A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 40. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 4. r.

IV JOG. 349 jogviszony tekintetében, mint valamelyik félnek képviselője vagy megbízottja teljesített, vagy ha a tanú a vitás jogviszony tekintetében, mint kezes vagy jogelőd jelentkezik ; 3. ha családtagok születése, házassága vagy elhalálozása bizonyítandó ; 4. ha a családi viszonyon alapuló vagyonjogi kérdésekre vonatkozó tények bizonyitandók. 73. §. A tanuk egyenkint é-i az ugyanazon ügyben kihallgatandó tanuk távollétében hallgatandók ki. Tanuk, kiknek vallomásai egymással ellenkeznek, szembesithetők. 74. §. A tanúhoz intézendő kérdéseket a biróság teszi fel. Kérdéseket a felek is indítványozhatnak. A biróság a feleknek kérelmükre megengedheti, hogy a tanúhoz közvetlenül is intézhessenek kérdéseket. Ügyvédektől ezen engedély meg nem tagadható. A fél által indítványozott vagy feltett kérdések megengedhetősége felett a biróság határoz. Ha a tanút megkeresett biró hallgatja ki, a felek kérdő és ellenkérdő pontjaikat, ez utóbbiakat nyíltan vagy lepecsételve a perbíróságnál, vagy közvetlenül a megkeresett bírónál Írásban is átadhatják. 75. §. A per bírósága elrendelheti, hogy a tanú az ügyre vonatkozó okiratokat, a melyek birtokában vannak, kihallgatása alkalmával felmutassa és hogy a felmutatott okiratok bizonyos időn át az iratokhoz csatolva, vagy a bíróságnál letéve maradjanak. A felmutatás alaptalan megtagadása esetében a tanúságtétel megtagadásának következményei alkalmazandók. Azon esetekben, u melyekben a tanúságtétel megtagadható, a tanú az okirat felmutatását is megtagadhatja. A fél azon joga, hogy a tanutói a birtokában lövő okirat kiadását vagy felmutatását külön perrel követelhesse, e rendelkezés által nem érintetik. 76. §. A tanú megesketése mell.'zendö : 1. ha kihallgatásakor életének 14-dik évét még be nem töltötte vagy értelmének fejletlenségénél, vagy gyengeségénél fogva az eskü jelentőségéről kellő fogalommal nem bír ; 2. ha elmebeli vagy testi fogyatkozásánál fogva a valóságot meg ne in tudhatta vagy közölni nem képes ; 3. ha az érdekelt felek a tanú megesketésétöl közös beleegyezéssel daliának. Ha a tanút a perbíróság hallgatja ki, a megesketést a jelenlévő felek meghallgatása után mellőzheti, ha a tanú vallomása jelentéktelen, vagy hitelt az esküvel való megerősítés esetében sem érdemelne. 77. §. A szakértőket a biróság nevezi ki. A bíróság egy szakértőt is kinevezhet. A biróság a kinevezett szakértők helyett másokat nevezhet ki. A biróság a szakértők kinevezését a megkeresett bíróra is bizhatja, ki a kinevezésnél a jelen §. szerint jár el. A szakértők kinevezése előtt a biróság a feleket a szakértők számára és személyére nézve meghallgatja. Ha a felek egy vagy több szakértő személyében megegyeznek, a biróság a felek megállapodásához tartozik alkalmázkodni, a felek által választható szakértők számát azonban korlátolhatja. Személyek, kik a per kimenetelétől közvetlenül, vagy közvetve kárt vagy hasznot várhatnak, továbbá, kik a felek valamelyikével a 71. §. 1. pontjában megjelölt viszonyban állanak, vagy az ügyben a felek valamelyikét képviselik vagy képviselték, szakértökül nem alkalmazhatók. 78. §. Ha valamely ténykörülményre nézve a bizonyítás kiegészítése válik szükségessé, a biróság hivatalból is a félnek eskü alatti kihallgatását rendelje el. A biróság a per körülményeihez képest belátása szerint itéli meg, hogy a bizonyító felet vagy ellenfelét, továbbá, hogy több pertárs közül, vagy a jogi személy több képviselője közül egyet vagy többet, vagy valamennyit hallgassa-e ki eskü alatt. A biróság mindkét felet is kihallgathatja és ez esetben a kihallgatás után dönti el, hogy melyik felet bocsássa vallomásának esküvel való megerősítésére. A fél kihallgatása fontos okokból megkeresés utján, vagy a fél lakásán is történhetik. 79. §. Valamely kár mennyiségének megállapithatása végett (63. §.) a biróság a bizonyító félnek és valamely magánokirat aláírása vagy irása valódiságának megállapithatása végett a tagadó félnek eskü alatti kihallgatását egyéb bizonyíték hiányában is elrendelheti. 80. 5. A fél, ki valamely vagyont, annak egyes alkatrészeit, adósságokat és bizonyítási eszközöket tartozik felfedezni, erre nézve az ellenfél kérelmére a szóbeli tárgyalás folyamán eskü alatt kihallgatható. 81. §. Az eskü alatt kihallgatandó fél kihallgatása előtt az eskü szentségére és a hamis eskü következményeire figyelmeztetendő és egyszersmind értésére adandó, hogy a teendő kérdésekre minden melléktekintet nélkül s egyedül legjobb tudomása és lelkiismerete szerint ugy vallja be az igazat, hogy vallomását esküvel is meg kell erősítenie. 82. §. A fél kikérdezésére nézve a 74. §. alkalmazandó. A fél megesketése az 1868 : LIV. t.-c. 209. §-ában a tanukra nézve előirt módon történik. A 76. §. eseteiben a fél megesketése is mellőzendő, illetőleg mellőzhető. A félnek esküvel megerősített hamis vallomására a büntető törvényben a hamis esküre nézve megállapított szabályok alkalmazandók. 83. §. A biróság a fél vallomásának bizonyító erejét, valamint azon körülménynek a tényállítások valóságára vagy valótlanságára való befolyását, hogy a kihallgatásra megidézett fél meg nem jelent, vagy a vallomástételt egészben vagy részben, úgyszintén az eskü letételét megtagadta, a 62. §. szabályai szerint itéli meg. A kihallgatási határnap elmulasztása miatt igazolási kérelemnek ninci helye, a biróság azonban a körülmények figyelembe vételével a kihallgatás ismétlését elrendelheti. 84. §. Pót-, becslő- és felfedező eskünek, valamint az 1868 : LIV. t.-c. 172. §-ának d) és e) pontja értelmében a magánokirat Írásának és aláírásának valódisága iránt megítélhető eskünek a sommás eljárásban nincs helye. Az 1868 : LIV. és az 1881 : LIX. t.-cikkekben a főesküvel való bizonyításra nézve foglalt szabályok a sommás eljárásban is alkalmazást nyernek. Az eskületételére való jelentkezés (1868 : LIV. t.-c. 239. §.) határideje a sommás eljárásban 8 nap. Ha az Ítélet ellen felebbvitelnek nincs helye, vagy ha az ítélet kihirdetése alkalmával a felebbvitelről mindkét fél lemond, a féltől az eskü, kérelmére, újabb határnap kitűzése nélkül azonnal kiveendő. Ha a fél az eskü jelentkezési határidő elmulasztása miatt igazolással él, a biróság az igazolás megadása esetében azonnal az eskü letételére tűz határnapot. ÖTÖDIK FEJEZET. 15 i r ó i határozatok. 85. §. Ha több per közül, melyek egy kereset folytán, vagy a biróság rendeletéből egy eljárásba egyesittettek, csupán egy, továbbá ha viszontkereset esetében csupán a kereset vagy a viszontkereset, valamint ha a kereseti vagy viszontkereseti követelésnek csupán egy része alkalmas a végeldöntésre, a biróság részitéletet hozhat. A biróság az eljárást a részitélet jogerőre emelkedéséig kérelemre felfüggesztheti. 86. §. Ha alperes a peres követelést egészben vagy részben elismeri, úgyszintén ha felperes követeléséről egészben vagy részben lemond, a biróság az ellenfél kérelmére az elismerés vagy lemondás értelmében végitéletet, illetőleg részitéletet tartozik hozni. A további eljárás ez esetben a részitélet jogerőre emelkedéséig fel nem függeszthető. 87. §. A biróság az alap és mennyiség szerint elkülöníthető vitáknál az alap fennállását közbenszóló Ítélettel előzetesen megállapíthatja. Ez ítélet a perorvoslatokat illetőleg végitéletnek tekintetik. A biróság a mennyiség tárgyalását az alap felett hozott ítélet jogerőre .emelkedéséig kérelemre felfüggesztheti. 88. §. Ha alperes beszámítási kifogásként oly ellenkövetelést érvényesít, mely a kereseti követeléssel összefüggésben nem áll, a biróság, a mennyiben az ellenkövetelés eldöntése a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, Ítéletét a kereseti követelésre szoríthatja és alperest ellenkövetelésével külön perutra utasíthatja. 89. §. ítéletet és a szóbeli tárgyalás alapján más határozatot csak azon biró hozhat, ki a határozatnak alapul szolgáló szóbeli tárgyaláson jelen volt. Ha a határozathozatal előtt a biró személyében változás áll be, a tárgyalás ismétlendő. A felek cselekményei megi ártják hatályukat és a már eszközölt bizonyitásfelvétel a határozathozatalnál felhasználható. A bizonyításfelvétel eredményének előadására nézve ilyenkor a 61. §. alkalmazandó. 90. §. A biróság az ítéletben, mely az eljárást előtte befejezi, a perköltségek megtéritése iránt hivatalból intézkedni tartozik. Egy más határozatban ily intézkedésnek csak akkor van helye, ha a megtérítési kötelezettség az ügy végelintézésétől független, vagy az Ítélethozatal után merült fel. A költségek összege a marasztaló határozatban, a netalán még kiszabandó Ítéleti illetékektől eltekintve, számszerűen megállapítandó. A mennyiben a fél költségeit az eljárás folyamában fel nem számította és nem igazolta, a biróság az összeg megállapításánál csak a lefolyt eljárásból ismert adatokat veszi figyelembe. Utólagos felszámításnak nincs helye. Az ügyvédek költségeinek saját felük irányában való megállapítására az 1868 : LIV. t.-c. 252. §-a alkalmazandó. 91. §. A veszíes fél a nyertes fél perköltségeinek megtérítésében elmarasztalandó, a mennyiben azokat a biróság a célirányos jogérvényesítésre, vagy védelemre szükségeseknek itéli. A megtérítendő költségekhez számitandók az ügyvéd kiadásai és díjai is. A biróság székhelyén kívül lakó ügyvédnek utazási költségei azonban csak akkor téritendők meg, ha a biróság annak megbízatását a per célirányos vitelére szükségesnek találja. 92. §. Ha a fél részben nyertes, részben vesztes, a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők. A biróság azonban az eset minősége szerint az egyik felet az ellenfél költségeinek egy részében is marasztalhatja. A biróság alperest, illetőleg viszontkereset esetében felperest, a per összes költségeiben marasztalhatja, ha az ellenfél túlkövetelése aránytalanul c ekély volt, vagy onnan eredt, mert a követelés összege bírói megállapítástól vagy kölcsönös leszámolástól függött. 93. §. Ha alperes a perre okot nem szolgáltatott és felperes követelését azonnal elismeri, a költségeket felperes tartozik viselni. 94. §. Pertársak az eljárás költségeit fejenkint egyenlő részekben téritik meg. A részvétel tetemesebb különbözősége esetében a biróság a költségeket a részvétel arányában megoszthatja. Valamely pertársnak külön támadási vagy védelmi cselekménye folytán felmerült költségek a többieket nem terhelik. 95. §. A fél, ki egyes támadási vagy védelmi cselekményt sikertelenül vesz igénybe, az ez által okozott költségek megtérítésére kötelezhető, habár az ügyben nyertes is volt.