A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 29. szám - A külföldi cs. és kir. konzulátusoknál ügyvédek alkalmazása iránt. 3. r.

A JOG. 115 kereskedőnek telepe van, közönséges csődöknél pedig rendszerint az a törvényszék, melynek területén a panaszlott lakik. Tekintve, hogy panaszlott a békés-gyulai kir. törvényszék területén nem lakik és tekintve, hogy panaszlott ezen törvényszék területén volt kereskedői üzletét a 6,536/1888. számú tárgyalási jegyzőkönyv Z. alatt becsatolt helyhatósági bizonyítvány szerint 1888. június 1-ső napján eladta, a kir. törvényszéknek 1888. július 28-ik napján 4,604. szám a. kelt hivatalos jelentése szerint pedig kereskedői cége is 1888. június 8-ik napján törültetett; ily körülmények mellett a csak 1888. június 11-ik napján benyújtott csődnyitási kérvény feletti eljárásra a békés-gyulai kir. törv. szék illetékességgel nem bir. Nem vétethetett figyelembe csődkérőknek a csődtörvény 241. §-ára történt hivatkozása, mert ezen szakasz szerint is a birói illetékességre a már fentebb felhívott 72. §. rendelkezése irányadó. Ezek alapján az eljárt kir. törvényszéket illetéktelennek kimondani s kérvényezőket elutasítani kellett. (1889. évi december 3-án, 8,206. sz. A m. kir. Curia : Tekintve, hogy a csődtörvény 41. §-a második bekezdésében foglalt azon rendelkezésből, mely szerint a csődtörvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó szabályai a kereskedőkre a cég törlése után is a törléstől számítandó egy év elteltéig alkalmazandók, szükségképen következik, hogy ezen egy év eltelte előtt a cég törléséig fennállott birói illetőségen sem történik változás ; s tekintve, hogy a panaszlott cége 1888. évi június 8-ig a békés gyulai kir. törvényszéknél volt bejegyezve, melynek területén kereskedelmi telepe volt, a mely tényből a nevezett törvényszéknek a cégtörlés után harmadnapra beadott csődnyitási kérvény feletti eljárási illetősége a csődtörvény 72. §-a 2. bekezdésében foglalt rendelkezésből okszerűen következik : a másodbiróság végzésének megváltoztatása mellett, a békésgyulai kir. törvényszéknek mint csődbíróságnak illetősége megállapíttatik s a kir. itélő tábla a csődnyitás kérdésében hozott elsőbirósági végzésnek érdemleges felülvizsgálására utasittatik. (1890. március 31-én, 407. v. szám.) A telepítés a váltón törölve lévén, alperes kifogása folytán felperes köteles bizonyítani, hogy a törlés alperes beleegyezésével történt. (M. kir. Cuiia 1890. február 11. 1173. sz. a) Bűn-ügyekben. A gondatlansás: által okozott súlyos testi sértés vétsége miatt a jogérvényesen elitélt fogházbüntetésének megfelelő pénzbüntetésre \,ilo átváltoztatásával az első fokban eljárt kir. tszék. bizatván meg, a megbízás teljesítése nem tartozik az 1871. évi XXXII. t.-cikkben megjelelt amaz esetek közé, melyekben a kir. tszék, és kir. üs-yész meghallgatása nélkül határozatot nem hozhat, mint szintén a megbízás értelmében hozott határozat sem esik a büntető ügy folyamára vonatkozó ama határozatok sorába, melyek ellen rendszeres perorvoslatnak helye van. A budapesti kir. törvényszék (1889. október 4-t'n, 34,545. B. 1889.): Gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt jogérvényesen elitélt W. Lipót fogházbüntetésének pénzbüntetésre való átváltoztatását tárgyazó ügyében végzett: Minthogy a nagymélt. m. kir. igazságügyminiszternek f. évi október 4-én 36,899. szám alatt kelt magas rendelete szerint ő csász. és apostoli kir. Felsége f. évi szept. hó 27-én kelt legfelsőbb határozatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a YV. Lipótra gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt kiszabott egy havi fogházbüntetés az elsőfokban eljárt törvényszék által megállapítandó megfelelő pénzbüntetésre átváltoztassák, ennélfogva figyelemmel a per körülményeire és a btk. 53. §-ára, a kir. törvényszék W. Lipót ellen a 10,287/1889. sz. m. kir. curiai ítélettel kiszabott egy havi fogházbüntetést ezennel 300 frtnyi pénzbüntetésre átváltoztatja. Ezzel az itéletileg kiszabott pénzbüntetés, mint mellékbüntetés nem érintetik. A budapesti kir. itólö tábla 1890. április 10. 1,523/B. 1889.): Az elsöbiróság végzését hivatalból megsemmisíti, mert az 1871. é. XXXIII. t.-c. értelmében a kir. törvényszék érdemleges határozatot a kir. ügyész meghallgatása nélkül nem hozhat. A jelen esetben pedig nem várva be a kir. ügyésznek indítványát, végzését előbb hozta meg s az ügyész indítványát mint tárgytalant, az előiratokhoz csatolni rendelte, ez által az előirt alakiságot sértette me°- s ugyanazért végzését megsemmisíteni s újabb határozat hozatalára utasítani kellett. A ni. kir. Curia (1890. június 19-én, 5,699/B. 1890.): Minthogy gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétsége miatt jogérvényesen elitélt W. Lipót fogházbüntetésének »megfelelö« pénzbüntetésre való átváltoztatásával ő csász. és apóst. kir. Felségének 1889. évi szeptember hó 27-én kelt legkegyelmesebb elhatározásához képest, a m. kir. igazságügyministernek 1889. évi október 4-én 36,899. sz. a. kibocsátott értesítése szerint az első fokban eljárt kir. törvényszék bízatott meg, e megbízás teljesítése pedig nem tartozik a kir. tábla által határozatának indokolására felhítt 1871. évi XXXIII. t.-cikében megjelölt amaz esetek közé, melyekben kir. törvényszék a kir. ügyész meghallgatása nélkül határozatot nem hozhat, mint szintén e megbízás értelmáben hozott határozat sem esik a büntető ügy folyamára vonatkozó ama határozatok sorába, melyek ellen rendszeres jogorvoslatnak helye van: ezeknél fogva a kir. tábla végzése hatályon kívül helyeztetik s a budapesti kir. törvényszék végzése indokolásánál fogva helybenhagyatik. Eladott ingatlannak záloggal való megterhelése által elkövetett csalás. Csalás és okirathamisitás büntette miatt vádolt P. István elleni bűnvádi ügyben a székesfehérvári kir. törvényszók a következő ítéletet hozta : Vádlott a B. T. K. 65. és 379. §-ai szerint minősülő csalás bűntettének kísérletében és a B. T. K. 400. §-a 2. pontja szerint minősülő okirathamisitás bűntettében bünösnak mondatik ki s ezért a B. T. K. 66., 95., 388. és 400. §. 2. pontja alapján 9 havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére ítéltetik stb. Indokok : Vádlottnak a ténykörülményekkel, tanuk, panaszosok előadásával találkozó beismerésével jogszerűleg igazolva van, hody a h.-i 1,086. sz._ tjkvben 1. sorsz. a. foglalt ingatlant T. János és neje szül. Pr. Éva e.-i lakosoknak az 1870. évi tavaszon eladta és 300 frt vételárat ezért felvett s ugyancsak a h.-i 1,186. sz. tjkvben 1. sorsz. a. foglalt ingatlant T. Józsefnek, illetve K. Mihályné sz. T. Katalinnak 1874. évi tavaszon eladta s erre 250 frt vételárat felvett. Az itatok között fekvő telekkönyvi iratokból, a betekintett eredeti tjkvekböl, fentieken kívül jogszerűleg igazolva van, hogy vádlott panaszosoknak tulajdonjogát igazoló 17 évi békés birtoklás után, mert az általa eladott ingatlan anyjáról reáháramlott örökséget képezvén, panaszosok nevén nem állottak; a kérdésbeli ingatlanokat hagyatéki uton saját nevére íratta, azokat dr. G Salamon ügyvéd javára 380 forinttal megterhelte s elárvereztetésüket önkénytes árverés útján megkisérlctte annyira, hogy az árverési határnap f. évi június 11-ére már kitüzetett s csakis a vádfeljelentés folytán függesztetett fel. Ezek által a csalás bűntettének kísérlete, mert a már egyszer eladott és kifizetett ingatlanokat újra eladni megkisérlette, mi által panaszosok ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtése útján magának jogtalan vagyoni hasznot s ezeknek vagyoni kárt okozandott; nemkülönben ugyanezen indokból a már emiitett telekjegyzőkönyvekbe panaszosok jogai és jogviszonyainak lényegére vonatkozó valótlan tényeket : mintha a már eladott ingatlanoknak tulajdonosa, azoknak megterhelésére s eladására jogosult volna, jegyeztetvén be : ez által az okirathamisitás bűntette teljes jogszerűséggel igazolt. Vádlottnak azon mentsége, mintha panaszosok neki 40, illetve 43 s így összesen 83 forinttal adósok volnának s ö csak ezen követelését akarta volna ellenükbe érvényesíteni, mint teljesen igazolatlan, a felsorolt indokok után figyelembe nem vehető. Vádlott bűnössége ezek alapján a fentiek szerint megállapittatván, büntetése mértékének megállapításánál figyelembe vétetett büntetlen előélete, beismerése és hogy kárt nem okozott. A budapesti kir. itélő tábla a következőleg itélt: A kir. itélő tábla a kir. törvényszéknek azt a végzését, melyIyel dr. G. Salamon ügyvédnek vád alá helyezését a kir. ügyész indítványa ellenérc megtagadta, helybenhagyja, ítéletét pedig a bűncselekmény minősítése tekintetében megváltoztatja s vádlottat csak a B. T. K. 400. §-ának 2-ik bekezdésébe ütköző s a szerint büntetendő okirathamisitás bűntettében nyilvánítja bűnösnek, egyebekben pedig azt helybenhagyja. Indokok: A kir. ügyész által felebbezett végzést helybenhagyni kellett azért, mertdr. G. Salamon az 1888. évi október hó I 24-éu megtartott végtárgyaláshoz tanuként lett megidézve s ilyen I minőségben kihallgattatott, a végtárgyalás folyamán tehát ellene