A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / 1. szám - A perre utasításról
2 a JOG. végrehajthatónak nyilvánított Ítélet végrehajtását a lefolyt tárgyaláeredményéhez képest kérelemre részben vagy egészben fels függesztheti. A jelen §. alapján hozott végzések ellen felfolyamodásnak nincs helye. 58. §. Ha a felebbezö fél a tárgyalási határnapot a felebbezési kérelem felolvasása előtt elmulasztja, a felebbezés az ellenfél kérelmére végzésileg visszautasítandó és a mulasztó fél az okozott költségekben elmarasztalandó. A csatlakozási kérelem felett ilyenkor csak akkor lehet tárgyalni, ha az a 44. §. értelmében önálló felebbezésnek tekintendő. Ez esetben a felebbezö fél mulasztásának következményei is a csatlakozás felett hozott Ítéletben mondandók ki. A jelen §. értelmében hozott határozat a mulasztó félnek kézbesítendő. A kézbesítés a határozatban elrendelendő. 59. §. Ha a tárgyalási határnapot a felebbezö ellenfele mulasztja el, valamint ha a felebbezö fél a felebbezési kérelem felolvasása után mulasztja el a tárgyalást, a felebbezési tárgyalás a megjelent féllel annak kérelmére megtartandó. Ez esetben a megjelent félnek az ellenféllel kellően közölt szóbeli tényállításai, a mennyiben az elsőbiróság előtt megállapított tényállással nem ellenkeznek, bizonyításra nem szorulnak, a felajánlott és kellően közölt bizonyítás pedig, ha annak egyáltalán helye van, sikerültnek tekintendő. A felebbezési tárgyalás folytatásának elmulasztása esetében a korábbi tárgyalások eredménye, a mennyiben az a jegyző könyvben vagy mellékleteiben meg van állapítva, vagy a bíróság által egyébként megállapítható, valamint a felek távollétében is felveendő bizonyítás eredménye, a határozathozatalnál figyelembe vétetik. A felebbezésben, illetőleg elkészítő iratban, vagy a korábbi tárgyaláson az ellenféllel kellően nem közölt új tényállítások és bizonyítékok a határozathozatalnál figyelmen kivül hagyandók. E | körülményre a megjelent fél a határozathozatal előtt figyelmeztetendő. A jelen §. értelmében hozott Ítélet a meg nem jelent félnek kézbesítendő. A kézbesítés az ítéletben elrendelendő. 60. §. A határnap elmulasztása az ügy felhívásával kezdődik. A mulasztás a kérelem felett tartott szóbeli tárgyalás bezárásáig pótolható. 61. §. A bíróság a megjelent féllel a tárgyalást meg nem tarthatja és a mulasztás következményeinek kimondását végzésileg megtagadja: 1. ha a felebbezés, illetőleg az idézés a meg nem jelent félnek épen nem, vagy nem a törvény értelmében kézbesittetett ; 2. ha a bíróság azt találja, hogy az elnök által kitűzött idézési időköz a megjelenésre nagyon rövid volt, vagy hogy a mulasztó fél a szabályszerű megjelenésben természeti esemény, vagy más elháríthatatlan akadály által gátoltatott; 3. ha a Síóbeli tárgyaláson előadott felebbezési vagy csatlakozási kérelem a meg nem jelent féllel még kellően közölve nem volt. A jelen §. eseteiben bármelyik félnek a megtagadó határozat kihirdetése után is előadható kérelmére újabb határnap tűzendő ki. A kitűzendő határnapra ellenfelét a szorgalmazó fél idézi meg. Ugyanez áll azon esetben is, ha a megjeleni fél bármely okból a tárgyalás elhalasztását kéri. A mulasztás következményeinek kimondását megtagadó határozat ellen, az újabb tárgyalás megtartására nézve halasztó hatályú felfolyamodásnak van helye. Ha a felfolyamodásnak hely adatik, a biróság a hivatalból kitűzendő újabb határnapon a mulasztás következményei felett, a mulasztó fél meghallgatása nélkül határoz. 62. §. Ha a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalási határnapig be nem érkezett, a biróság újabb határnapot tüz ki és ezen a meg nem jelenés következményei felett a mulasztó fél meghallgatása nélkül határoz. 63. §. A felebbezési tárgyalás elmulasztása miatf az igazolási kérelem a felebbezési bíróságnál nyujta; dó be. Az igazolási kérelem az elmulasztott határnap helyett kitűzendő újabb határnapra való idézéssel egybekapcsolandó és abban ugy az igazolás kérdésének tárgyalása, mint a szükséghez képest a felebbezési tárgyalás is előkészítendő. Az iratok bekövetelésére nézve a jelen törvény 18. §-a alkalmazandó. Az igazolás megadása esetében a felebbezési tárgyalás folytatólag megtartandó. Az igazolást megadó végzés ellen nincs külön felfolyamodásnak helye. Az 1881 : LIX. t.-c. 66. §-ának eseteiben a felülvizsgálati kérelemben lehet orvoslást keresni. Egyebekben az igazolásra az 1881 : LIX. t.-c. 61—68. §-ban foglalt szabályok megfelelően alkalmazandók. Ezen §. azon esetben is megfelelően alkalmazandó, ha az igazolás a jelen törvény 10. §-a szerint a felebbezési határidő elmulasztása miatt kéretett. 64. §. A szóbeli tárgyalásnál jegyző alkalmazandó, ki arról jegyzökönyvet vezet. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: 1. a bíróságnak megjelölését és a tárgyalásnak helyét és idejét; 2. a bírák és a jegyző és esetleg a tolmács megnevezését; 3. az ügy megjelölését ; 4. a megjelent felek és ügyvédeik nevét; 5. annak megemlítését, hogy a tárgyalás nyilvánosan tartatott, vagy hogy a nyilvánosság kizáratott. 65. §. A tárgyalás menete a jegyzőkönyvben csak általánosságban tanúsítandó. A jegyzőkönyvbe való felvétel vagy a jegyzőkönyvhöz mellékelt és abban hivatkozott irat által különösen tanusitandók : 1. elismerések, lemondások, visszavonások és egyezségek, melyek által a felebbezett ügy egészben vagy részben elintéztetik ; 2. kérelmek és nyilatkozatok, melyekre nézve ezt a jelen törvény előírja; 3. tanúvallomások és szakértői vélemények, valamint a bírói szemle eredménye ; 4. a biróság határozatai és azok kihirdetése. 66. §. A szóbeli tárgyalás folyamában előterjesztett kérelmek, melyek az eljárás menetére vagy az ügy eldöntésére nagyobb jelentőséggel birnak, valamint az ily tárgyú korábbi kérelmek módosításai, a mennyiben az előkészítő iratokban nem foglaltatnának, a biróság elnökének rendeletére a jegyzőkönyvbe felveendők vagy a jegyzőkönyvhez leendő csatolás végett írásban benyújtandók. Ha a fél az elnök rendeletének eleget nem tesz, a kérelem figyelmen kivül hagyandó. 67- §. A tényállásra vonatkozó szóbeli előadások és nyilatkozatok, a mennyiben azok az előkészítő iratokban nem tartalmaztatnak, vagy azok tartalmától eltérőleg adattak elő, bármelyik fél által a jegyzőkönyvhez melléklendő irattal megállapíthatók. Az elnök kérelemre elrendelheti hogy kisebb terjedelmű lényeges nyilatkozatok közvetlenül a jegyzőkönyvbe vétessenek fel. Bármelyik fél kérelmére jegyzőkönyvileg megállapítandó, hogy az előkészítő iratokban tartalmazottak a szóbeli tárgyaláson változatlanul, vagy a jelen §. első és második bekezdése értelmében megállapított módosításokkal elő lettek adva. 68. §. A jegyzőkönyvet, illetőleg mellékleteit az érdekeltek előtt csak annyiban kell felolvasni, vagy azok betekintését megengedni, a mennyiben azokban saját, vagy ellenfelük előadása tanusittatik. A jegyzőkönyvben ennek megtörténte, úgyszintén az érdekelteknek jóváhagyása vagy megjegyzései felveendők. A jegyzőkönyv egyéb tartalma az érdekeltek által kívánatra betekinthető. 69. §. A jegyzőkönyv az elnök és a jegyző és esetleg a tolmács által aláírandó. Az elnököt akadályoztatása esetében a tanácsban részt vett legidősebb bíró helyettesíti. 70. §. A szóbeli tárgyalásra nézve előirt alakszerűségek megtartása csak a tárgyalási jegyzőkönyv által bizonyítható. 71. §. A tárgyalási jegyzőkönyv, valamin' a kiküldött vagy megkeresett biró előtt a per folyamában felvett jegyzökönyvek tartalma a biróság által hivatalból figyelembe veendői. 72. §. A szóbeli tárgyalásra vonatkozó szabályok mindazon esetekben megfelelően alkalmazandók, midőn a felebbezési biróság előtt szóbeli tárgyalásnak van helye. A fél, ki valamely szóbeli tárgyalásra idéz, iratában ellenfelét a szóbeli tárgyaláson előadandó kérelem közlése mellett felhívni tartozik, hogy az elnök által kitűzendő, esetleg a biróság által már kitűzött határnapon a biróság előtt meghatalmazott ügyvéde által szóbeli tárgyalásra jelenjen meg. A 11. §. 1. és 6. pontja az ily közbenszóló idézésekre is alkalmazandó. Az iratban egyszersmind a szóbeli tárgyalás a kérelem megalapítására szolgáló tények és bizonyítékok közlésével a felebbezési tárgyalás előkészítésére vonatkozó szabályok szerint előkészítendő. (Folytatása következik.)