A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / 29. szám - A külföldi cs. és kir. konzulátusoknál ügyvédek alkalmazása iránt. 3. r.
114 A JOG. testvérének D Tarackónak gyermekei, örökhagyó özvegye Czveta (Flóra jelenleg férj. Z. Lászlóné hitvestársi öröklési jogával szemben és az O. E. 10. és 11-ik §-a értelmében csak azon vagyonra nézve bírnának törvényes öröklési joggal, a mely örökhagyóra felperesekkel közös törzsről szólván, ági vagyon tekintete alá esnék. Azonban, nogy a keresetben megjelölt vagyon ily természetű vagyont képezne, sem felperesek nem állítják, sem a per adatai nem bizonyítják. E vagyonhoz tehát az 0. E. 14-ik §. értelmében nem felperesek, hanem egyedül a hátramaradt hitvestárs, az özvegy birván törvényen alapuló öröklési igénynyel, felpereseket keresetükkel elutasítani s miután az özvegynek az említett vagyonra vonatkozó öröklési jogán alapuló azon nyilatkozata, hogy a vagyon nem D. Tádia, hanem alperes atyja; D. Steva vagyonát képezte, mint az egyedül jogosított örököstől származó s részben rendelkezést tartalmazó nyilatkozata alperes előadása mellett teljes bizonyítékot képez és azt, hogy az özvegy ily értelemben nyilatkozott, nem csak felperesek ismerik be, hanem a hagyatéki tárgyalás alkalmával felvett és az özvegy aláírásával ellátott jegyzőkönyvnek tartalma bizonyítja: ennélfogva egyszersmind alperes viszonkeresetének is helyt adni kellett. Ka a végrehajtó hitelező szoros zár alá véteti adósának bolthelyiségét és nem intézkedik a zár alá vett árúknak másként való elhelyezéséről, a háztulajdonos a boltbér és a kiürítés iránt egyenesen a hitelező perelheti meg, mert a hitelező a foglalás tényénél fogva nem nyert jogot arra, hogy a bolthelyiséget ingyen használja. (M. kir. Cúria 1890. január 9-én, 1889. é.w 7,913. sz.) Szolgálati bér megvételére irányuló kereset, habár kártérítés címén indíttatott meg, a cselédtörvény értelmében nem tartozik a rendes bíróság hatáskörébe. A m. kir. Guria: Mindkét alsóbiróság ítélete az azt megelőzött egész eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetik és a keresetlevél felperesnek visszaadatni rendeltetik. Indokok: Habár felperes keresetét kártérítés címén indította is meg, keresete a zárkérelemhez képest tulajdonképen oda irányul, hogy neki, az alperes szolgálatában, gazdasszonyi minőségben eltöltött időre, havonkinti 12 forint szolgálati bér megítéltessék. Felperes ehhez képest az 1876 : XIII. t.-c. 1. §-ában meghatározott minőségben volt alperes szolgálatában alkalmazva, mint ilyen tehát cselédnek lévén tekintendő, a közte és alperes, mint gazdája között, a szolgálati bér miatt felmerült vitás kérdés elbírálása ugyanazon törvénycikk 115. §-a értelmében a közigazgatási hatóság ügykörébe tartozik. Az alsóbiróságok ehhez képest a polgári bíróság hatáskörébe nem tartozó ügyben járván el, az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §-ának b) pontja alatt jelzett semmiségi eset forog fenn: minélfogva ugyanezen szakasz végpontja értelmében az alsóbiróságok ítéleteit, az azokat megelőzött egész eljárással együtt megsemmisíteni és felperesnek a keresetlevelet visszaadatni kellett. (1890. január hó 31-én, 1889. évi 8,530. sz.) Kereskedelmi, csőd'- és váltóügyekben. A csödválasztmány elrendelheti oly követelés megtámadását, melyet a tömeggondnok leszámoláskor valódinak elismert. A szegedi kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok : Felperes csődválasztmány közadósnak azon jogcselekvényét támadja meg, mely szerint ez az O—A-ig becsatolt, összesen 82,900 frt értékű váltókat alperes cég jajára elfogadta és pedig részint azon okból, mert ezen elfogadás állítólag visszteher nélkül történt, részint azért, mett ezen váltókkal alperes cég oly kielégítést, vagy legalább biztosítást kapott, melyhez joga nem volt. A megtámadás első része, hogy t. i. a közadós cég váltókat fogadott el, holott azokra értéket nem kapott, a követelés valódiságára vonatkozván, felperes által ezen megtámadás nem érvényesíthető, mert a bejelentés alá eső követelések az 1881 : XVII. t.-c. 139. §-a értelmében a felszámolás alkalmával a tömeggondnok, vagy a hitelezők által lévén joghatálylyal megtámadhatók, tekintve, hogy az alperesi követelés a 2'/. alatti kivonat szerint a felszámolás alkalmával tömeggondnok által valódinak elismertetett, annak megtámadására a csőd választmány jogosítva nincsen és a mennyiben az alperesi követelés a felszámolás alkalmával több hitelező által megtámadva lett, a követelés valódisága az alperes által a ?)•/. szerint folyamatba tett s már ítélettel is ellátott perben lőn végérvényesen eldöntve. Azon felperesi állítás pedig, mintha alperes cég a váltókkal kielégítést vagy biztosítást nyert volna, merőben alaptalan, mert alperesnek a váltók alapján a csődtömeg ellen követelési joga van ugyan, de alperesnek ezen követelése se kielégítve, se biztosítva nincsen ; mindezeknél fogva felperest keresetével elutasítani kellett. (L888. évi október hó 18-án, 19,502. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. A m. kir. Curia : Mindkét alsóbirósági Ítéletnek megváltoztatása mellett felperesnek kereseti joga megállapíttatik, a perköltség iránti intézkedés pedig megszüntettetik és az elsőfokú bíróság ezekre is kitcrjedőíeg a per érdemleges elbírálására utasittatik. Indokok: Nem szenved ugyan kétséget, hogy a csődtörvény 100. §-a szerint a csődtömeg cselekvő és szenvedő állapotának megállapításáról a tömeggondnok tartozik gondoskodni, hogy ő vizsgálja meg a tömeg előtt bejelentett követeléseket és ő képviseli a tömeget mindazon perekben, melyek azt cselekvőleg vagy terhelőleg illetik; szintúgy kétségtelen az is, hogy a csődtörvény 133. és 139. §-ai szerint a felszámolásnál a tömeggondnok vagy helyettesének személyeden kell jelen lenni és a tömeggondnok vagy helyettese köteles minden egyes követelés valódisága és osztályozása iránt nyilatkozni ; de a megtámadási perekre nézve a tömeggondnoknak jogköre korlátozva van, a mennyiben a csődtörvény 169. íj a a közadós jogcselekvényeinek megtámadásához a felszámolási határnap eltelte előtt a csődbíróságnak felhatalmazása, a felszámolási határnap eltelte után pedig a csődválasztmánynak határozata szükséges és a mennyiben a csődtörvény 26. §-a szerint a megtámadási jogot rendszerint a tömeggondnok érvényesíti ugyan, de a megtámadási kereset megindítását a választmány is elhatározhatja és ez esetben a tömeg részére külön képviselőt rendelhet. A megtámadási jog a csődtörvény 37 §-a szerint a csődnyitás napjától számított hat hó alatt évül el, ezen határidő alatt tehát a csődválasztmány a fentebb idézett 26. §-ban biztosított jogát gyakorolhatja és erre nézve az, hogy a felszámolási határnap elmult-e vagy sem és annál a tömeggondnok által mily nyilatkozat tétetett? befolyással nem lehet, minthogy ily korlátozás a törvényben nem foglaltatik, de az a törvény egyéb intézkedéseiből sem következtethető. Ezekhez képest a csödválasztmány által kirendelt külön képviselő által képviselt csődtömegnek kereseti jogát meg kellett állapítani és az alsóbb bírósági ítéleteknek megváltoztatásával az elsőfokú bíróságot a per érdemleges elbírálására utasítani. A perköltség iránt a főügygyel együtt lévén intézkedés teendő, az ezúttal meg volt szüntetendő és az elsőbiróság utasítandó, hogy a perköltség tekintetében a főügygyel együttesen határozzon. (1890. április 10-én, 7,739. sz.) A váltóeljárás 25. §-ának a tanuk általi bizonyítást korlátozó rendelkezése nem terjed ki a felperesi tanukra. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete az abban felhozott indokoknál fogva és még azért is helybenhagyatik; mert habár igaza van felperesnek, ho^y tanúinak kihallgatása az eljáró bíróság elé nem állítása indokából mellőzhető nem volt, mivel a váttóeljárás 25. §-ának korlátozó rendelkezése a felperesi tanukra ki nem terjed; mindamellett helyesen mellőztetett a felperesi tanuk kihallgatása stb. stb. (1890. évi május hó 7-én, 4. v. sz.) Kereskedelmi csőd a cég törlése után. Helyi illetőség. (1891 : XVII. t.-c. 241. §.) A békés-gyulai kir. törvényszék: O. Lázárnak bárhol található ingó és Horvát-Szlavonországok kivételével a magyar állam területén lévő ingatlan javaira a csőd a csődtörvény 241. és 248. §-ai alapján megnyitottnak nyilvánittatik. (188'J. október hó 26-án, 2,876. sz.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a kir. törvényszéket ez ügyben való eljárásra illetéktelennek mondja ki, ennélfogva a csődöt kérőket csődnyitási kérelmükkel el és az illetékes bírósághoz utasítja. Indokok: Az 1881: XVII. t.-c. 242. és 244. §-ai szerint kereskedelmi csődnél is alkalmazandó ezen t.-c. 72. §-a szerint a csődeljárásra az a kir. törvényszék illetékes, melynek területén a