A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / 30. szám - A birák fizetésének emeléséhez
Kilencedik évfolyam. 30. szám. Budapest, 1890. július 27. Szerkesztőség: V. Rudolf-inknurt 3. s/. Kiadóhivatal: V. Rudolf rakpart 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalliozintézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) II&IIUP U Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr*. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR ügyvédek. felelős szerkesztő: l)r. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész étre ... 6 fit — kr. fél > ... 3 > - » negyed > .... 1 » 60 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: A birák fizetésének emeléséhez. I. Irta: Lepossa Dániel, m.-óvári kir. járásbiró. II. Irta: J u d e x. — A bírósági szervezet módosításáról szóló tervedet. — Az új törvényház. — Elrendelhelö-e a visszárverés hivatalból? Irta. Debrcczeny Károly, ügyvéd TiszaFüreden. — Nyilt kérdések és feleletek. (Büntetendő cselekmény-e ? Irta: dr. Bácskai Albert, budapesti ügyvéd.) — Sérelem. (A jászberényi kir. járásbíróság. I. Irta: Becsey Gyula, kir. járásbiró. — II. Irta: Több jászberényi ügyvéd. — III. Irta: P e t h e s Pál, ügy véd Jászberényben.) — Az új igazságügyi palota leírása. — Hirdetmény a külföldi cs. és kir. consulatusoknál ügyvédek alkalmazása iránt. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MKl.LÉKLEt: Jogesetek tára. Kelsübirósági határozatok és dönlvénytk. Kivonat a »Budapesti Közlönyt-böl. (Csődök. — Pályázatok 1 A »J~og töreént/tóra« i8go. évfolyamának tisztelt előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a folyó évi törvények ló. és íj. ivét (2JI — 2Ó2. lap.) Az esetleges reklamációkat kérjük S napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. A birák fizetésének emeléséhez. i. Bölöni László b.-hunyadi ügyvéd ur a »Jog« 28. számában a birói fizetések emeléséről értekezvén, cikke végén oda concludál, hogy a birák fizetése emelésének kérdését — addig, mig ö e tekintetbeni reformjavaslataival elkészül -'- bátran le lehet venni a napirendről. Nem tudom ugyan, mennyire haladt cikkíró ur javaslatainak kidolgozásával, azonban az egész nemzet osztatlan közvéleménye, a kormány, időnkint a törvényhozó testület, a legtöbb ügyvédi kamara, köztük azok elitje — a budapesti is, — tehát (az érdekelt bírákat nem említve) Magyarországnak minden sicámbavehető jogásza is foglalkozik a kérdéssel s igy nagyon 1 ajos lesz cikkíró urnák a kérdést a napirendről levétetni. Azt vettem ki cikkíró ur értekezéséből, hogy a magyar birói kart (gondolom, csak az elsöbiróságiakat érti) két részre akarja osztatni: jó bírákra és rossz bírákra. A jó birák pénzzel, illetőleg fizetésemeléssel jutalmaztassanak, a rosszak pedig, hogy a költő szivaival éljek: »secundába ponálandók« s hacsak magánvagyonuk nincs, kénytelenittessenek nyomorogni, — ad majorem rei publicae glóriám ! Beismeri ugyan, hogy ily osztályozás most lehetetlen, mert a mostani felügyelet nem felügyelet s igy nem lehet tudni, hogy kik a birák közül az »insignes« s kik a »secundábac teendők. A kik pedig pláne fizetésemelésért is mernek szót emelni, azokat cikkíró közzétett cikkében a »3-ik osztályba sorozza«, tehát azok tertiások s »kiknek álláspontját — kíméletből — közelebbről meghatározni nem fogja.« En Istenem.' pedig mi birák és kir. ügyészek mintegy ezerén aláirtuk az országgyűléshez benyújtott petitlókat. Most Bölöni ur mind tertiába rak bennünket! Hát még a z.-egerszegi törvényszék bírái, kik az egész mozgalmat férfias nyíltsággal felújították s az egész magyar birói kar köszönetét kivívták ! Okét Bölöni ur kétségtelenül a »szaraárpadba« ülteti! No de legyünk nyugodtak, hiszen: »álláspontunkat — kíméletből — közelebbről meghatározni nem fogja !« Lapunk mai száma Cikkíró ur szerint »veszélyesebb elvet nem mondott valaki, mintha az általános fizetésemelést hangoztatja.« Miután Wekerle pénzügyminister ur a tisztviselők egyletének küldöttei előtt az általános fizetésemelést (mint ez Poroszországban is nem rég keresztül vitetett) nemcsak hangoztatta, hanem határozottan meg is ígérte, ezért végezzen Bölöni ur a pénzügyminister úrral, nem vagyok illetékes a pénzügyminister urat védelmembe venni. De kisértsük meg Bölöni ur cikkét — a mennyire ez lehető — komoly kritika tárgyává is tenni. Cikkíró ur a birák fizetésének általános emelését nem az állam kedvezőtlen financiái okából perhorrescálja — erről egy szót sem szól — hanem azért, mert ő a fizetésemelést csak a jó bírák részére akarja fentartani jutalmul, tehát mintegy csalétekképen, ha pedig a csalétket minden bíró válogatás nélkül megkapná, akkor a fizetés megszűnnék csalétek lenni, mert akár jó a bíró, akár rossz, egyforma a fizetése s igy nem levén inger arra, hogy valaki jó bíró akarjon lenni, minden biró rossz lesz s az igazságszolgáltatás szekere megfeneklik, mint a hogy például a mostani egyforma rossz fizetés mellett is — cikkíró szerint — megsülyedve van. Tisztelt cikkiró uram! Ön a magyar birói kart nem ismeri. Az a magyar birói kar, a melyről ön cikkében olyan kicsinylőleg — a gyári munkásokkal és napszámosokkal összehasonlítva őket — nyilatkozik, nevetségesen csekély javadalmazás mellett önfeláldozó munkát teljesit, dacára kedvezőtlen anyagi helyzetének állása tisztességét, hivatása méltóságát fentartja s kötelességét lelkiismeretesen teljesiti. Az összes művelt nemzetek között Magyarország fizeti biráit legsilányabbul s ennek dacára büszke lehet az ország biráira, mert ellenségei sem vethetik szemére azt, hogy birói kara corrumpálva volna. De illustráljuk néhány példával, hogy mire vezetne a valóságban az ön reformjavaslata. Ön bead egy keresetet a törvényszékhez, mit az elnök egy kisebb javadalmazási, vagyis »rosszabb« bírónak oszt ki Milyen üldözést fog látni ön abban, hogy keresetét — pedig az önre, illetve cliensére végtelenül fontos — az elnök arra sem méltatta, hogy egy »jobb« (vagyis magasabb fizetésű) bírónak oszsza ki, kitől ön alaposabb Ítéletet várna! Önnek védence gyilkossággal van vádolva. A tanács, mely ítélni fog felette, véletlenül épen kisebb javadalmazású, vagyis ön szerint »rosszabb« törvényszéki birákból állíttatott össze. Az ön védencét halálra ítéli a törvényszék. Nos ! nem a legnyomósabb indokul fogja-e ön felhozni felebbezésében azon körülményt, hogy az ítélő ranács »rossz« birákból volt összeállítva, kik képtelenek voltak az ügy alapos elbírálására ; és igy tovább. Az ön szerint a második kategóriába sorozandó birák nemcsak maguk semmi tekintéllyyel nem bírnának, de rövid idő múlva az igazságszolgáltatásnak nélkülözhetlen tekintélye, prestige a sárban heverne s hogy mi lenne ily körülmények között az igazságszolgáltatásból, arra kár egy komoly szót is vesztegetni. Az a biró, ki nem tud, vagy nem akar hivatása követelményeinek megfelelni — van rá törvény — elmozdítható hivatalától, de azt, hogy a birák külön pénzjutalmazással, vagy mint a lusta cseléd, borravalóval serkentessenek a munkára, kell, hogy minden önérzetes és hivatása magasztosságának tudatában levő biró megvetéssel utasítsa vissza. A cikkiró ur azt mondja: »A nőtlen hivatalnokok egész serege és a tapasztalat áll szemben azon feltevéssel, mintha családi tűzhelynél okos és számító feleség segítségével ne lehetne 12 oldalra terjed.