A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 2. szám - Az osztrák cs. kir. bíróságokkal való viszonos eljárásról a biztosítási végrehajtás foganatosítása tárgyában

6 A JOG, megvétele az ö és alperes S. L. közvetítése mellett történt és alperes a 622 hektoliter vörös bor után hektoliterenkint legalább is 25 s igy 155 frt 50 kr. közvetítési díjat legalább is felvett és megtartott, azon esetre köteles alperes S. L. a felperes által leszállított 77 frt 75 kr. összeget, mint felperesnek járó közvetítési dijat megfizetni. Indokok stb. A budapesti kir. itélö tábla az e.-b. ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Az alkuszt vagy közvetítőt alkusz vagy közvetítési díj iránti igény rendszerint csak annak irányában illeti meg, kinek javára is nyíltan vagy hallgatag adott megbízása mellett a közvetített ügyletet létrehozta s ha az ügylet két közvetítőnek fáradozása folytán jött létre, ugy az egyik közvetítő csak az esetben követelheti a másik közvetítőtől a közvetítési díj megfelelő részének átengedését, ha ez iránt a két közvetítő között kötelező megállapodás létesült, vagy ha az egyik közvetítő a másikat segédkezésre felhívta. Jelen esetben felperes az állítólag általa és alperes által közösen közvetített boreladás folytán annak a közvetítési díjnak felerészben leendő átengedését keresi, melyet alperes az eladóktól kapott; mivel azonban felperes azt, hogy az eladást a kérdéses eladók részére is, ezeknek nyílt vagy hallgatag adott megbízásából közvetítette s alperes a felperest részben megillető díját annak részére vette volna fel, nem igazolta, sőt az eladóknak abból a tényéből, hogy a közvetítési díjat alperesnek fizették meg, kitűnik, hogy az eladók alperest tekintették közvetítéssel részükről megbízottnak, mivel továbbá felperes nem is állítja, hogy közte és alperes közt az eladóktól nyerendő közvetítési díj megosztása tárgyában kötelező megegyezés létesült, vagy hogy a közvetítésben leendő segédkezésre alperes felperest felhívta volna; mivel végül az a körülmény, hogy N. M. a kérdéses bornak vevője, mind fel-, mind alperest vette közvetítőjének s a vevőtől járó díjt a peres felek közt egyenlően megosztotta, még nem ad alapot arra is, hogy az eladóktól alperes kezéhez befolyt közvetítési díj szintén mindkét peres felet illeti meg, a mennyiben ők nyerhettek a vevőtől közös megbizást, de az eladók megbízottja egyedül alperes lehetett, felperes keresete a kellő alapot nélkülözi s azzal őt elutasítani kellett. A in. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete az abban foglalt indokoknál fogva helybenhagyatik. (1889. dec. 6-án 796.) A bécsi termény- és liszttözsde választott bírósága Által hozott marasztaló itélet a csödt. 84. §-ában előirt igazolt követelésnek tekintendő és ennek alapján? ha a csödnyitás többi kellékei megvannak, a csőd elrendelendő. A A'eszprémi kir. törvényszék : L. J. és L. A. ellen ezennel a csőd elrendeltetik. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. Ítélőtábla az e.-b. végzését helybenhagyja az abban felhozott indokok alapján és azért, mert a csődnyitási kérvényhez A) alatt csatolt és a bécsi termény- és liszttőzsde választott bírósága által hozott marasztaló ítélettel a csődnyitási kérelem alapját képező követelés annál is inkább igazoltnak tekinthető, minthogy az osztrák-magyar monarchia másik államában levő tőzsdebiróság marasztaló ítélete alapján ugyanazon állam rendes bíróságának végrehajtás foganatosítása iránt a hazai bírósághoz intézett megkeresése következtében, ha a kérdéses teljesítmény nem ütközik hazai tiltó törvénybe, a mi a jelen esetben fenn nem forog, a megkeresett hazai bíróság által az 1881. évi LX. t.-c. 4. §-ához képest a végrehajtás elrendelendő. (1889 évi okt. hó 17. 7,165.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügy ékben. A vevő tartozik a megrendelés folytán kapott árúkat azonnal megvizsgálni és rendelkezésre bocsátani a ker. törv. 346. §-a értelmében, ellenkező esetben a vételárt megfizetni tartozik, még akkor is, ha neki a megrendelttől eltérő más fajú árú számla nélkül ^küldetett. A budapesti VIII — X. ker. kir. járásbíróság: (1888. január 24. 1.078/p. 1888. : Dr. Szirmai Rikárd ügyvéd által képviselt KI. és K. cég felperesnek Zsarnay Lajos ügyvéd által védett K. Imre alperes elleni 191 frt 45 kr. iránti perében itélt: felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Alperes tagadásba vette, hogy az A. a-ban kitüntetett törköly és borseprű-árúkat megrendelte. A megrendelés igazolására felperes a C. a. megrendelő-jegyre hivatkozott, a melynek nyomtatott része az alperes által, a per adatai szerint, nem értett német nyelven, irónnal irt szövege pedig részben magyarul, részben németül van kiállítva, de sőt irónnal irt részében épen a megrendelés tárgya német nyelven s a mellett törléssel és javítással van kitüntetve. Ugyanazért a C. alattit a kir. jb'róság a Gr. Ignác alperesi tanú vallomásának mérlegelésével is és arra való tekintettel, hogy az üzleti érintkezésekben a »spiritust« a borseprú'től és bortörkölytől határozottan megkülönböztetik, aggályosnak és bizonyító erőt nélkülözőnek ismerte fel. Miután pedig a felperes hivatkozása következtében kihallgatott KI. Géza tanú, vallomásának esküvel való megerősítésére az 1868: LI\ . t.-c. 192. §. d) pontjában megjelölt körülmény miatt nem is bocsáttathatott, miután továbbá felperes az A. a.-ban kitüntetett árúk megrendelésének begyőzésére perrendszerü bizonyítékot fel nem hozott: annálfogva az A. a.-ban foglalt árúkra nézve a kt. 336. §-a értelmében a vételügyletet meg nem kötöttnek tekinteni kellett. Ez alapon pedig, tekintettel arra, hogy a felperes nem tagadta, miszerint az A. a.-ban megjelölt árúkat 1887. évi május hóban vette át és hogy az 1. sz. a. számla megküldésekor, vagyis 1887. július hóban az árúkat, mint meg nem rendelteket, a felperes rendelkezésére bocsátotta és hogy a szerint az alperes által eszközölt rendelkezésre való bocsátás a kt. 349. §-ában kiszabott időn belül történt, tekintettel továbbá arra, hogy a megrendelés igazolásának hiányában s a C. a. megrendelő-jegy aggályosságának fenforgása mellett a kt. 346. §-a alkalmazást nem nyerhet: mindezen okokból a kereset, mint alaptalan, elutasítandó volt. A budapesti kir. itélö tábla : (1888. február 11. l,078/v.l888. az első bíróság Ítéletét megváltoztatja s alperest a kereseti tőke megfizetésére kötelezi. Indokok: Alperes beismerte, hogy felperes cégnél szeszárúkat, körülbelül oly mennyiségben, a mily mennyiségben az részére ilyeneket meg is küldött, megrendelt, beismerte, hogy a küldött árút átvette, de kifogásképen azt hozta fel, hogy ő nem a küldött törköly és keserű pálinkát, hanem finomított 38 fokos szeszt rendelt, a mennyiben pedig felperes az árúval számlát nem küldött, az árút egyelőre ugyan átvette, de nem vizsgálta meg, csak később két hónap múlva, midőn felperes a számlát is megküldötte, vizsgálta azt meg és ekkor meggyőződött arról, hogy az nem az általa megrendelt árú, azt azonnal felperes rendelkezésére bocsátotta, kifogást tett továbbá a kereset ellen időelőttiség miatt is, minthogy ő az árút akkép rendelte meg, hogy annak árát az árú megküldése után csak 4 hónapra lesz köteles megfizetni Minthogy alperes a megrendelést elismerte és elismerte azt is. hogy az árút átvette, többi kifogásai e mellett tekintetbe vehetők nem voltak, mert alperes a neki megrendelés következtében elküldött árút a kt. 346., 347 §-ai értelmében azonnal megvizsgálmi s ha az ellen alapos kifogása lehetett volna, felperesnek azonnal rendelkezésére bocsátani volt köteles, s mert alperes beismerte, hogy az árút az átvétel után csak két hónap múlva bocsátotta felperes rendelkezésére, ezen tényével az idézett §-ok értelmében elkésett, mi miatt az árú kifogás nélkül átvettnek tekintendő és alperes a vételár megfizetésére kötelezendő volt, mert figyelmen kívül hagyandó volt alperesnek az az előadása, miszerint felperes az árúval egyidejűleg számlát nem küldött, mert oly esetben, mikor az árú megrendelés folytán küldetik, azzal együtt a számlának is megküldése múlhatatlanul nem szükséges és mert alperes nem is állította, hogy nem tudta volna, hogy az árút felperes küldte, minthogy pedig felperesnél megrendelést tett, számla nélkül is tudhatta, hogy felperes az árút megrendelés folytán küldi. Bár ugyan alapos alperesnek az a kifogása, hogy felperes a kereseti összeget a kereset beadása napján még követelni jogosítva nem vnlt, mert a C. alatti felperesnek saját bizonyítéka szerint is a megrendelés 4 havi hitelre történt minden egyéb feltétel nélkül s igy felperesnek azon állítása, hogy alperes a vételárnál 4 havi lejáratú váltót tartozott volna adni, alappal nem bir, ennélfogva felperes részére a követelt összeg utáni kamat is a kereseti kérelemtől eltérőleg csak a fizetésre kikötött határnaptól volt megítélhető, alperesnek az a kifogása azonban a keresetnek elutasítására, a m. kir. Curiának 32. számú döntvénye alapján alapú nem szolgálhat, mert a követelés a tárgyalás befejezése előtt máilejárt és mert alperes a követelést még lejáratkor nem fizette ki. A m. kir. Curia (1889. október 9. 481/v. 1889.): A másodbiróság ítélete az abban foglalt indokoknál fogva helybenhagyatik. Ha a megvett árú minősége csak próba ulján állapitható meg, az árú a vevő által jogi értelemben átvettnek csak akkor tekinthető, ha vagy a vevő ez irányban határozott nyilatkozatot