A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 38. szám - A vétel rendszere a kereskedelmi jogban [könyvismertetés]

334 a JOG. Ilyen esetben a végrehajtó az iratokat az esetleg negyed vagy ötöd napra beterjesztett foglalás befejezte után mutatja be a birosághoz. _ n A véleményezett értelem kitűnik magából a hatodik bekez­désből — 47. §, _ a midőn továbbá az mondatik, hogy a hiva­talból foganatosítandó végrehajtások esetében az eljárás terjed a követelés és járulékai fedezetéig. Végrehajtatónak kérdéses joga folyik a felhívott törvény által — ellenkezően az előbbi végre­hajtási eljárással — biztosított »kijelölési« jogából is, a melynek alapján kijelöli egyszersmind a végrehajtottnak azon vagyonát, a melyből magát követelésére nézve a legkönnyebben kielégítheti, mely kijelölést folytatja addig, mig csak kielégítve nincs. Annak, hogy a végrehajtató, a megkisérlett végrehajtást — foglalást — jogosítva lenne tetszése szerinti időre megakasz­tani a 117. §-ban foglalt rendelkezés ignorálásával, azon követ­teje mcioK neiKUit megz„. a kiküldött, ki az iratokat kezeinél tartaná, eljárása is kevésbé volna ellenőrizhető, mi mind a törvény intentiója nem lehet. Az iratok, vagyis a végrehajtási jegyzőkönyvnek a végre­hajtást foganatosító, kiküldő bírósághoz lett bemutatása után, hogy csak kérvényi uton élesztheti fel végrehajtató a foglalási eljárást, azt folytathatja, a felhívott törvény 117. §-a világosan mtézkedik- Ruttkay Aladár, alsó-kübini kir, J&irósági aljegyző. Sérelem,* Vidéki nyomor! (A rózsahegyi kir. tszék gyakorlatából.) _ A folyó évi augusztus hó 23-án 4,433. szám alatt általam a rózsahegyi kir. törvényszék, mint váltóbirósághoz beadott sommás váltókereset, augusztus 30-án elintéztetett és nekem szeptember 3-án — tehát a beadástól számított 12 nap múlva — kézbesittetett. Ugyanazon idő alatt a budapesti keres­kedelmi és váltótörvényszék 4—5 váltóülést tartott és mindegyik­ből kaphattam volna már határozatot. A sommás végzési űrlapon 10 szó és 12 számjegy töl­tetett ki. Zona-express-vonat mellett mily kellemesen hathat az igazság ily óvatos lassú kiszolgáltatása — a t. c. elfogadók idegeire ? Vájjon ugyanazon sommás végzési űrlapot nem tölthetné-e ki ugyanazon alapossággal a helybeli kir. járásbíróság egyik birája? He xner Gyula, h. ügyvéd Liptó-Szent-Miklóson. Irodalom. A vétel rendszere a kereskedelmi jogban, különös tekin­tettel a magyar keresk. törvényre. Irta dr. R ó[t h Pál, bpesti ügyvéd. Budapest, Singer és "Wolfner kiadása. Ara 2 frt. 8° 1. 228. Helyesen jegyzi meg szerző müve előszavában, hogy a vétel a kereskedelmi ügyletek legfontosabbikának mondható, mert a kereskedelmi forgalom legfontosabb tényezője. Azért felette háládatos feladatot tűzött ki magának szerző, midőn e fontos részét választá a kereskedelmi jognak, hozzátehetjük, egyik leg­nehezebb részét. A hazai szakirodalom még ezen anyagot önálló feldolgozásban nem birja és igy már e szempontból is üdvözöljük szerző e művét. Azonban áttanulmányozván, nem tagadhatjuk meg elismerésünket szerzőtől, ki áttekinthető tagolásban az egész kérdést, annak minden oldalát tudományos alapokon tárgyalja. Erdeme a könyvnek az is, hogy nyelvezete, bár tudományos, de nem körmönfont, nem homályos, hanem világos és magyaros. A gyakorlati jogász is kétségkívül hasznát veendi, bár igényeinek jobban felelt volna meg, ha szerző a gyakorlatra, különösen a birói és főleg a hazai bírói gyakorlatra több súlyt fektetett volna. Különben mily dús tartalommal bír ezen mindenesetre figyelemre méltó mű, mutatja az anyag felosztása, melyet röviden ismer­tetünk. A munka 9 címből áll: I. A vétel történeti fej­lődése. II. A vétel meghatározása (a vétel és szállítás fogalma; a vétel megkötése; a vétel alakja; a vételár). * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyi­tunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. III. A vétel biztosítása fa foglaló ; a bánatpénz; a köt­bér). IV. A vétel nemei (a készpénz, hitel és előfizetési vétel; a napi és szállítási vétel; a piaci és distance-vétel ; a végr. vétel és egyéb nemei; vétel megtekintésre vagy próbára; vetél mustra vagy próba szerint; vétel próbának). V. A megren­delés, átadás és átvétel. VI. A veszély viselése. VII. Szavatosság evictio miatt. VIII. A rendel­kezésre bocsátás (alapelvei; a megvizsgálás; az értesítés; a megállapítás; a megőrzés és eladás; az árú hiányosságának jogkövetkezményei). IX. A késedelem (alapelvei; a vevő késedelme az árú átvételében; a vevő késedelme a vételár meg­fizetésében; az eladó késedelme az árú kiadásában). — A müvet olvasóinknak csak melegen ajánlhatjuk. • . A gabona-határidőüzletekről. Irta: Kohn Dávid, jog­hallgató. E munka, melyet a Magyar Tudományos Akadémia idén a Dora-díjjal jutalmazott, most jelent meg a könnyvpiacon, hol nagy várakozással fogadták. Az első eset ^ ugyanis, hogy ily fiatal szerző az Akadémia által jutalmaztatott és hozzá még egy ily, a nemzetgazdaságtan terén még alig taglalt kérdés sikeres fejtegetéseért. Kimerítően ismerteti a gabona-határidőüzletek ter­mészetét és azok jogi elbírálását Magyarországon, valamint Francia-, Olaszországban és a német birodalomban és különösen ez utóbbi körülmény, hogy igy a kérdést internationalisan tárgyalja, biztosit a munkának kiváló elismerést és becset, mint azt egyébként a pályamunka bírálói — Matlekovits és Hegedűs - annak idején különösen ki is emelték. E munka, mely, mint halljuk, leg­közelebb német nyelven Lipcsében is meg fog jelenni, nemcsak az irói pályára most lépő szerzőnek, hanem az ép oly fiatal nem­zetgazdaságiam irodalmunknak egyaránt díszére válik. B. Vegyesek. Mult éven Franciaországban a »Váljunk el« hazájában a statisztika 9,154 válási esetet mutat ki; 2,816 esetben a válást a férfi kérte, mig 6,338 esetben a nő, vagyis 100 eset közül 68-ban. 221 egy hónapig sem élt együtt, mig 936 húsz egész harminc évig, 189 harminc egész negyven évig. 29 negyven egész ötven évig, sőt kettő az aranylakodalom után kérte az elválásnak birói kimondását. Dacára annak, hogy 9,514 eset közül 4,916 esetben gyermekáldás kisérte a házasságot és csak 3,751 esetben nem, mégis az általános családi viszonyokat véve alapul, constatálható, hogy sokkal gyakoribb az elválás ott, hol nincs gyermek. Kár, hogy a statisztika nem mutat reá pontosabban, hogy mik az el­válásnak okai, ugyanis csak négy főbb okot említve, ezek alá subsummálja az esetek összeségét; igy súlyos bántalmazás, durvaság, kicsapongás sok és sokféle eseteit egy categoriába véve, megállapítja, hogy ily okból 7,935 esetben lett az elválás kérel­mezve, 1,168-szor a nő, 471-szer a férj házasságtörése miatt és 202-szer, mert az egyik vagy másik fél infamaló bűntett miatt infamaló büntetésre Ítéltetett. Leggyakoribb — természetesen — az elválás Parisban, a mennyiben az emiitett évben itt 2,918 el­válási kereset adatott be, tehát majdnem 34°/0-a az összes elválási kereseteknek. Kihágási ügyekre nézve az elsőfokú bíráskodási jog váro­sokban az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 4. §-ának 2. pontja alapján a kapitányt vagy a tanács által e részben megbízott tisztviselőt illeti, ezen megbizás tehát a városi közgyűlés által nem adható. Ily ki­jelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. sz. kir. város közön­ségéhez 1890. évi július hó 29-én 3685/kih. szám alatt intézett következő rendeletében: A város tanácsának folyó évi július hó 5-én 216. szám alatt kelt felterjesztésére a csatolmányok visszaküldése mellett további eljárás végett értesítem a város közönségét, hogy S. Gy. m—i lakos ellen fenforgó kihágási ügyben folyó évi 2883/k. szám alatt hozott s az alsóbb fokú Ítéleteket az elsőfokban eljárt hatósági személy illetéktelensége miatt megsemmisítő itteni hatá­rozatot hatályban fentartom. Mert a most érintett határozatban hivatkozott 1880 : XXXVII. törvénycikk 42. §-a és az ennek alap­ján 1880. évi 38,547. sz. alatt kiadott itteni rendelet 8. §-ával szemben a törvényhatósági közgyűlés által alkotott szervezeti sza­bályrendelet 179. §-ának azon intézkedése, mely szerint a községi bíró a kihágási ügyekben való bíráskodással megbízatott, jogérvé­nyesnek nem tekinthető, mivel a megbízás adására nem a köz­gyűlés, hanem a tanács illetékes. Egyébiránt a hozott Ítéletek megsemmisítendők voltak még azért is, mert egyrészről az azok alapját képező tárgyalási jegyzőkönyv fejezetében kihágási bíróság van irva, másrészről pedig az eljáró tisztviselő megbízotti minő­ségét neve mellett ki nem tüntette.

Next

/
Thumbnails
Contents