A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 24. szám - A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat. 2. r.

218 ft JOG. ha haladni akarunk, nemcsak a főnek kell helyesen gondolkozni, hanem a lábaknak is gyorsan járni. Hiszszük és reméljük is, hogy az igazságügyminister ur nagyszabású reformmunkálatainál a kiemelt visszásságokat is figyelemre fogja méltatni. A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat.* Irta: SZILÁGYI JÁNOS, m.-szigeti kir. közjegyző. (Befejező közlemény.) Az állam igy sem gazdálkodik meg semmit, ,s<">t megterheli a feleket a közjegyző díjaival, szükség nélkül. Igaz, hogy a közjegyző jövedelme némi részben apadna, de kevesebb munkaerővel, csendben, a biróságokkali súrlódás nélkül, az egyedül hatáskörébe tartozó okiratok, tanúsítványok felvételére fordíthatná egész figyelmét és a közjegyzöség iránti bizalmat fejleszthetné, tekintélyét növelhetné. Vagy ha a törvényhozás a bíróságokra terhelőnek látja a hagyatékok tárgyalását és a népet a tárgyalási díjaktól felmenteni nem hajlandó, ugy szabadítsa meg a bíróságokat egészen tőle. A bajorországi törvény egészen a közjegyző hatáskörébe adja a hagyaték leltározása, biztosítása, végrendelet kihirdetése, tárgyalása, a hagyaték átadását is, ha a felek azt kérik, vagy ha az érdeklettek közvetlen a közjegyzőhöz fordulnak és csakis azon hagyatékoknál érintkezik a közjegyző a bíróságokkal, a melyekben az érdekeltek a bíróság ellenőrzését kívánják.5 így kitűnne, mely ügyeknél kívánnák a felek, sőt az árvaszék is; a bíróságok felügyeletét. Én azt hiszem, hovatovább kevesebb hagyaték menne a bírósághoz átadó végzés hozatala végett.6 Mert: már eddig is nagyon megunták az érdekeltek, hogy a hagyatéki ügynek két gazdája van. A mit a közjegyző jól elintézett, azt egy fiatal tapasztalatlan biró elrontja. A feleket póttárgyalásrai utazás, felesleges iratoknak beszerzésével kell zaklatni és évek során ilyenek miatt végelintézés nélkül vándorolnak az ügyiratok egyik gazdától a másikhoz.7 Ha a nagyméltóságú minisztérium a bajor gyakorlatot még el nem fogadná, habár az a mi eredeti magyar perenkivüli eljárásunkkal (a választott vagy kiküldött osztoztató bíróságok) leginkább megegyez és semmi szükség sem forog fenn arra nézve, hogy két közhitelességi! egyes személy bírálgassa egymás munkáját, majd ott lenne a felsőbb bíróság, a mely felfolyamodás esetében felülbírálná — a mely felülbíráló bíróság a törvényszék is lehetne — mondom, azon esetre, ha a nagyméltóságú minisztérium el nem fogadná : a Zimányi kartársam módosítandó javaslatának további kiegészítő részéül közlöm a következőket: III. FEJEZET.8 Hagyatéki tárgyalás. 49. §. egészen új szöveg: A kir. közjegyző, mihelyt a bíróságtól az iratok hozzá áttétettek, a halálesetfelvétel és leltárból kitűnő mindazon érdekelteket, a kik öröklés, hagyomány, örökhagyó vagy örököseitől vételcsere, vagy közös avagy helytelen telekkönyvezés, vagy más címen tulajdoni jogot igényelhetnek, avagy az örökhagyó tulajdonát képező vagyon birtokában vannak, egy kitűzendő határnapra megidézi. 50. §. A tárgyaló közjegyző, a haláleset és leltárnak a felek előtti pontonkinti felolvasása alkalmával, azoktól kivett részletes felvilágosítás alapján, megállapítja és jegyzőkönyvbe veszi a következőket : 1. Örökhagyó elhalálozása idejét, törvényes örököseit, élő házastársát, a hagyományosok vagy szerződés szerinti örökösöket, életkoruk, lakásuk kitüntetésével; az örökösöket külön, a hagyományosok és szerződés szerinti örökösöket külön folyó száminai elkülönítve. * Elö/.ő közlemény a »Jog« ál. számában. 5 Bajor 1862. június i. közjegyzői utasítás láO., 121. §§. 8 így nemes verseny fejlődne a bíróságok és közjegyzők közt, a közönség javára. 7 A sok szakács elsózza a levest. 8 Az I. fejezet általános határozatok II. bírói illetőség, ez talán a fejezet lenne Zimányi szerint? A netaláni utóöröklésre jogosított várományosokat, az illető közvetlen öröklő után alszám alatt kitüntetve. 2. A leltár felolvasása alkalmával pontonkint megállapítandó : a) mely értékű ingók és külön mely értékű ingatlanok képezik örökhagyó hagyatékát és mi terheli azokat; gyógyítási, teme tési, emlékszobor-költség, adósság címen. Ezután elkülöníti: /;) mely ingó és ingatlan megy át az örökösökre. Az ingók közé veendők azon ingatlanok, a melyeket az örökhagyó örökösei, vagy hagyományosai eladtak, az eladáöi ár kitüntetésével. c) Az eladva lévő ingatlanok vevői neve, lakása kitüntetése után az ingatlan vételára. d) Azon ingó és ingatlanok, a melyek a leltárba vagy telekjegyzőkönyvekbe tévedésből vétettek fej a valódi tulajdonos kitüntetésével; ha még ez az itteni a) pont szerinti kétségtelen hagyaték megállapításánál felvéve nem volna. Ekként a jegyzőkönyv elején, könnyen áttekinthető alakban, az örökösök és igénylőket, azután a hagyaték ingó és ingatlan állagát röviden, de kimeritőleg kitüntetni és ezeket a haláleset és leltárban, a mennyiben azok a felekkeli tárgyalás alapján változnak, vagy módosulnak, az illető helyeken külön színű tintával a közjegyző bevezeti, a jegyzőkönyvvel összhaügba hozza s maga aláírja.1' 51. §. Ezután osztályterv cím alatt, legelőször a hagyatékhoz nem tartozó ingó és ingatlanokat a valódi tulajdonosok neve és lakása kitüntetése mellett pontonkint elősorolja, annak indokával, miért nem tartoznak a hagyatékhoz .J 10 Ezután a tiszta hagyatéknak és terheknek az örökösök közti mikénti felosztását, az érdekeltek közti megállapodás szerint, hasonlóan pontonkint veszi jegyzőkönyvbe. 52. §. Ha az érdekeltek mindenike az osztálytervben nem egyezDe meg, az örökösök többsége, avagy a törvényes vagy végrendelet szerinti örökösödést kívánók kívánsága szerint az osztálytervezetet egészben jegyzőkönyvbe vezeti és az ezt elfogadókkal aláíratja, az el nem fogadók észrevételeit ezután röviden feljegyzi és azokkal is aláíratja s ha azt megtagadják, szintén bejegyzi és a közjegyző maga is aláírja. 53. §. A gyámság, gondnokság alá tartozók és távollevők képviseléséről az erre vonatkozó törvényeink intézkednek, — ha a hagyatéki bíróság, illetőleg árvaszék, azok szerint még nem intézkedtek volna, — a közjegyző az összes iratokat a végett a megbízó bírósághoz visszaterjeszti. IV. FEJEZET. A hagyaték átadása. 54. §. Az osztályegyezséggel befejezett hagyatéki iratokat, a közjegyző átadó végzés tervezetével, a többieket átiratában a további elintézés módjának rövid javaslatba hozása mellett terjeszti be a bírósághoz. 11 55. §. A bíróság az átadó végzés tervezetét, vagy az átiratban javaslatba hozott elintézés módját felülvizsgálja, a hagyatéki iratokból azok alapossága és törvényszerűségéről meggyőződvén, a tervezet, illetőleg javaslat szerint intézi el, különben a hagyatéki iratok és törvény szerint módosítása, avagy újból szerkesztve hozza meg végzését.12 56. §. Ezen átadó végzés a közjegyzővel minden esetre közlendő és a mennyiben díjait felszámította, megállapítani, a feleket azoknak fizetésére utasítani kéri: a bíróság a tárgyalási díjat az 188G : VII. t.-c. 32. és 33. §-ai szerint, az azon kívüli, a tárgyalással szorosan össze nem függő munkálatokért13 a munkára tekin9 Ez szükséges, mert a leltározásnál nem lehet jelen minden érdekeli, a inig a tárgyalásnál olt vannak s csakis valamennyi hozzászólása után állapítható meg a hagyaték pontosan. 10 Ez összhangzó az 1877 : XX. t.-c. 250. §-ával és azt kiegészíti. 11 A közjegyző közvetlenül érintkezvén a felekkel és tárgyalván az ügyet, de több gyakorlattal is bír a hagyatéki ügyekben ; nagyon helyesen neki kell javaslatba hozni — mint előadónak — az elintézés tervét. Ez meg is könnyíti a kevésbé gyakorolt biró munkáját és elősegiti az ügyek gyors befejezhetését. A közjegyző épen oly közhitelességü személy, mint a biró s attól még több gyakorlati képzettséget kiván az 1886: VII. t. c. 1. íj. e) pontja 12 így meg van adva a bíróságnak is az önállóság. 13 Ez bővebben volna fellejtendö, például : telekkönyvi cs más másolatok, anyakönyvi kivonatok, bizonylatok beszerzése, szóval mindazok, melyeket a felek maguk elkészíthetnek, beszerezhetnek, vagy bálkivel megtélethetnek és igy nem közhitelességü személy kizárólagos munkája.