A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 40. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 4. r.

350 íL JOG. 96. §. A fél, ki valamely határnapot vagy határidőt elmulaszt vagy valamely halasztásra vagy újabb határnap kitűzésére mulasztása vagy hibája által okot szolgáltat, az ebből eredő költségeket mindenesetre megtéríteni tartozik. Kölcsönös beleegyezéssel történt halasztás esetében a halasztás által okozott költségek a vesztes fél terhére meg nem állapíthatók Az ügyvéd részére saját fele ellenében a kölcsönös beleegyezéssel történt halasztásból eredő költség csak azon esetben állapitható meg, ha a jelenlévő fél a halasztásba beleegyezik, vagy ha az ügyvéd igazolja, hogy fele ezen halasztásba előzetesen irásbelileg beleegyezett. 97. §. Birósági hivatalnokok, valamint a kézbesítéssel megbízott bírósági vagy községi közegek a per bírósága által, birák pedig a felebbviteli bíróság által hivatalból is elmarasztalandók azon költségek megtérítésében, melyeket nyilvánvaló vétségük által okoztak. A határozathozatal előtt az illető szóbelileg vagy irásbelileg meghallgatandó. A határozat ellen felfolyaniodásnak van helye. '.)8. §. Az ítéletben és más határozatokban megállapított kötelezettség teljesítésére legfeljebb 8 napos határidő szabandó. Ha azonban alperes valamely munka teljesítésére köteleztetik, a biró a körülményekhez képest hosszabb határidőt szabhat. A teljesítési határidő számítására nézve az 1881. évi LIX. t.-c. 23. §-ának szabályai alkalmazandók. 99. §. Tekintet nélkül a felebbezésre, előzetesen végrehajthatóknak nyilvátiitandók : 1. az elismerés alapján marasztaló Ítéletek, illetőleg az Ítéletnek elismerés alapján marasztaló része; 2. pénzösszeg fizetésében, vagy helyettesíthető dolgok és értékpapírok szolgáltatásában marasztaló ítéletek, ha az adós magát a teljesítésére közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kötelezte és a kereset megalapításához szükséges egyéb összes ténykörülmények is ily okirattal bizonyittattak ; 3. Ítéletek, ha a marasztalás összege járulékok nélkül 100 frt készpénzt meg nem halad, vagy ha a nyertes fél a perben a marasztalás tárgya helyett a költségek nélkül 100 frtot elfogadni késznek nyilatkozott; 4. bérelt helyiségnek átadása vagy visszabocsátása iránt hozott Ítéletek ; 5. az 1881: LIX. t.-c. 13. §-ának b) és c) pontjaiban foglalt esetekben, tartás, életjáradék és élelmezés iránt indított perekben hozott Ítéletek a kereset be?dását megelőzőleg félévre hátralevő és a per folyama alatt lejárt követelésre nézve ; 6. az 1881: LIX. t.-c. 13. §-ának /) és n) pontjai alatt felsorolt ügyekben hozott marasztaló ítéletek. Ezen esetekben a marasztaló Ítélet rendelkező részében kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő eltelte után a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. Eskütől feltételezett ítéleteket nem lehet előzetesen végrehajthatóknak nyilvánítani. 100. §. Az ítéletek és a szóbeli tárgyalás folytán hozott végzések a felekkel kihirdetés utján közöltetnek. Az Ítéletek, továbbá azon végzések, melyek ellen külön felfolyamodásnak van helye, vagy melyek újabb határnapot tűznek ki, azzal a féllel, ki a határozathozatalát megelőző szóbeli tárgyaláson jelen nem volt, kézbesítés utján közöltetnek. A ki nem hirdetett végzések az érdekelt feleknek kézbesítendők. 101. §. A végzések a tárgyalási határnapon, az Ítéletek pedig a tárgyalási határnapon vagy esetleg egy azonnal kitűzendő határnapon hirdetendők ki. A kihirdetés napja, hacsak rendkívüli körülmények fenn nem forognak, 8 napon belül tűzendő ki. A kihirdetés az ítélet rendelkező részének felolvasása által történik. 11a az Ítélet a kihirdetés alkalmával még teljesen írásba foglalva nincsen, az indokok lényege szóval előadandó. A végzésekben foglalt rendelkezésnek előzetes Írásba foglalása nem szükséges. A kihirdetés a felek elmaradása esetében is érvényes. A kihirdetésről való elmaradás miatt igazolással élni nem lehet. A kihirdetés napja, annak megemlítésével, hogy a felek a kihirdetésnél jelen voltak-e, az Ítéletben feljegyzendő és a biró és a jegyző által aláírandó. 102. §. Ha az Ítélet kihirdetése elhalasztatott, az Ítélet a kihirdetést megelőzőleg teljesen írásba foglalandó. ítéletek és végzések, melyek a szóbeli tárgyaláson hirdettetnek ki, a kihirdetést követő 3 nap alatt teljesen Írásba foglalandók. 103. §. A teljesen írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell : 1. a felek és képviselők nevét, polgári állását s foglalkozását, lakhelyét és perbeli állását , 2. a bíróság megjelölését és a biró nevét, ki a határozatot hozta; 3. a szóbeli tárgyalás bezárásának s az ítélet hozatalának napját ; 4. az indokolást, melyben a tényállás is röviden előadandó, a felek szóbeli előterjesztése alapján a kereset és ellenkérelem kiemelésével. A bíróság ítéletében a felek szóbeli előadásából és a bizonyítás felvételéből kiderült oly ténykörülményekre is hivatkozhatik, melyek a tárgyalási jegyzőkönyvbe fel nem vétettek. A tényállás előadása a kereset és a birósági iratok, nevezetesen a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmába való hivatkozással is kiegészíthető vagy pótolható, a per tárgyát képező jogvita és azon ténykörülmények, melyek az Ítélet megérthetéséhez szükségesek, azonban az ítéletben ilyenkor is előadandók; 5. az Ítélet rendelkező részét, mely az indokolástól elkülönítendő és ő Felsége a király nevében hozandó ; 6. a biró aláírását. 104. §. Az ítélet kihirdetése és teljes irásba foglalása után, mindenik félnek kívánatára teljes vagy kivonatos kiadmányban kiszolgáltatandó. A kihirdetés s teljes irásba foglalás előtt az Ítéletnek sem kiadmánya, sem kivonata vagy hivatalos másolata ki nem adható. A jelen §. a kihirdetett végzésekre is alkalmazandó. 105. §. A bírói határozatba becsúszott név-, szám- és más efféle nyilvánvaló hibák a biróság által, melynél hiba történt, hivatalból is bármikor kijavítaridók. Ugyanez áll akkor is, ha a határozat kiadmánya az eredeti szövegtől eltér. A kijavítás tárgyában a biróság előzetes szóbeli tárgyalás nélkül is határozha'. A kijavító végzés a határozat eredetijére és kiadmányaira feljegyzem!... A kijavítást megtagadó végzés ellen nincs helye perorvoslatnak. A kijavítást a felső bíróság is hivatalból elrendelheti, 106. § Ha az ítélet az eldöntendő kérelmek valamely részéről a fövagy mellék kötelezettség vagy a perköltség viselése tekintetében nem intézkedett, bármelyik fél az Ítélet kiegészítését kérheti. A kiegészítési kérvény az Ítélet kihirdetésétől számítandó 8 nap alatt benyújtandó. A kérelem felett szóbeli tárgyalás tartandó, mely csak a jogvitának még el nem intézett részére szoritkozhatik. Ha a biróság a kérelemnek helyt ad, Ítélettel határoz, mely az eredeti ítélethez csatolandó. Ellenkező esetben a kérelmet végzéssel elutasítja, mely ellen külön perorvoslatnak nincsen helye. Ha a kiegészítési kérelem elutasittatik, a kiegészítést kérő fél az okozott költségekben elmarasztalandó, különben pedig a kiegészítési eljárás költségei kölcsönösen megszüntetendő. (Folyt kóv.) Nyilt kérdések és feleletek. Végrehajtást szenvedettnek helyettesítési joga. (Felelet) Szem előtt tartván azt, hogy a végrehajtási törvény álfalános szabályai mellett oly különös és sajátlagos intézkedéseket tartalmaz, melyektől eltérésnek helye nincsen, Dr. Gerhauser József ügyvéd urnák a »J o g« ez évi 36-ik számában nyilvánított azon véleményét, hogy a végrehajtást szenvedettnek a végrehajtási törvény 106. §-ában körvonalozott helyettesítési joga a^ törvény által szabályozott kivételes esetekre is kiterjesztessék, nem oszthatom s ez okból a végrehajtónak az előadott esetben követett eljárását s az ezt helybenhagyó birósági végzéseket helyeseknek és törvényszerűteknek kell tartanom. Minthogy a végrehajtási törvény 233. §-ában a biztosítási végrehajtás utján lefoglalt ingóságoknak nyilvános elárvereztetését illetőleg ily kivételes intézkedés foglaltatik, az szorosan betartandó s szigorúan alkalmazandó a 104. §. abbeli intézkedése, hogy a biztositásilag lefoglalt tárgyakra elrendelt árverés csakis akkor mellőzhető, ha a végrehajtást szenvedett azok becsértékét készpénzben vagy óvadékképes papírokban leteszi, vagy az érdekelt felekkel történt megállapodás szerint másként biztosítja. A törvény ekkép módot nyújtván végrehajtást szenvedettnek az árverés foganatosításának megakadályozására — ha ezen jogával nem él — jogsérelemről nem panaszkodhatik. Dr. Boór Károly, Malackán. S é r e1e m. * Az aradi kir. törvényszék gyakorlatából. Az aradi bünfenyitő törvényszékhez Grék Mihály és társai világosi lakosok, Szida György és Szekula Péter, volt községi biró és jegyző ellen azon általam szerkesztett feljelentést tették, hogy a feljelentéshez mutatványul csatolt és a vizsgálat folyamán nyalábszámra bemutatandó köz- és községi munkára vonatkozó, a volt biró által kiállított nyugták az erről vezetett könyvekkel nem egyeznek s miután a volt biró 15 évi hivataloskodása alatt 15 — 16 külállományú földet szerzett 150 frt évi fizetéséből, a község jegyzője pedig 1,200 frtra tehető fizetéséből 20 évi hivataloskodása alatt 100 ezer frtnyi vagyont szerzett, alapos a gyanú, miszerint a község nagymérvű sikkasztással és esetleg közokirathamisítással áll szemben, miért is kérik a volt biró és községi jegyző ellen ez irányban a bünfenyitő vizsgálatot. Az aradi kir. bünfenyitő törvényszék, 4,633/1890. sz. a. a kir. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.