A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 38. szám - A vétel rendszere a kereskedelmi jogban [könyvismertetés]

334 a JOG. Ilyen esetben a végrehajtó az iratokat az esetleg negyed vagy ötöd napra beterjesztett foglalás befejezte után mutatja be a birosághoz. _ n A véleményezett értelem kitűnik magából a hatodik bekezdésből — 47. §, _ a midőn továbbá az mondatik, hogy a hivatalból foganatosítandó végrehajtások esetében az eljárás terjed a követelés és járulékai fedezetéig. Végrehajtatónak kérdéses joga folyik a felhívott törvény által — ellenkezően az előbbi végrehajtási eljárással — biztosított »kijelölési« jogából is, a melynek alapján kijelöli egyszersmind a végrehajtottnak azon vagyonát, a melyből magát követelésére nézve a legkönnyebben kielégítheti, mely kijelölést folytatja addig, mig csak kielégítve nincs. Annak, hogy a végrehajtató, a megkisérlett végrehajtást — foglalást — jogosítva lenne tetszése szerinti időre megakasztani a 117. §-ban foglalt rendelkezés ignorálásával, azon követteje mcioK neiKUit megz„. a kiküldött, ki az iratokat kezeinél tartaná, eljárása is kevésbé volna ellenőrizhető, mi mind a törvény intentiója nem lehet. Az iratok, vagyis a végrehajtási jegyzőkönyvnek a végrehajtást foganatosító, kiküldő bírósághoz lett bemutatása után, hogy csak kérvényi uton élesztheti fel végrehajtató a foglalási eljárást, azt folytathatja, a felhívott törvény 117. §-a világosan mtézkedik- Ruttkay Aladár, alsó-kübini kir, J&irósági aljegyző. Sérelem,* Vidéki nyomor! (A rózsahegyi kir. tszék gyakorlatából.) _ A folyó évi augusztus hó 23-án 4,433. szám alatt általam a rózsahegyi kir. törvényszék, mint váltóbirósághoz beadott sommás váltókereset, augusztus 30-án elintéztetett és nekem szeptember 3-án — tehát a beadástól számított 12 nap múlva — kézbesittetett. Ugyanazon idő alatt a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 4—5 váltóülést tartott és mindegyikből kaphattam volna már határozatot. A sommás végzési űrlapon 10 szó és 12 számjegy töltetett ki. Zona-express-vonat mellett mily kellemesen hathat az igazság ily óvatos lassú kiszolgáltatása — a t. c. elfogadók idegeire ? Vájjon ugyanazon sommás végzési űrlapot nem tölthetné-e ki ugyanazon alapossággal a helybeli kir. járásbíróság egyik birája? He xner Gyula, h. ügyvéd Liptó-Szent-Miklóson. Irodalom. A vétel rendszere a kereskedelmi jogban, különös tekintettel a magyar keresk. törvényre. Irta dr. R ó[t h Pál, bpesti ügyvéd. Budapest, Singer és "Wolfner kiadása. Ara 2 frt. 8° 1. 228. Helyesen jegyzi meg szerző müve előszavában, hogy a vétel a kereskedelmi ügyletek legfontosabbikának mondható, mert a kereskedelmi forgalom legfontosabb tényezője. Azért felette háládatos feladatot tűzött ki magának szerző, midőn e fontos részét választá a kereskedelmi jognak, hozzátehetjük, egyik legnehezebb részét. A hazai szakirodalom még ezen anyagot önálló feldolgozásban nem birja és igy már e szempontból is üdvözöljük szerző e művét. Azonban áttanulmányozván, nem tagadhatjuk meg elismerésünket szerzőtől, ki áttekinthető tagolásban az egész kérdést, annak minden oldalát tudományos alapokon tárgyalja. Erdeme a könyvnek az is, hogy nyelvezete, bár tudományos, de nem körmönfont, nem homályos, hanem világos és magyaros. A gyakorlati jogász is kétségkívül hasznát veendi, bár igényeinek jobban felelt volna meg, ha szerző a gyakorlatra, különösen a birói és főleg a hazai bírói gyakorlatra több súlyt fektetett volna. Különben mily dús tartalommal bír ezen mindenesetre figyelemre méltó mű, mutatja az anyag felosztása, melyet röviden ismertetünk. A munka 9 címből áll: I. A vétel történeti fejlődése. II. A vétel meghatározása (a vétel és szállítás fogalma; a vétel megkötése; a vétel alakja; a vételár). * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. III. A vétel biztosítása fa foglaló ; a bánatpénz; a kötbér). IV. A vétel nemei (a készpénz, hitel és előfizetési vétel; a napi és szállítási vétel; a piaci és distance-vétel ; a végr. vétel és egyéb nemei; vétel megtekintésre vagy próbára; vetél mustra vagy próba szerint; vétel próbának). V. A megrendelés, átadás és átvétel. VI. A veszély viselése. VII. Szavatosság evictio miatt. VIII. A rendelkezésre bocsátás (alapelvei; a megvizsgálás; az értesítés; a megállapítás; a megőrzés és eladás; az árú hiányosságának jogkövetkezményei). IX. A késedelem (alapelvei; a vevő késedelme az árú átvételében; a vevő késedelme a vételár megfizetésében; az eladó késedelme az árú kiadásában). — A müvet olvasóinknak csak melegen ajánlhatjuk. • . A gabona-határidőüzletekről. Irta: Kohn Dávid, joghallgató. E munka, melyet a Magyar Tudományos Akadémia idén a Dora-díjjal jutalmazott, most jelent meg a könnyvpiacon, hol nagy várakozással fogadták. Az első eset ^ ugyanis, hogy ily fiatal szerző az Akadémia által jutalmaztatott és hozzá még egy ily, a nemzetgazdaságtan terén még alig taglalt kérdés sikeres fejtegetéseért. Kimerítően ismerteti a gabona-határidőüzletek természetét és azok jogi elbírálását Magyarországon, valamint Francia-, Olaszországban és a német birodalomban és különösen ez utóbbi körülmény, hogy igy a kérdést internationalisan tárgyalja, biztosit a munkának kiváló elismerést és becset, mint azt egyébként a pályamunka bírálói — Matlekovits és Hegedűs - annak idején különösen ki is emelték. E munka, mely, mint halljuk, legközelebb német nyelven Lipcsében is meg fog jelenni, nemcsak az irói pályára most lépő szerzőnek, hanem az ép oly fiatal nemzetgazdaságiam irodalmunknak egyaránt díszére válik. B. Vegyesek. Mult éven Franciaországban a »Váljunk el« hazájában a statisztika 9,154 válási esetet mutat ki; 2,816 esetben a válást a férfi kérte, mig 6,338 esetben a nő, vagyis 100 eset közül 68-ban. 221 egy hónapig sem élt együtt, mig 936 húsz egész harminc évig, 189 harminc egész negyven évig. 29 negyven egész ötven évig, sőt kettő az aranylakodalom után kérte az elválásnak birói kimondását. Dacára annak, hogy 9,514 eset közül 4,916 esetben gyermekáldás kisérte a házasságot és csak 3,751 esetben nem, mégis az általános családi viszonyokat véve alapul, constatálható, hogy sokkal gyakoribb az elválás ott, hol nincs gyermek. Kár, hogy a statisztika nem mutat reá pontosabban, hogy mik az elválásnak okai, ugyanis csak négy főbb okot említve, ezek alá subsummálja az esetek összeségét; igy súlyos bántalmazás, durvaság, kicsapongás sok és sokféle eseteit egy categoriába véve, megállapítja, hogy ily okból 7,935 esetben lett az elválás kérelmezve, 1,168-szor a nő, 471-szer a férj házasságtörése miatt és 202-szer, mert az egyik vagy másik fél infamaló bűntett miatt infamaló büntetésre Ítéltetett. Leggyakoribb — természetesen — az elválás Parisban, a mennyiben az emiitett évben itt 2,918 elválási kereset adatott be, tehát majdnem 34°/0-a az összes elválási kereseteknek. Kihágási ügyekre nézve az elsőfokú bíráskodási jog városokban az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 4. §-ának 2. pontja alapján a kapitányt vagy a tanács által e részben megbízott tisztviselőt illeti, ezen megbizás tehát a városi közgyűlés által nem adható. Ily kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. sz. kir. város közönségéhez 1890. évi július hó 29-én 3685/kih. szám alatt intézett következő rendeletében: A város tanácsának folyó évi július hó 5-én 216. szám alatt kelt felterjesztésére a csatolmányok visszaküldése mellett további eljárás végett értesítem a város közönségét, hogy S. Gy. m—i lakos ellen fenforgó kihágási ügyben folyó évi 2883/k. szám alatt hozott s az alsóbb fokú Ítéleteket az elsőfokban eljárt hatósági személy illetéktelensége miatt megsemmisítő itteni határozatot hatályban fentartom. Mert a most érintett határozatban hivatkozott 1880 : XXXVII. törvénycikk 42. §-a és az ennek alapján 1880. évi 38,547. sz. alatt kiadott itteni rendelet 8. §-ával szemben a törvényhatósági közgyűlés által alkotott szervezeti szabályrendelet 179. §-ának azon intézkedése, mely szerint a községi bíró a kihágási ügyekben való bíráskodással megbízatott, jogérvényesnek nem tekinthető, mivel a megbízás adására nem a közgyűlés, hanem a tanács illetékes. Egyébiránt a hozott Ítéletek megsemmisítendők voltak még azért is, mert egyrészről az azok alapját képező tárgyalási jegyzőkönyv fejezetében kihágási bíróság van irva, másrészről pedig az eljáró tisztviselő megbízotti minőségét neve mellett ki nem tüntette.