A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 1. szám - A perre utasításról

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 1. számához. Budapest, 1890. január 5-én. Köztörvényi ügyekben. Adalék ;i szerzői jog bitorlásának fogalom-meghatározásához. A ni. kir. Curia: A kir. Ítélőtáblának 1888. évi április 17-én 9,049. sz. a. kelt Ítélete abban az intézkedésében, mely szerint Liszt Ferencnek az »esthajnali csillag« románca című zenemű átiratának alperesnél készletben levő példányai elkoboztatása elrendeltetett, helybenhagyatik, egyebekben azonban mindkét alsóbb bíróság ítéletei megváltoztatnak, alperes a szerzői jog bitorlásában vétkesnek mondatik ki s ezért felperes részére 30 frt kártérítési tőkének, ez után 1886. június '29-től járó 6% kamatnak és a felebbezésekkel együtt 190 frt 45 kr. perköltségnek s az állam javára 100 frt pénzbüntetésnek 15 nap alatt megfizetésére végrehajtás terhe mellett köteleztetik, ha pedig a 100 frt behajtható nem lenne, annak helyébe fogházbüntetés lép, melynek tartama 10 napban határoztatik meg. Indokok: A B), illetőleg F) alatt mellékelt okirattal igazolva van, hogy az alperes tulajdonát képező politikai napilap 1886. május 3l-ikén megjelent számával zenemellékletül forgalomba hozott »az esthajnali csillag, románca Wagner Richárd Tannhliuser címíí dalművéből zongorára átirta Liszt Ferenc« című zeneműnek szerzői és kiadói joga, Franciaország kivételével, felperest illeti. A hivatolt okirat fennállását és valódiságát alperes tagadja ugyan, miután azonban a keresetnek C) alatti mellékletével bizonyítva van, hogy felperes kiadói jogát tényleg gyakorolta s alperes azt, hogy e joggyakorlat máson, mint az F) alatti okiraton alapulna, nem is állította, e tagadás figyelembe vehető nem volt. Felperesnek kereseti jogát tehát az F) alatti okirat alapján az 1884: XVI. t.-c. 28. §. első bekezdése értelmében megállapítani kellett annyival inkább : mert az alperes által forgalomba hozott zeneműnek a felperes kiadásában C) szerint megjelenttel azonossága, magának az A) alatti zenemellékletnek címéből is kétségteleu és mert Liszt Ferenc az E) alatti anyakönyvi kivonat szerint Magyarországon magyar szülőktől származván s igy magyar állampolgár levén, műveire az 1884: XVI. t.-c. rendelkezései alkalmazandók. Abból, hogy az emiitett zenemű szerzői és kiadói joga Franciaország kivételével felperest illeti, következik, hogy azt alperes felperesnek beleegyezése nélkül, minek kinyerését nem is állítja, Magyarországon forgalomba hozni jogosult nem volt, ennélfogva az emiitett zeneműnek a fentebb előadott módon forgalomba hozatala, az 1884 : XVI. t.-c. 5. §. értelmében a szerzői jog bitorlásának tekintendő. Az alperes által állított az a körülmény, hogy az A) alatti zenemelléklet nem a C) alattinak utánnyomása, hanem francia eredetű s a »Le Figaro« című napilapnak 1886. március 31-én megjelent számából lett átvéve, ha ez minden kétségen felül bizonyítva lenne is, az alperes cselekményének tilos voltát meg nem szüntetné ; mert abból, hogy a kérdéses zenemű a »Le Figaro«-ban is Franciaországban, hova felperesnek kiadói joga ki nem terjed, közöltetett, nem következik, hogy e közlés alapján az Magyarországban jogszerűen forgalomba hozható lenne, sőt miután a kiadási jog Magyarországon felperest illeti, rá nézve a zeneműnek Magyarországban forgalomba helyezése, bárhonnan lett is az átvéve, jogsérelmet képez ; és mert valamely hírlapban és folyóiratban megjelenő önálló zenemű nem tekinthető olyan közleménynek, mely az 1884 : XVI. t.-c. 9. §. 2. pontja értelmében a szerzői jog bitorlása nélkül átvehető lenne. Hogy alperes a szerzői jog bitorlását képező cselekményt gondatlanságból követte el, kitűnik abból, hogy a zenemellékletül forgalomba helyezett zenemű szerzői és kiadói tulajdonosának kitudására semmi lépést nem tett, azt pedig társadalmi állásánál s irodalmi dolgokkal foglalkozásánál fogva tudnia kellett, hogy ilyen létezik. Ennélfogva alperes cselekménye az 1884 : XVI. t.-cikk 19. §. értelmében levén megbírálandó, ugyanő felperes részére kártérítésre kötelezendő és pénzbüntetéssel büntetendő volt. A kártérítés mennyisége a közös szakértőnek véleménye alapján lett 30 frtban megállapítva, mely szerint egy alkalmas zenemelléklet 30 frtért szerezhető, ez összeg tehát felperestől elvonatván, ez neki minden esetre kárát képezi, ennél nagyobb kárt azonban felperes ki nem mutatott. A pénzbüntetés mennyisége pedig az alperes gondatlanságának mérvéhez képest és azért lett 100 frtban meghatározva, mert a szerzői jog bitorlása Európa egyik leghíresebb művésze művével követtetett el. A pénzbüntetésnek esetleg fogházbüntetésre átváltoztatása s a készletben levő zenemű példányainak elkobzására vonatkozó intézkedés az 1884 : XVI. t.-c. 19. és 21. §. rendelkezésein alapszik. (1889. dec. 5-én. 2,866.) A hazai bíróságok csak a hazai perrend szabványai szerint járhatván el, az osztrák tőzsdebiróság Ítéletének érvénytelenítését is csak azon esetben lehet magyar bíróság előtt indítani, mely esetben azt a hazai törvény megengedi, dacára annak, hogy az osztrák tőzsdetörvény szerint a tőzsdék választott bíróságainak ítéletei ellen érvénytelenítési keresetnek egyáltalán helye van, mely záros határidő alatt a rendes polgári bíróságok előtt indítandó.* A kolozsvári kir. törvényszék : Felperes keresetében felvett azon kérésével, hogy F. és B. bécsi cégnek 1886. 7,217. sz. alatt ellene indított keresete felett a bécsi gabona- és liszttőzsde választott bíróságának 10,771/86. sz. a. kelt és felperest 1,224 frt és 91 frt 20 kr. költségnek 24 óra alatt való megfizetésében marasztaló Ítélete érvénytelen és semmis s mint ilyen hatályon kivül helyeztessék, elutasittatik. Indokok: Felperes keresetével elutasítandó volt, mert ugy keresetében, mint a per rendén oly indokokat, melyek az Ítélet érvénytelen voltát vonnák maguk után, fel nem hozott. Az 1881 : LIX. t.-c. 50. §-a értelmében az ítélet s illetve az azt megelőzött birói eljárás megsemmisítése, semmiségi kereset utján, csakis a hivatolt törvénycikkben foglalt alaki sérelmek esetében követelhető, felperes pedig keresetében azon esetek egyikét sem hozta fel panaszként, hanem az ítéletet azon okból kéri érvényteleníteni, mert a bécsi gabona- és liszttőzsdebiróság állítólag nem helyesen alkalmazta a bizonyítási eljárást s nem helyesen itélt, ennek elbírálása azonban a perrendt. értelmében az érvénytelenítési per tárgyát nem képezheti s igy erre irányult kérésének, utalással az 1881 : LIX. t.-c. 50. §-a és a 77. §-ának végtételére, nem volt hely adható. A marosvásárhelyi kir. itélö tábla: A neheztelt elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a bécsi termény- és liszttőzsde választott bírósága által 1886. december 1-én 10,771/86. sz. a. hozott ítéletet, mely szerint jelenlegi felperes 1,224 frt tőke és 91 frt 20 krajcár költségnek jelenlegi alperes részére 24 óra alatt kendő megfizetésére köteleztetett, érvénytelennek nyilvánítja s F. és B. bécsi kereskedőcég alperest kötelezi, hogy R. J. kolozsvári terménykereskedő felperesnek 1,384 forint tőke 56 kr. tőkét, ennek 1888. május 11-től, mint az ez iránti kereseti kérelem jegyzőkönyvre adása napjától járó 6°/o kamatját, 80 frt perbeli, 26 frt 65 kr. felebbezési költséget 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett megfizessen. Indokok: Felperes a bécsi termény- és liszttőzsde választott bíróságának 1886. december 10-én 10,771. sz. alatt hozott ítéletét az 1875. április 1-én B. T. L. 67. sz. alatt kihirdetett osztrák tőzsdetörvény 6. §-a alapján kívánja érvényteleníteni. A keresetet a kir. itélő tábla kellő időben beadottnak tekintette, miután az idézett tőzsdetörvény 6. §-ának megfelelően a tőzsdebirósági Ítélet kézbesítése után 8 nap alatt azon bíróságnál, * 1875. április 1. kelt törvény 6. §-a : Berufungen gegen Erkenntnisse der durch das Statut der Börse eiugesetzten Schiedsgerichte sind nicht zulassig. Die Klage auf Ungiltigkeit des Schiedsspruches ist binnen der unerstreckbaren Frist von 8 Tagén nach der Zustellung des schiedsrichterlichen Erkenntnisses bei dem ordentlichen Richter erster Instanz, welcher zur Entscheidung in der Hauptsache berufen ware, schriftlich anzubringen, stb.