csak azt a bölcseséget tudta kiizzadni, hogy a fizetés teljesítésének helyét felperesnek a keresetben kell már igazolni s miután ezt tanukkal is lehet igazolni, hát a keresethez mindjárt a tanuknak esküvel erősített vallomását is csatolni kell. Meg kell azonban jegyeznem, hogy e famosus végzés hozásakor a kir. törvényszék nagyrabecsült elnöke: nagyságos Zsitvay Leo és a kereskedelmi ügyek rendes előadója: Tura József biró ur szabadságon voltak. j^f. cjna-er Jör 'uic ügyvéd Ssomlnlthc'ycu. ' Vegyesek. Takarékosság az ¥. ker. járásbíróságnál. Bizonyosan tinta- és időkimélési szempontból leszoktak az V. ker. járásbíróságnál arról, hogy az ügyvédeknek a nekik szóló kézbesitvényeknél az u r i címet megadják. Be nagy urak azok az albiró urak és mennyire tudják éreztetni az ügyvédekkel kiváló hatalmi állásukat ! Nem ártana, ha a budapesti kir. törvényszék derék elnöke ezen — nagy uraknak egy kissé az ujjaikra koppintana és velük körrendeletileg tudatná, hogy a legkevesebb, a mi az ügyvédet megilleti, az u r i cím. Ezen megjegyzésre különben okot és alkalmat szolgáltatott a 92,418/1890. sz. végzés, aláirva Bakó aljárásbiró által. Fővárosi járásbíróságaink. Sok a panasz ugy ezen szaklap, mint a többi szaklap hasábjain a vidéki járásbíróságoknál divó állapotok és különösen a tárgyalási határnapok késedelmes és a jogkereső közönség érdekeit súlyosan sértő kitűzések ellen. A panaszok jogosultak — de fájdalom, az állapotok a fővárosban, az igazságügyi kormányzat szeme alatt — egy hajszálnyival sem különbek. Ezt igazolja az alábbi panasz, melyet az igazságügyér és az államtitkár urak figyelmébe ajánlunk. Lapunk egyik barátja irja a következőket: »Nem tartozom azok közé, kik minden csekélységért feljajdulnak, sőt még akkor sem folyamodom szívesen a nyilvánossághoz, ha arra alapos okom volna, ha rajtam egyik vagy másik biró által valódi sérelem ejtetett. Ez egyszer azonban kivételt teszek, mert a VI. kerület állapotait az igazságügyi kormányzattal ismertetni óhajtom, meg lévén győződve, hogy a panaszt az orvoslás nyomban követni is fogja. — A ppts. 116. g-a a fővárosi járásbíróságoknál már rég puszta ábránd; mégis boszantott, midőn nemrég egy szeptember 22 - é n helybeli alperes ellen a VI. ker. járásbíróságnál beadott keresetemre, jóllehet az már a következő napon elintéztetett, csak 1890. november hó 10-ére, tehát 50-ik napra nyertem határidől. Egy másik ügyemben a kir. táblának egy feloldó határozata alapján, mely 1890. szept. 28-án nyert elintézést és nekem október 8-án kézbesittetett, a határidő helybeli felek ellen már 1891. évi január 12 - r e van kitűzve. Boldogságos isten, beh sok időnk van nekünk magyaroknak! Qui habét tempus, habét vitám ! Ismerve ezen járásbíróság derék vezetőjét Massanek Rezső urat, mindjárt sejtettem, hogy itt nem a biróság a hibás, hanem hogy itt egy szerves baj lappang, mely sürgős orvoslási kíván. Utána jártara tehát a dolognak és irae itt az adatok, melyek evidenssé teszik, hogy magától a bíróságtól emberfölötti dolgot kívánni nem lehet, nem szabad, de hogy ezen bíróságnál, hol jelenleg 4 biró van alkalmazva, a birói létszám szaporítása elodázhatlan. 1890. október 15-éig bezárólag beadván y volt ezen bíróságnál 31,713 db.; ebből kereset volt: 7,741, ebből elintéztetett M a s s a n e k járásbiró által: 2,575, Kállay albiró által: 1,750; Jamnitzky albiró által: 1,652: Á d á m albiró által: 1,764 = 7,741. E szerint tekintve, hogy minden biró havonkint átlag 20 Dapon át