A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 2. szám - Az osztrák cs. kir. bíróságokkal való viszonos eljárásról a biztosítási végrehajtás foganatosítása tárgyában

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 2. számához. Budapest, 1890. január 12-én. Köztörvényi ügyekben. A hagyatéki zárgondnok által adandó számadás kérdésének elintézése nem tartozik a felhívási kereset ntjára. Ha a zárgondnok a számadás előterjesztésére kötelező bírói utasításnak eleget nem tett, arra pénzbírság alkalmazásával hivatalból szorítandó, A szombathelyi kir. törvényszék. Szovják Hugó ügyvéd által képviselt Hainzl Ignác felhivónak, Salamon Zsigmond ügyvéd képviselte Parapasiss Ignác volt zárgondnok felhívott fél ellen, számadás előterjesztésére vonatkozó felhívási perében hozott végzése a felhívott által felebbeztetvén. A budapesti kir. itélö tábla (1889. junus 26-án, 43,443. sz. a.) a törvényszék végzését előző eljárással együtt megsemmisítette és a községi járásbíróság 1887. évi 753. sz. végzésének azt a részét, melyben Hainzl J, a. felhívási kereset beadására utasíttatott, hatályon kívül helyezte s a törvényszéket utasította az összes iratoknak a községi járásbírósághoz leendő áttételére. Indokok: A jelen felhívási keresetben a felhívottnak mint néhai Heinzl János hagyatéka zárgondnokának számadása előterjesztésére leendő köteleztetése kéretik. A hagyatéki zárgondnok által adandó számadás kérdésében azonban az eljárás nem az 1881. évi LIX. t.-c. 81. s következő §-aiban előirt szabályok szerint, vagyis felhívási kereset utján, hanem az 1881. évi LX. t.-c. 247. s következő §-ai szabályai szerint történik és jelen esetben, minthogy a 4,ö8(). sz. végzéshez képest a zárlatot a községi járásbíróság rendelte el, a felhívott mint volt zárgondnok számadására nézve, a hivatkozott 247. s következő §-aibani eljárás, ezeknek a szakaszoknak tartalma szerint, a községi járásbíróság által eszközlendő. A hagyatéki iratok szerint, a felhívó a felhívottnak számadása előterjesztésére leendő köteleztetését a községi járásbíróságnál kérelmezte s a járásbíróság, minthogy több rendbeli utasításának a felhívott eleget nem tett, a felhívott ellen az 1881 évi LX. t.-c. 247. §-a alapján a biztosítási végrehajtást is elrendelte, de ennek megtörténtével a számadás kérdését a felhívási pontra terelte; annak a körülménynek azonban, hogy a felhívott a bírói meghagyásnak eleget nem tett s ellene biztosítási végrehajtás rendeltetett, következménye nem lehet az, hogy az illetékes járásbíróság előtt folyamatban levő számadási kérdés, az eme számadásra a fentiek szerint nem alkalmazható eljárásra, vagyis a rendes bíróság elé tartozó felhívási keresetre tereitessék, hanem tekintettel a 247. § intézkedésére, mely szerint a zárgondnok támadásának beterjesztésére hivatalból szorítandó, a számadás beadását bírói utasítás ellenére megtagadó felhívottal szemben, a további eljárás csakis az lehet, hogy a felhívott számadásának beadására pénzbírság terhe alatt köteleztessék és a számadás kérdése a fent jelzett szabályszerű eljárás mellett az illetékes járásbíróság által fejezendő be. Minthogy tehát jelen esetben felhívási keresetnek helye nincs s így annak alapján a törvényszék el nem járhatott: ennélfogva végzését s eljárását hivatalból megsemmisíteni kellett s ennek folyományaként a járásbirósági végzés említett részét is hatályon kivül helyezni stb. kellett.« Azon szerződésbeli kikötésben, melylyel valaki arra kötelezi magát, hogy ingatlanát halála esetére egy megnevezett személyre örökségkép hagyni fogja, nemcsak a végrendelkezésről s általában halálesetére rendelkezésről való lemondiís foglaltatik, hanem benne foglaltatik a dolog természeténél fogva az élők közötti elidegenítés tilalma is. A zombori kir. törvényszék : Alperes S. A. M. tartozik tűrni, hogy felperes kiskorú B. F. örökösödési joga nevezett S. A. M. elhalálozása esetére, ennek a zombori 5,654. sz. tljkvben A + hr. 7,053—7,056. sz. a. foglalt ház és 12 hold 232 m/12 •-öl ingatlan fele jutalékára 15 napon végrehajtás terhe alatt bekebeleztessék. Indokok: Alperes elismervén, hogy a zombori 5,654. sz. tljkvben foglalt ingatlan jutalékára nézve azon kötelezettséget, illetve megszorítást vállalta magára, hogy elhalálozása esetén annak tulajdonjoga örökösödés címén felperesre szálland, tekintve, hogy a beigazolt hitbizományi helyettesítés határai között alperest csupán korlátolt tulajdonjog illeti, alperest ezen korlátolás, illetve a felperesi örökösödési jog bekebelezésének eltűrésére kötelezni kellett. A budapesti kir. itélö tábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperest azon kereseti kérelmével, hogy alperes arra köteleztessék, mikép kiskorú B. F. örökségi várományi joga alperes ingatlan jutalékára bekebeleztessék, a kir. ítélőtábla azért utasította el, mert ezen kérelem jogosságát az A) alatti okirat, mely hitbizományi helyettesitést nem tartalmaz, nem támo gátja. Az A) alatti egyezség 2. pontjában alperes magát csak arra kötelezte, hogy az azon egyezséggel átvett ingatlanrészt halála esetére kiskorú báró B. F.-re örökségképen hagyandja, ezzel tehát alperes, miként ezt elleniratában önmaga is beismerte, csakis szabad végrendelkezési jogáról mondott le, a miből azután önként következik, hogy oly korlátozást, a mely élők közötti rendelkezési jogát gátolná, tűrni nem köteles. A m. kir. Curía : A kir. Ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú bíróságnak ítélete hagyatik helyben oly értelemben, hogy alperes azt tartozik 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett tűrni, hogy a zombori 5,654. sz. tljkvben A + 1 sor és 7,053—7,056. h. r. szám alatt felvett ingatlanból nevére irt jutaléknál a tulajdonjogi jognak az a korlátozása, mely szerint alperes ezen ingatlant halála esetére a kisk. báró B. F.-nek köteles örökségképen hagyni, feljegyeztessék. Indokok: A keresetlevélhez A) alatt mellékelt szerződés 2-ik pontja szerint alperes arra kötelezte magát, hogy a zombori 2,266. sz. tljkvben felvéve volt, utóbb a zombori 5,654. sz. telekjegyzőkönyvbe átvezetett 7,053—7,056. h. r. sz. ingatlannak anyjától S. szül. W. A-tól átvett felerészét halála esetére kiskorú báró B. F.-nek fogja örökségképen hagyni. Ezen szerződési kikötésben nemcsak a végrendelkezésről s általában halál esetére rendelkezésről való lemondás foglaltatik, mint azt alperes értelmezi, hanem benne foglaltatik a dolog természeténél fogva az élők közötti elidegenítés tilalma is, mivel alperes csak ugy hagyhatja halála esetére az ingatlant B. F.-nek, ha azt életében fentartja és el nem idegeníti. Az A) alatti szerződéssel e szerint alperes a kérdésben levő ingatlan tekintetében nem korlátlan, hanem csak kk. báró B. F. várományi joga által korlátolt tulajdoni joghoz szerezvén címet, miután ennek dacára s a nélkül, hogy az átruházónak a korlátlan tulajdoni jog bekebelezését megengedő későbbi nyilatkozata bekövetkezett volna, alperes javára az 1882. évi április 22-én 1,610. sz. a. kelt végzés következtében a tulajdoni jog minden korlátozás nélkül kebeleztetett be, felperesnek keresete, melylyel a szerződésben megállapított korlátozás tlkvi bejegyzése céloztatik, alaposnak bizonyul. Ezek alapján a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróságnak Ítéletét kellett a fennebbi értelemben helybenhagyni. (1889. nov. 28. 5,832.) Az alknszt vagy közvetítőt közvetítési díj iránti igény rendszerint csak anuak irányában illeti meg, kinek javára is nyíltan va?y hallgatag adott megbízása mellett a közvetített ügyletet létrehozta s ha az ügylet két közvetítőnek fáradozása folytán jött létre, ugy az egyik közvetítő csak az esetben követelheti a másik közvetítőtől a közvetítési dij megfelelő részének átengedését, ha ez iránt a két közvetítő között kötelező megállapodás létesült, vagy ha az eiryik közvetítő a másikat segédkezésre felhívta. A szent-endrei kir. járásbíróság: Ha felperes R. A. pótesküt teszen arra, hogy a 622 hektoliter vörös bor eladása és