A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 38. szám - Törvénytervezet fizetési meghagyásokról. 1. r.

R. JOG. 331 9. §, A fizetési meghagyás kibocsájtása azon bíróság hatásköréhei tartozik, mely bíróság az esetleg folyamatba teendő per elbírálására hatáskör és illetékességgel bír. 10. §. A birói hatáskör az 1877. évi XXII., valamint az 1868. évi L1V., illetve az 1881. évi LIX. t.-cikk vonatkozó szabályai szeriut bírálandó el. 11. §. A birói illetőséget rendszerint a kötelezett fél rendes I lakhelye vagy állandó szállása szabályozza s erre nézve az 1868. évi LIV. t.-cikk 30—32. §§-nak rendelkezései alkalmazandók. _ 12-_ §• Jelzálogilag biztosított követeléseknél a fizetési meghagyás kibocsájtása a jogosított fél választásához képest a kötelezett személyes bírósága, vagy azon bíróság előtt kérelmezhető, melynek területén a tkvileg terhelt birtok fekszik. 13. §. Kereskedelmi könyvkivonaton alapuló követelésekre nézve azon hely bírósága is illetékes, a hol a könyvek vezettetnek. 14. §. Ha a követelés teljesítésére bizonyos hely kiköttetett, a fizetési meghagyás iránti kérelem azon bíróságnál is beadható, melynek területéhez a teljesítés helye tartozik. 15. §. Több egyenlően illetékes biróság közt a jogosított fél szabadon választhat. 16. §. A birói hatáskör és illetőségtől való eltérésnek helye nincs, kivévén, a mennyiben a követelés alapját képező;okiratban a felek magukat valamely eleve kijelölt vagy meghatározás nélkül a jogositott fél által szabadon választandó bármely és a fizetési meghagyás kibocsájtására hatáskörrel felruházott bíróságnak szerződésileg alávetették. 17. §. A biróságok kötelesek a hatáskörük és illetőségükhöz nem tartozó kérelmet hivatalból visszautasítani. Ezen végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs. 18. §. A bagatell- és sommás biróság hatásköre elé utalt ügyekben a fizetési meghagyás szóval vagy Írásban, a kir. törvényszéknél ellenben csak írásban kérelmezhető. 19. §. A szóval kérelmezett fizetési meghagyás tárgyában a biróság szabályszerű jegyzökönyvet tartozik felvenni. 20. §. A bagatell és sommás bírósághoz írásban benyújtott kérelem, a mennyiben ügyvéd által ellenjegyezve nincs, az 1868. évi LIV. t.-cikk 167. és 168. §§-nak megfelelöleg állitandók ki, vagy szabályszerűen hitelesitendök s azok kellékeire nézve az 1868. évi LIV. t.-cikk 64 — 65. §-ai alkalmazandók. 21. i. Az ügyvéd ellenjegyzése mellett benyújtott kérelemhez szabályszerű eredeti meghatalmazás csatolandó. 22. §. A kir. törvényszék hatásköréhez tartozó ügyekben beadott kérelem tárgyában az 1881. évi LIX. t.-cikk 12. §-ának intézkedése fentartatik. 23. §. Az Írásban benyújtott kérelem szabályszerű kereset alakjában és annyi példányban nyújtandó be, hogy a jogositott félnek kézbesítendő első példányon kivül minden egyes kötelezett félnek egy-egy példány jusson. A kötelezett fél részére kézbesítendő példányhoz a követelés alapját képező okirat egyszerű másolatban szintén csatolandó. 24. i. A mennyiben a jogositott fél igénye helyettesíthető dolog vagy értékpapír szolgáltatására irányul, a fizetési meghagyás vagylagosan kérelmezendő oly módon, hogy a kötelezett dolog vagy értékpapír helyett a kérelem beadását megelőző napon, illetve a helyettesítés idejében a »Budapesti Közlöny«-ben közzétett tőzsdei árfolyam, vagy a szerződés teljesítése, vagy ahhoz legközelebb fekvő hely, illetve, ha a teljesítés helye kikötve nem lett, a jogositott lakhelyén vagy ahhoz legközelebb fekvő hely piaci árjegyzéke szerint meghatározott pénzbeli értéke is kiteendő. Ez utóbbi esetben a vonatkozó piaci árjegyzék hiteles alakban az első példányhoz melléklendő. 25. §! A kérelem a kötelezett fél meghallgatása nélkül intéztetik el. 26. §. A jogositott fél ugyanazon kötelezett ellen fennálló több követelése iránt egy meghagyás kibocsájtását kérelmezheti: a) ha azok mindegyikére fizetési meghagyás kibocsájtásának helye van; b) ha azok mindegyikére a megkeresett biróság hatáskör és illetékességgel bir. 27. §. Ha a jogositott léi ugyanazon kötelezett ellen fennálló több követelése iránt egy fizetési meghagyás kibocsájtását kérelmezi, a biróság a kérelem ezen részét, melyre a 26. §. rendelkezése nem alkalmazható, hivatalból visszautasítani köteles. A hozott végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs. 28. §. Több kötelezett ellen egy fizetési meghagyás^ kibocsájtása csak a 26. §. korlátai között és akkor rendelhető el, ha valamennyi fél kötelezettségének alapját ugyanazon jogviszony és okirat képezi. Ez esetben a 27. §. intézkedései megfelelöleg nyernek alkalmazást. 29. §. Ha a kötelezettség többeket terhel, a jogositott fél a meghagyás kibocsájtását valamennyi kötelezett ellen tartozik kérelmezni, kivévén, ha a követelés alapját képező okiratban az egyetemlegesség határozottan kikötve van. 30. §. A kellőleg felszerelt kérelem alapján a biróság a kötelezett félnek végzésileg meghagyja, hogy a végzésben számszerint kitett tartozást járulékaival és a meghatározott perköltséggel együtt megszabott határidőben végrehajtás terhe alatt a jogosítottnak fizesse meg, vagy ha a követelést alaptalannak találja, kifogásait ugyanazon idő alatt adja be. A fizetési határidő a kir. törvényszék által 15, a bagatell és sommás biróság által pedig 8 napra tűzendő ki. 31. §. A fizetési meghagyás kibocsájtását indokolni nem szükséges. 32. §. A fizetési meghagyás kibocsájtásáról a jogositott a kérelem első, a kötelezett felek pedig a kérelem egy-egy példánya, illetve a felvett jegyzőkönyv másolatának kézbesítésévé] végzésileg értesitendők. 33. §. Ha a biróság a fizetési meghagyás kibocsájtásának helyét nem találja, úgyszintén ha kellő időben kifogások adattak be, a pernek szóbeli, illetve jegyzőkönyvi tárgyalására határnapot tűz, melyre a felek a kérelem, illetve a kifogások példányain, esetleg felzeten oly hozzáadással idézendők, hogy a kiszabott határnapon személyesen, illetve meghatalmazott ügyvédjeik vagy megbízottjaik által az 1877. évi XXII. t.-cikk 45., illetve az 1868. évi LIV. t.-cikk 111. §-ában meghatározott következmények terhe alatt jelenjenek meg. A fizetési meghagyás kibocsájtásának megtagadása indokolandó. 34. §. A megjelenési határidő az 1877. évi XXII. t.-cikk 29. §-a, illetve az 1868. évi LIV. t.-cikk 116. és 132. §-ai értelmében tűzendő ki. 35. §. A tárgyalást rendelő végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs. 36. §. A kézbesítésre nézve az 1868. évi LIV. t.-cikknek a keresetre hozott első végzés kézbesítésére vonatkozó szabályai nyernek alkalmazást, kivéve az ügygondnok kirendelését, melynek helye nincs. 37. §. A kifogások a 20-22. §§-ban meghatározott kellékekkel felruházva, egy példányban adandók be, illetve szóval is előterjeszthetők 38. §. A kifogásokat indokolni nem szükséges. 39. §. Ha a kötelezett fél a fizetési meghagyás vagy annak bizonyos önálló része ellen ad be kifogásokat, a fizetési meghagyás egészben vagy részben hatályon kivül helyezése mellett a 33. §. értelmében tárgyalás rendelendő el. A foganatosított biztosítási intézkedések azonban a per eldöntéséig is érvényben maradnak. 40. §. A fizetési meghagyásnak kifogással meg nem támadott része a tárgyalást rendelő végzésben kifejezetten hatályában fentartandó. 41. §. A kötelezett felek egyike által beadott kifogás a többi kötelezettek javára is szolgál. 42. §. A tárgyalás az egyes birák előtt a bagatell, illetve sommás eljárás szerint történik, a kir. törvényszékeknél ellenben az 1868. évi LIV. t.-cikk 144 — 150., illetve az 1881. évi LIX. t.-cikk 19. §-ának második pontjában szabályozott eljárás követendő, egyebekben pedig az 1877. évi XXII., illetve az 1868. évi LIV. és az 1881. évi LIX. t.-cikk intézkedései nyernek alkalmazást. 43. §. A perköltségek megítélésénél a biróság egyúttal a felett is köteles határozni, hogy a fizetési meghagyás költségeit melyik fél tartozik viselni s erre nézve a prdts. 251. §-ának rendelkezései irányadók. 44. §. A képviselő ügyvédek díjai a prdts. 252. §-a értelmében megállapitandók s erre vonatkozólag az 1877. évi XXII. t.-cikk 36. §-ának intézkedése hatályon kivül helyeztetik. 45. §. Ha a per folyamán kiderül, hogy a kifogás teljesen alaptalan volt s a kötelezett fél a kötelezettség teljesítésére feltétlenül elmarasztaltatik, a perköltségekben való marasztaláson kivül a kötelezett fél mint konok perlekedő 10 frttól 500 frtig terjedhető pénzbirsággal büntethető.