A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 32. szám - A csődtörvény 100-106. §-áról

282 élni e világon) ugy a birói karban, mint azon kivül; mert midőn az igazságügyminiszter nyilvánosan hangoztatja, hogy onnan választja ki a birói karhoz a jobb elemeket, a honnan kapja és másfelöl hivatalosan intézkedik, hogy a jogtanulók kitűnői neki évenkint bejelentessenek; maga a miniszter sem egyebet, mint foganatba veszi tényleg az általam hangoztatott elvek egy részét, a nélkül, hogy a Judex-féle ódium bekövetkezését elhárítandó, nyilvános programmot csinálna ezen elvekből; a társadalom éles látását és hallását veszi igénybe az állam hiáuyos érzékeinek szükségszerű pótlásául. Ha ez igy van, akkor mégis nem egyedül állok a fölvetett elvek mellett, a mint támadóim hiszik. De különben is én cikkemben nem azokat mondtam, a miket hamis deductióval reám fognak. A mi észjog szerint hivatali érdekből helyes, ugyan az nem helyes sokszor gazdaságilag és erkölcsileg, vagy megfordítva. Szeparativ állításokat cumulative kritizálni és megfordítva : helytelen következtetésekre vezet — és ezeket a hibákat mind elkövették ellenem, azonfelül személyeskedéseket, gyanúsításokat kell tűrnöm, hogy tudniillik irigy vagyok és birói székbe vágyom. Az a szűk társadalom, melyben élek, elég jól megismert idáig — és kiment engem mind a két gyanúsítás alól bárki előtt. Ha a szerénységnek egy parányi része van közönséges emberben, akkor nem mer kimondani olyat, hogy az ő ténykedésétől függ kizárólag valamely országos mozgalom ; én sem mondtam (a mit pedig, hogy a csúfság annál nagyobb legyen, reám fogtak), hogy addig maradjon függőben a birák fizetése felemelésének kérdése, a mig én a reformokat kifejtem; hanem mondtam, hogy addig maradjon, mig az idevonatkozó reformok beállittatnak, melyeket alkalmilag magam is kifejtem, de ugy értettem, hogy nem e becses lapban, mivel a kérdés a maga egészében egy terjedelmes szakmunkára vár. Egy tábor eredményes működése a csapategységek tagolásától, czélszerü beosztásától és a fegyelmezés kitűnő voltától függ. Az igazságszolgáltatás tábora a birói kar. Nagyon lényeges kérdés — ha valamennyire állandó rendszert akarunk életbeléptetni, mert az ázsiai patriotismusnak becse többé nincs — hogy az egyes bíróságok száma és hatásköre minő viszonyban álljon Magyarországon a társas bíróságokéhoz első és felső fokokon; nagyon lényeges a felügyeleti jog mikénti gyakorlásának kérdése — mig ezek a társadalom változott viszonyai és követelményeihez képest újonnan megoldva nem lesznek: addig — ismétlem — a birói fizetések általános felemelése az igazságtalanság érzetét kelti fel első sorban a birói karban magában. Nem érez épen minden kartársam annyi bátorságot önmagában, hogy ez elveket oly őszintén hangoztassa a birói karral szemben, a mint én teszem — ezt beismerem, támadóim javára ; sőt a birói fizetések felemelése végett indított ügyvédi és birói mozgalomban — őszinte ember nem fogja elfogadni — voltak a kölcsönösség alapjára fektetett törekvések is (tudniillik, hi a te fizetésed emelkedik, majd te is jobban liqnidalsz nekem, a közönség viseli); csakhogy a kölcsönösség nem egy az igazsággal! És épen ezen tudatból merítettem a támadóim által kicsúfolt bátorságot, mert én az igazságos bírótól soha sem félek, még akkor sem, ha ügyvédi költségeim liquidatiójáról van is szó. Végül még egyet! Donkisotti dicsőség, nyavalyás okvetetlenkedés, feltűnési víszketeg stb. kifejezések — melyek mindig valamely indulatos érzelem szennyes kifolyásai szoktak lenni — nem valók egy komoly szaklapba és csak azért nem mondok Ítéletet az ezen kifejezéseket használó bíró urakra ezúttal; mert én hiszem, hogy miután nyomtatásban elolvasták azokat; már étidig önként megbánták tettöket. A trencséni biró ur számára csak az a rövid megjegyzésem van a fentiek után, hogy a jognak is van bölcsérzete, tanítják azt az iskolákban ; — de nem azért, hogy midőn az iskolát ott hagyjuk s belépünk a társadalomba, a bölcsészetet is egyúttal az iskola falai közt hagyjuk egészen; nem azért, hogy a valódi igazságot elhallgattassuk a reális életben és az elementáris durva érdekek kizárólagos szolgálatába álljunk: hanem azért, hogy magát a bölcsészeti elvet és az eszményi igazságot összeegyeztetni (tehát nem eldobni, a mint támadóim teszik) törekedjünk az élet követelményeivel, a célszerűséggel. Ezen törekvés kicsúfolása nem igen tudható be érdemül a trencséni törvényszéki biró urnák sem; kivált akkor, midőn állítom, épen a birói kar érdekében, hogy a társadalom a maga embereit igen jól fizeti és mindjárt hozzáteszem, hogy a társadalom praktikus elveit kell átvennie az államtudományoknak is mielőbb, ez által tehát proklamálván nemcsak a fizetés-felemelést, hanem épen az igen nagy fizetést. Dehát a ki nem akar semmiképen kitűnő munkás lenni, sőt még annak lehetőségére sem gondol; a ki az önérdek tintájába mártott tollal mutatta ki sértő módon palástolatlan egyoldalúságát; a ki a középút keresését célzó jó indulatú törekvést különféle jogosulatlan és rosszakaratú érzelmek kifolyásának tekinti csak; a ki tárgyilagos okok helyett az élcet és sértő gúnyt veszi eszközül fontos kérdések megoldásához ; a ki ferdit és gyanúsít, hogy önérdekét valahogy a közérdekkel szembeállíthassa : lehet — a bibliával szólva — az ur szőlőjében olyan, a milyen munkás, de elfogultságánál fogva arra semmiképen sem tartható képesnek, hogy közérdekű dologról elfogadható módon beszéljen, ^ hogy beszéd közben egyoldalúságánál fogva brutális módon ne sértsen. Kiki maga módja szerint!!! A csődtörvény 100 — 106. §-áról. Irta: dr. MOLNÁR J., nagy-kanizsai ügyvéd. Csődtörvényünk 100—106. szakaszaiban, ide értve a 1G0. §-t is meghatározza a tömeggondnok jogait és kötelezettségeit. A csődtörvény e szakaszokban érintett intézkedéseivel megelégedett és tán nem is gondolhatott oly esetre, melynél a tömeggondnok ép a körülirt joga hatáián belül olyasmire fel van jogosítva, a mi ugy a közadós, mint a csődhitelezők vagyoni érdekének csorbításával járhatna. A csődtörvény a tömeget egy a közadós kezelésére többé nem bizható vagyonnak tekintvén, azt kezelése és rendelkezése alól elvonja és nemcsak a hitelezők, de a közadós érdekében is a felszámolási határnapig a tömeggondnokra, a csődbiztos és csődbíróság ellenőrzése mellett, ezentúl pedig ily ellenőrzéssel, a csődválasztmányra bizza. De ezen a tömeggondnokra és a csődválasztmányra átruházott kezelési és rendelkezési jog, mint kivételes, ideiglenes jog, megszűnik a csőd megszüntetésével, mint ilyen tehát nem involválja a tulajdonjog átruházását, nem involválja tehát azt, hogy még a csőd folyama alatt, és vagyonához való jogáról a közadós a csődhitelezők hátránya nélkül kénytelen legyen lemondani. A közadósnak a tömeg irányában ezen reservált joga nem fictio, hanem még a csőd folyama alatt is érvényesülhet. Csődtörvényünk a tömeg realisálása tekintetében 3 döntő időpontot megkülönböztet, az egyik a bejelentési határidő, a másik a felszámolási határnap, a harmadik a csőd megszüntetésére vonatkozó határidő. A bejelentési határidővel a törvény annak ad kifejezést, hogy a közadós vagyoni állapota kipuhatoltassék és bebizonyuljon e határidőig az, vájjon a közadósnak, csőd alatti vagyonának állásáról tett bejelentése a valóságnak megfelel-e. Igaz, hogy a kitűzött bejelentési határidőn túl is jelentkezhetnek hitelezők, de a közadós által készített leltárban ezek amúgy is előfordulnak, de különben is e határnap elmulasztásával később bejelentett követelések a 195. §-ban meghatározott sorsra jutnak.. Ép ezen tendeniának következménye az, hogy a felszámolási határnapig a közadós által hitelezőivel netán kötött egyezségnek jogi hatálya nincs, mert csak akkor tudható ki a tömeg állása is. Erintém fentebb, hogy a közadós kezelési és rendelkezési jogát a csődbe vont vagyonára elveszti, elveszti azonban olyformán, hogy tulajdonjogáról nem kénytelen lemondani. A közadósnak tehát jogában állhat a csőd tartama alatt épen a csődbe vont vagyona felett hitelezőivel személyesen kiegyezni és az egyezséget nyomban a felszámolási határnap után közvetlenül még a csődválasztmány megválasztása előtt a törvényszabta kellékek szerint bejelenteni és a csőd megszüntetését kérelmezni. A közadósnak eme joga teljesen korlátlan lévén, azt sem a tömeggonduok, sem a választmány meg nem akadályozhatja A. közadós a felszámolási határnapig bejelentett 25 hitelezőivel kiegyezett és törvényszabta módon az egyezséget még a választmány megválasztása eiőtt bejelenti, e bejelentése minden törvényes kelléknek megfelelvén, a csödbiróság e bejelentést tudomásul venni és a csődöt beszüntetni fogja. Ámde a csődhitelezők közé a tömeg hitelezői is sorolandók és mire tán az egyezkedő közadós nem is gondolt, ép a tömeg tartozása és költségei akadályoztathatják az egyezséget. Érintém azt, hogy A. nyomban a felszámolási határnap után a csődválasztmány megválasztása előtt hitelezőivel kiegyezett és az egyezséget a csődbíróságnak bejelentette. A. közadós az egyezség kötése alkalmával újabb, már most a csődtörvény