A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 38. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 2. r.

332 A JOG. 46. §. Az elkésetten beadott kifogás hivatalból visszautasítandó és ezen végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs. 47. §. A kifogások beadására kitűzött határidőnek elmulasztása esetében perre utasítás vagy igazolásnak van helye s ez utóbbi esetben az igazolást kérő hitelt érdemlöleg kimutatni tartozik, hogy mulasztása véletlen volt. 48. §. A perre utasítás és az igazolási kérelem az elmulasztott határidőt követő naptól számítandó 8 nap alatt 2 példányban és pedig a 20—22. §§-ban meghatározott kellékekkel felruházva nyújtandó be. (Befejezés következik.) A kir. tábla egynémelyik határozata. Irta : FROHMANN ÖDÖN, vingai kir. járásbiró. (A végr. törv. 148. §-hoz.) I. Az e.-f. bíróságok a kikiáltási ár meghatározásánál a háztdó nem egész összegét veszik alapul, hanem a földtehermentesitési pótlék elhagyásával az 1868. évi XXII. t.-c. 12. §-a értelmében annak csak 70°/o-át, továbbá a földadó nem egész összegét, vagyis a kat. tiszta jövedelemnek az 1883. évi XLV1. t.-c. 1. §-a alapján 1883. évi dec. hó 24-én 72,988. sz. a. kiadott pénzügyminiszteri rendelet értelmében kiszabott 25 5°/o-át, hanem ismét a földt. pótltk elhagyásával annak csak l71°/o-nyi összegét. Ez ellen a budapesti kir. itélő tábla állást foglal és f. évi június hó 24-én 1,890. polg. sz. a. kelt végzésében a házadóra nézve ugy az államadónak, valamint a földt. pótléknak alapul vételét rendeli el, mert a földt. pótlék is államadónak tekintendő és mert a végr. törv. 148. § értelmében csak az ált. jövedelmi pótadó és a községi pótlék nem veendők számításba. Miután azonban a törvény a földt. pótlékot mindenütt az á 11 a m a d ó v a 1 ellentétbe helyezi és mindkettő összegét külön állapítja meg, mint például: az 1868. évi XXII. t.-c. 12. §-a » 1868. » XXV. » 2. » » 1870. » L. » 2. » » 1875. » XXII. » 4. » » 1875. » XXIV. » 5. » » 1875. » XXVII. » 4. » » 1875. » XXIX. » 6. » Miután továbbá a végr. törv. 148. §-a csak vagy egyéb tiltó szót nem használ, nézetem szerint az e.-f. bíróságok eljárása felel meg a törvényeknek. Célszerűség szempontjából is ajánlatos az e.-f. bíróságok eljárása, mert a kir. ítélő tábla végzése szerint kiszámított kikiáltási ár a becsértékhez egyes ritka esetek kivételével arányban nem állván, a bánatpénz túlmagas összege az árverések megtartására gátló befolyással bír. II. (A végr. törv. 156. §. d) pontjához.) A budapesti kir. itélő tábla f. évi június hó 24-én 1890. polg. sz. a. kelt végzésében azt az elvi jelentőségű határozatot hozta, hogy az esetben, ha egy ház és :/2 hold házhelyhez egy x/i hold pótló kert is tartozik és a kikiáltási ár a 200 frtot meghaladja, a végr. törv. 156. §-nak nem d), hanem a) pontja alkalmazandó. A kir. itélő táblának eme kijelentése — nézetem szerint — csupán a nem úrbéri természetű belteleknél nyerhet alkalmazást, de az úrbéri belsőségnél azt alkalmazhatónak nem találom, mert az 1836. évi V. t.-c. 1. §-nak határozott rendelkezése szerint a belsőség egy holdból (1,600 négyszögöl) állván, a pótlókert belsőségnek tekintendő. Törvényjavaslat a sommás eljárásról.* 18. §. Perindítás előtt a járásbíróságnál, mely per esetében az értékre való tekintet nélkül illetékes volna, egyezségi kísérletre való idézést lehet kérni. Az idézést, melyben áz ügy röviden megjelölendő, csak a biróság székhelyén szabad kézbesíteni. Az idézést kérő félnek a határnap szóval adandó tudtára. A létrejött egyezség jegyzőkönyvbe veendő és birói egyezség hatásával bir. Ha mindkét fél megjelent, de az egyezség nem sikerül, a biróság, a mennyiben az ügy a sommás eljárás alá tartozik, felperes kívánatára a keresetet a tárgyalási jegyzőkönyvbe felveszi és az ügyet nyomban tárgyalja, vagy ha a tárgyalás elhalasztása szükségesnek mutatkozik, azonnal tárgyalási határnapot tüz és azt a feleknek szóval tudtul adja. * Előző közlemény a »J o g« 27. számában. Ha az egyezségi kísérletre kitűzött határnapon az idéző fél meg nem jelen, az ellenfél kérelmére az okozott költségek megtérítésében végzésileg elmarasztalandó, ha pedig az ellenfél nem jelen meg, vagy az egyezség nem sikerül, az eljárás költségei a meginditandó per költségeinek részét képezik. 19. §. Ki valamely dolgot vagy jogot, mely iránt más személyek között per van folyamatban, egészben vagy részben maga részére igényel, igényét a per jogérvényes eldöntéséig beavatkozási perrel érvényesítheti. A beavatkozási per a főper első folyamodású bírósága előtt, mindkét fél ellen intézett keresettel indíttatik meg. A beavatkozási per önálló perként tárgyalandó, a biróság azonban a főpeit a beavatkozási per jogérvényes eldöntéséig felfüggesztheti és a perek együttes tárgyalását is elrendelheti. 20. §. A viszontkeresetre nézve az 1868 : LlV. t.-c. 77. §-ának és az 1881 : LIX. t.-c. 8. §-ának intézkedései azon eltéréssel nyernek alkalmazást, hogy a föügygyel együtt tárgyalható viszontkereset az elsöbiróság előtti tárgyalás folyama alatt a per bármely szakában előterjeszthető. A szavatos perbehivására nézve az 1868 : LIV. t.-c. 78. §-ának és az 1881 : LIX. t.-c. 9. és 10. §-ának intézkedései érintetlenül maradnak. HARMADIK FEJEZET. Szóbeli tárgyalás. 21. §• A kitűzött tárgyalási határnapok a kitűzés sorrendjében tárgyalási naplóba bevezetendők. Az ügyeknek felhhása a határnapon azon sorrendben történik, a melyben azok a tárgyalási naplóba bevezettettek. Ugyanezen sorban történik az ügyeknek tárgyalása is, a mennyiben a biróság mást nem rendel. A felhívás a kitűzött óra előtt meg nem történhetik. 22. §. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. Szóbeli tárgyalás helyett okiratokra hivatkozni nem szabad. Iratok felolvasása csak ott engedhető meg, hol azok szószerinti tartalma irányadó. A nyilvánosságra vonatkozólag az 1868 : LlV. t.-c. 103—105. §-ai nyernek alkalmazást. 23. §. A tárgyalás kezdetén a biróság felperest felhívja, hogy keresetét adja elő. Felperes keresetének előadásánál az idézéssel közölt kereset tartalmához nincs kötve, a biróság azonban alperesnek kérelmére felperes költségére halasztást tartozik adni, ha ugy találja, hogy az előadott kereset alperessel kellően nem közöltetett és alperes e miatt a keresetre azonnal nem nyilatkozhatik. 24. §. A kereset előadása után a biróság alperest netaláni pergátló kifogásainak előadására szólítja fel. Alperes pergátló kifogásait együttesen tartozik előadni és azokkal érdemleges ellenkérelmének előterjesztése után csak annyiban élhet, a mennyiben azok a biróság által az ítélethozatal előtt az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő akadályokra vonatkoznak, vagy a mennyiben alperes valószínűvé teszi, hogy azokat korábban hibáján kivül nem érvényesíthette. Pergátló kifogások a jelen törvény értelmében : 1. hogy az ügy nem tartozik a sommás eljárás alá, vagy hogy a biróság nem illetékes ; 2. hogy a kereseti jog é. vényesitése egyáltalán nem tartozik a polgári perutra, vagy hogy törvény szerint a polgári pert egy más eljárásnak kell megelőznie ; 3. hogy a felek egyike önképviseletre nem jogosult, illetőleg hogy törvényes képviselője mellőztetett vagy nem igazoltatott; 4. hogy ugyanazon ügy iránt ugyanazon, vagy más biróság előtt máiper indíttatott és még folyamatban van. Ha a korábban megindított perben már érdemleges tárgyalás tartatott, a kifogás az érdemleges tárgyalás folyamán is előadható; 5. hogy felperes az újabban megindított per előtt, a megelőző eljárásnak az 1868 : LIV. t.-c. 69. §-a, valamint a jelen törvény 47. §-a alapján megállapított költségeit meg nem téritette A jelen §. 2. és 3 pontjában emiitett akadályokat és azon körülményt, hogy az ügy az értékre való tekintet nélkül nem tartozik a sommás eljárás alá, valamint az illetékesség hiányát az 1868 : LlV. t.-c. 53. §-ának eseteiben a biróság az Ítélethozatal előtt az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe venni tartozik. 25. §. A pergátló kiiogások a per érdemétől elkülönítve tárgyalandók és döntendök el. A biróság a pergátló kifogások felett végzéssel határoz. Ugyanaz áll akkor is, ha a szóbeli tárgyalás folyamán valamely hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény mutatkozik, melyet a felek el nem oszlatnak. A pergátló kifogást elvető végzés ellen külön perorvoslatnak nincsen helye. A perbeszüntető végzés ellen felfolyamodásnak van helye. Ha a biróság az eljárást azon okból szüntette be, mert az ügy nem tartozik a sommás eljárás alá, felperes kérelmére a pernek a hatáskörrel felruházott biróság előtt leendő megindítására 30 napos határidőt lüz ki. Az újabb keresetnek e határidőn belül való kézbesítésével a perindítás magánjogi hatásai fentartatnak. 26. §. Pergátló kifogások hiányában, vagy azok elvetése esetében alperes érdemleges ellenkérelmét adja elő és a felek az ügy érdemében tárgyalnak. A tárgyalás addig folytatandó, mig az ügy, vagy valamely külön eldöntésre alkalmas kérdés a bíróság nézete szerint a határozathozatalra megérett. 27. §. Alperes érdemleges ellenkérelmének előadása után felperes keresetét többé meg nem változtathatja. A biróság a keresetváltoztatást hivatalból nem gátolhatja. Ha alperes a megváltoztatott kereset érdemleges tárgyalásába belebocsátkozott, a nélkül,