A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 38. szám - A végrehajtási jog köréből

flJOQ, 333 hogy a változtatást ellenezné, a [keresetváltoztatás ellen többé nem til- I takozhatik. Nem tekintetik megváltoztatásnak : 1. ha a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül annak megalapítására újabb tények hozatnak fel, vagy a felhozottak kigazittatnak ; 2. ha a kereseti kérelem a főtárgy, vagy . a járulékok tekintetében felemeltetik, vagy leszMlittatik, vagy a kérelem eredetileg nem követelt , járulékokra is kiterjesztetik, feltéve, hogy az ügy a felemelés után a sommás eljárás alá tartozik ; 3. ha az eredetileg követelt tárgy helyett utóbb beállott változás folytán más tárgy, vagy a tárgy értéke követeltetik. 28. §. Tényállítások, valamint az ellenfél tényállításaira való nyilatkozatok, a bizonyítékok megnevezése és felmutatása, valamint az azokra vonatkozó nyilatkozatok azon tárgyalás bezárásáig, mely a fenforgó kérdést elintéző határozatot megelőzi, rendszerint bármikor felhozhatók. A fél azonban, ki előterjesztései által, melyeket a bíróság meggyőződése szerint korábban érvényesíthetett volna, a tárgyalás elhalasztására okot ad, az ebből eredő költségekben még akkor is elmarasztalandó, ha az ügyben nyertes volna. 29. §. A bíróság a félnek az előbbi §-ban emiitett oly utólagos előadásait, melyek figyelembe vétele a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, az ellenfél indítványára figyelmen kívül hagyhatja, ha arról győződik meg, hogy a fél előadásait az ügy elintézésének késleltetése végett szándékosan halogatta. E §. rendelkezése nem zárja ki, hogy a fél a mellőzött előadásokat a felebbezési eljárásban érvényesíthesse, vagy azok alapján az 1881 : LIX. t.-c. 69. § ának 1. és 2. pontja értelmében perújítással élhessen. 30. §. A bíróság előtti beismerés visszavonható, ha az ellenfél a visszavonásba beleegyezik, vagy ha a fél bebizonyítja, hogy az tévedésből eredt. A bíróság az utóbbi esetben a 62. § szabályai szerint ítéli meg, hogy a beismerésnek a visszavonás dacára minő bizonyító eró tulajdonítható. 31. §. A fél az eljárás szabálytalanságát, nevezetesen pedig valamely perbeli cselekmény alaki hibáit nem érvényesítheti, ha a szabálytalanságba beleegyezett, vagy ha dacára annak, hogy a szabálytalanságot ismerte, vagy ismernie kellett, az ügynek tárgyalásába bocsátkozott, vagy azt folytatta, a nélkül, hogy a hibát érvényesítette. Ezen intézkedés nem terjed ki az oly eljárási szabály megsértésére, a melynek alkalmazásáról a felek le nem mondhatnak. 32. §. A szóbeli tárgyalást a bíróság vezeti. A bíróság nyitja meg és zárja be a tárgyalást, hivja fel a feleket szólásra és vonja meg a szót azoktól. A bíróság gondoskodni tartozik arról, hogy az ügy kimerítő tárgyalást nyerjen, mindazonáltal a tárgyalás hosszadalmasság és az ügyre nem tartozó kitérések által ne zavartassék és megszakítás nélkül lehetőleg ugyanazon határnapon befejeztessék. 33. §. A bíró' ág gondoskodni köteles, hogy a felek homályos kérelmeiket, tényelöadásaikat és nyilatkozataikat felvilágosítsák, hiányos tényelöadásaikat kiegészítsék és általában a szükséges kérelmeket és nyilatkozatokat megtegyék. E végre a bíróság a felekhez kérdéseket intézhet. Kérdéseket a felek is indítványozhatnak. A felek által indítványozott kérdések megengedhet őségé felett a bíróság határoz. A bíróság továbbá köteles a feleket a szükséghez képest az eljárásra néive kitanítani és őket "cselekményeik és mulasztásaik következményeire figyelmeztetni. Az ellenfél tényállásaira vagy okirataira, valamint az eskü kínálásra és visszakinálásra teendő nyilatkozatok elmulasztottaknak csak akkor tekinthetők, ha a fél a kérdéses nyilatkozatok megtételére a bíróság által felszólittatott. 34. §. A bíróság a tényállás felderítése végett az egyik, vagy mindkét fél személyes megjelenését, a félhez intézendő kérdések előleges közlése mellett vagy a nélkül elrendelheti. Szükség esetében a bíróság a fél személyes megkérdezését megkeresett biró utján is eszközölheti. A bíróság belátása szerint iféli meg azon körülménynek befolyását, ha a személyes megjelenésre idézett fél elegendő ok nélkül meg nem jelen, vagy a hozzá intézett kérdésekre nem felel. 35. §. A bíróság a tényállás felderítése céljából elrendelheti, hogy a fél birtokában lévő okiratokat, melyekre hivatkozott, bemutassa ; továbbá, hogy származási táblákat, terveket, vázokat és más felvilágosító rajzokat terjeszszen elő. A bíróság telekkönyvi kivonatokat, továbbá más bíróságnál vagy hatóságnál lévő iratokat, melyekre a felek valamelyike hivatkozott, hivatalból is beszerezhet. A bíróság elrendelheti az idegen nyelven szerkesztett okiratoknak hites tolmács fordításában való bemutatását. A bíróság elrendelheti, hogy a bemutatott, vagy beszerzett iratok bizonyos időn át az iratok mellett csatolva, vagy a bíróságnál letéve maradjanak. 36. §. A bíróság a fél által beszerezhető okirattal bizonyítható körülmények tekintetében egyéb bizonyítás mellőzésével okirati bizonyítást kívánhat. 37. §. A bíróság a per bármely szakában megkísértheti a jogvitának vagy egyes vitás kérdéseknek egyezségi elintézését. E célból a felek személyes megjelenését is elrendelheti. Az egyezség eskütől, egyes ténykörülmények bebizonyításától, vagy egyes vitás kérdések elbírálásától is függővé tétethetik. Ily esetben a bíróság tevékenységét a vitás kérdések elbírálására szorítja s egyebekben ítéletét a felek megállapodására köteles alapítani. 38. §. A bíróság elrendelheti, hogy egy keresetben érvényesített több követelés külön tárgyaltassék. A bíróság a tárgyalást egyelőre a megosztható követelés egy részére, vagy a követelés előkérdésére szoríthatja. Elrendelheti, hogy a tárgyalás ugyanazon követelés megállapítására vagy megerőtlenitésére szolgáló vitapontok egyikére vagy többjére szoríttassák. 39. §. A bíróság, ha előtte ugyanazon vagy különböző felek között több oly per van folyamatban, melyek egymással összefüggésben állanak, azoknak egyesítését közös tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti. Az idézések, melyek az egyesítés folytán netalán szükségessé válnak, hivatalból eszközlendök. 40. §. Ha a per eldöntése egészben, vagy részben oly körülmények megállapiiásától függ, melyek egy már megindított más polgári peres vagy perenkivüli eljárásnak vagy valamely közigazgatási hatóság eldöntésének képezik tárgyát, úgyszintén ha a perben oly büntetendő cselekmény gyanúja merül fel, melynek megállapítása a per eldöntésére lényeges befolyást gyakorol, a bíróság a per tárgyalását a polgári vagy büntető eljárás jogerejü befejezéséig, illetőleg a közigazgatási hatóság végérvényes határozatáig, felfüggesztheti Ha a büntető eljárás még megindítva nem volna, a bíróság annak megindításáról hivatalból gondoskodik. A jelen §. határozmánya által az 1868 : L1V. t.-c. 9., 10., 12. és 13. §-ai a sommás eljárásban hatályon kivül helyeztetnek. 41. § A bíróság az elkülönité=, egyesítés és felfüggesztés tárgyában hozott határozatát hivatalból is megszüntetheti. Az egyesítés, elkülönítés, vagy ezek megszüntetése, úgyszintén a felfüggesztés megszüntetése tárgyában hozott határozatok ellen nincs helye pei orvoslatnak. 42 §. A bíróság a bezárt tárgyalást az Ítélet kihirdetése előtt újra megnyithatja. A feleknek netalán szükséges megidézése az újból megnyitott tárgyalásra h.vatalból eszközlendö. 43. §. A szóbeli tárgyalásnál jegyző alkalmazandó, ki arról jegyzökönyvet vezet. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell : 1. a bíróságnak megjelölését és a tárgyalásnak helyét és idejét; 2. a biró és a jegyző és esetleg a tolmács megnevezését; 3. az ügy megjelölését; 4. a megjelent felek és képviselőik nevét; 5. annak megemlítését, hogy a tárgyalás nyilvánosan tartatott, vagy hogy a nyilvánosság kizáratott. 44. §. A jegyzőkönyvbe való felvétel által tanusitandók : 1. azon adatok, a melyekből a tárgyalás menete általánosságban kitűnik ; 2. a kereseti kérelem és ellenkérelem, valamint a szóbeli tárgyalás folyamában előterjesztett egyéb kérelmek, melyek az eljárás menetére vagy az ügy eldöntésére nagyobb jelentőséggel bírnak és az ily tárgyú korábbi kérelmek módosításai ; 3. elismerések, lemondások és egyezségek, melyek által a jogvita egészben vagy részben elintéztetik ; 4. a tárgyalás folyamán kiderített tényállás ; 5. a per bírósága előtt felvett bizonyítás eredménye, nevezetesen a ta»uk \allumása, a szakértők véleménye és az eskü alatt kihallgatott lelek nyilatkozatai, valamint a szemle eredménye; 6. a bíróság határozatai és azok kihirdetése. ^olyt. köv.) Nyilt kérdések és feleletek. A végrehajtási jog köréből. (Felelet.) A »J o g« f. évi 34. számában Bencze Balázs collegám által a fenti cím alatt felvetett kérdésre vonatkozólag véleményem rövideden a következő : Az 1881. évi LX. t-c. 47. és 91. §-ainak egybevetéséből "foglalás befejezésétöl«, »mig végrehajtató kivánja«, kifejezéseknek olyan értelmezés, hogy a kiküldött a mai napon foganatosított végrehajtást ötöd vagy hatod napon az iratok beterjesztése nélkül folytathatja, a nélkül, hogy a 117. §. rendelkezése figyelembe vétetnék — nem adható. Hivatkozott törvény 47. §-a hatodik bekezdésének azon értelme van : hogy a végrehajtató kívánságához az eljáró végrehajtó kötve van, vagyis az összeirási eljárást tartozik addig folytatni, mig a végrehajtató magát a követelése erejéig egészen biztosítva nem látja ; mi végből pedig azon esetben, ha a követelés igen nagy, csekély értékek miatt pedig sok ingó összeírását követeli, az összeirási eljárást tehát »közvetlen« következő, folytonosságban lévő napokon és 3. napon belül, mig az iratok a végrehajtó kezében vannak. P. o. ma foganatosítom a végrehajtást helyben, holnap megtudom, hogy végrehajtottnak van még ingósága x-en, mely a követelést teljesen fedezni fogja, azon ingóságra vezetem a végrehajtást harmadnapon, vagyis holnapután és azt nemcsak 3-ad, de esetleg 4. vagy 5-öd napon is folytatom, ha annyi idő kell az összeírásra — folytathatja csak ugy, mint a leltározás történik, mely kettő tulajdonképen egy actusból áll.