A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 25. szám - Néhány szó a mai sommás eljárásról 1. r.

Kilencedik évfolyam. 25. szám. Budapest, 1890. június 22. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sst. Ki ídóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások o kiadóhivatalhoz intézetniük. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ UlÚm ÉRDEMIEK KÉPVISELETÉRE, A IAGYAR ÜGYVÉDI, NÉ, ÜGYÉSZI É5 KÖZJEGYZŐI KAR K Ő/Lő NY ESzámos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dl. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. i árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész étre ... 6 frt — kr. fél » ... 3 . — » negyed » ... 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Néhány szó <t mai sommás eljárásról. Irta : Polgár József, kir. járásbiró Vámos Mikolán. — A végrehajtási törvény 220. §-a és egyebek. Irta : dr. Kemény Andor, kir. tszéki jegyző Miskolcon. — — Ausztria és külföld. (Bolgár igazságüg •. Irta: Sismanov St. Milán, a bolgár legfőbb semmitőszék birája Szófiában.) — Nyilt kérdések és feleletek. (A vagyonközösség megszüntetésének kérdéséhez^ Irta: \Y o 1 1 á k Rezső, ügyvéd Csáktornyán.) — Sérelem. (A pestvidéki törvényszék é> az ügyvédi képviselet költségei. Irta: Bentsik József, ügyvéd Aszódon.) — Irodalom. (Törvényalkotási rendszerünk Irta: Szokolay István, ügyvéd Budapesten.) — Vegyesek. —Cuiiai és táblai értesítések. - Hirdetés. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbiiósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Néhány szó a mai sommás eljárásról. Irta : POLGÁR JÓZSEF, vámos-mikolai kir. járásbiró. I. A legújabb codificationalis mozgalmak az igazságszolgáltatás terén a sommás eljárás részleges reformjával foglalkoznak ugyan, de a végcél egy új perrendtartás alkotása s addig, mig ez törvényerőre emelkedik az 18G8. évi LIV. t.-c. rendelkezései maradnak érvényben. Jóllehet törvénykezési rendtartásunk már több mint két évtized óta van érvényben s igy sokan vitatják, sőt a felsőbb bíróságok is elfogadják, hogy az 18(i8. évi LIV. t.-cikknek, különösen a sommás eljárásra vonatkozó része, — elavult és nem felel meg a jelenkori igazságszolgáltatás igényeinek S azért néha — a törvény dacára — azzal ellenkező álláspontra helyezkedik a judicatura, — mégis nem tartom, ép az előadott okokból időszerűtlennek a mai sommás eljárást néhány szóban értekezésem tárgyává tenni. Legáltalánosabb a panasz, hogy az érvényben levő prts mellett a sommás perek évekig elhúzódhatnak és tényleg el is húzódnak részben. Miért ? Talán az írásbeliség elvén alapszik ? avagy a contradictorius eljárás akadályozza a materialis igazság gyors kiderítését ? Nem. Ellenkezőleg. A szóbeliség minden előnyeit érvényre emeli. Az inquisitorius eljárásnak a legtágabb tért nyújtja és mindazon eljárási szabályok alkalmazvák, a melyek a gyors igazságszolgáltatás megvalósítását célozzák és arra alkalmasak is. Csak legyen, a ki következetesen alkalmazza. De nem alkalmazzák. A felsőbíróságok, különösen a kir. Ítélőtábla pedig legkevésbé. Ez az oka azután és nem a törvény, hogy a sommás pereknek befejezését a perlekedő felek néha alig élik meg. Lássuk csak ezt az ócsárolt eljárást. A prts 116. §-a a megjelenési határidőt akkép rendeli kitűzni, hogy az idéző végzés valószínű vétele és a megjelenés közt annyi idő maradjon, a mennyi a megjelenésre szükséges; Lapunk mai szám; 1 ez időköz azonban, ha alperes helyben lakik és ugyanoda idéztetik : 3, ha lakhelyétől különböző, de ugyanazon törvényhatóság területén fekvő helyre: 8, ha a törvényhatóság területén kivül eső helyre : 15, ha az országon kívül tartózkodnék : 30 napnál többre nem mehet. A megjelenési határidő maximuma kötelezőleg, imperative van megállapítva. A minimum? Annyi idő, a mennyi a megjelenésre elégséges. Azt hiszem, elég rövidre szabható a terminus. Megtartatik ez a szabály ? Vajmi ritkán. Pedig a gyors igazságszolgáltatás fundamentumának első kövét — természetesen feltételezve a beadvány gyors elintézését — a tárgyalási határnapnak rövidsége képezi. Egymaga azonban, nem elégséges arra. A rövid határnapra kitűzött tárgyalást el lehet halasztani és erre egy nagyon is hosszú terminus következhet. Vannak járásbíróságok, a hol sommás perekben a halasztásnak derüre-borura helyt adnak. Sokszor hivatalból, minden elfogadható indok nélkül, pusztán kényelem szempontjából. Ezek a bíróságok azután ne csodálkozzanak azon, ha a restantiákból kimenekülni nem képesek és a sok befejezetlen ügy, sommás per, terminusos darab a nyakukra nő és ezzel megbénítja gyors igazságszolgáltatásukat, hátráltatja az ügymenetet. Ezek a bíróságok ne panaszkodjanak azután az erők elégtelensége és túlhalmozott munkáról. Ott van a prts 115. §-a. A bíróság az idéző végzésben meghagyja mindkét félnek, hogy előtte bizonyos helyen, napon és órában a kereset sommás tárgyalására bizonyítékaikkal jelenjenek meg. És vájjon megjelennek? Nagy ritkán. Es mit tesz ilyenkor a legtöbb sommás biró, kivált miután rendszerint felperes az, a ki nem hozza magával a bizonyítékait ? A tárgyalást felperes kérelmére minden további indokolás nélkül elhalasztja, vagy pedig maga igyekszik oda hatni, hogy a felek a tárgyalást kölcsönösen, közmegegyezéssel halászszák el. Ez az eljárás nem törvényszerű. A prts 117. §-a szerint az eljáró bírónak kötelessége a felek között az egyezséget megkísérelni, de a halasztás engedélyezése vagy megadása tárgyában nirói tekintélyét mintegy a »c u 1 i s s á k m ö g ö 11« érvényesíteni nem szabad, hogy esetleg egy odiosus, vagy nehezebb per tárgyalását elodázhassa. A sommás eljárás, a mint ezt az 1881. évi LIX. t.-cikk 15. §-a is igazolja, csak a »h i v a t a 1 b ó 1«, tehát indokolt, vagy a felek által, tehát kölcsönös elhalasztást ismeri. Egyéb halasztást nem ismer. Vannak ugyanis méltányossági (pl. alperes oly rövid határidőre idéztetik, hogy a kéznél nem levő bizonyítékait absolute meg nem szerezhette) és indokolt halasztási esetek (pl. az egyik fél előre nem látható körülményt vagy bizonyítékot hoz fel), a hol a bírónak a materialis igazság kiderítése szempontjából, midőn a felet mulasztás nem terheli, a halasztást megadni kötelessége. Ily körülmények között L 13 oldalra terjed.