A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / 24. szám - Jogszolgáltatási reformok
Kilencedik évfolyam. 24. szám. Budapest 1890. június 15. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart:>. sz. Khdóhivatal: V. Rudolf-rakpart 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások akiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) DEKEIIEK KÉPVISELETÉRE, k MAGYAR jfeíVÉDI, BÍRÓI, ÖÍÍÉSZI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Di'. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. i árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre ... 6 írt — kr. fél » ... 3 » — » negyed > ... 1 > 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Jogszolgáltatási reformok. Irta : dr. K ó t h Pál, nyitrai ügyvéd. — | A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat. Irta: Szilágyi János, m.-szigeti kir. közjegyző. — Az újított perek kisebb polgári ügyekben. Irta : \V a 1 d m a n n Márk, ügyvéd Nagyváradon. — Ausztria és külföld. (Bolgár igazságügy. Irta: Sismanov St. Milán, a bolgár legfőbb semmitöszék birája Szófiában.) — Nyilt kérdések és feleletek. (A végrendelkezés köréből. I. Irta : B ö 1 ö n i László ügyvéd, Bánffy-Hunyadon. — II. Irta: Imrédy János, ügyvéd Malackán. — III. Irta: M. N. — Sérelem. (Jogegység a budapesti e f. kir. törvényszéknél. Irta : V e r u s.) — Vegyesek — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: íogesetek tára. Felsöbiiósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesli Közlöny c-ből. ( Csődök. — Pályázatok.) Jogszolgáltatási reformok. Irta : dr. RÜTH PÁL, nyitrai ügyvéd. Hangzatos szavak, melyek újabban villanyozó erővel hatnak nálunk jogászra és nagyközönségre egyaránt. Nem phrasis többé, hanem ige egy hivatott reformátor ajkairól, mely már-már testet kezd ölteni. Jogszolgáltatásunk öreg hibáit mindenikünk ismeri és eléggé hangoztatja; nem is ezekről kívánok itt szólani, hanem egyes tényezőkre rámutatni, melyek ha a nagy igazságügyi kérdések jellegével nem is birnak, mégis jelentékeny befolyást gyakorolnak annak menetére. Jogszolgáltatásunk mai rendszerének célba vett megváltoztatása kétségtelenül üdvösebb állapotokat fog teremteni — mindazáltal az nem elég az üdvösségre, mert a fődolog mindig magok a jogszolgáltatási orgánumok tökélyesbitése marad — az emberekben és nem a rendszerben fekszik a garantia. Jelenlegi igazságügyminiszterünk igaz, onnan acquirálja az erőket, a hol azokat épen találja és érdem és tehetségnek tért enged; mindazáltal a mi a birói kart illeti, annak melegágyát, iskoláját a joggyakornokság képezi, mert az ügyvédi karból — hol kész erőkre találhatni — hében-korban történnek ugyan egyes kinevezések, de ezeknek meg van a magok nehézsége, mert a tehetségesebb vagy képzettebb és kifogástalan ügyvéd chance-jai rendszerint olyanok, hogy azon tisztviselői állások, melyek neki kínálkoznak, azokkal a kellő arányban nem állanak, a jelzett qualificatióval nem bíró ügyvédek pedig, kik az alsóbb fokokkal megelégednének, a jogszolgáltatásra nézve nyereséget nem képeznek. A mi már most a joggyakornokokat illeti, ezek .az egyetem padjairól, a milyen olyan jogi képzettséggel és törvényismerettel vétetnek fel a törvényszékekhez, hol semmi rendszeres gyakorlati kiképeztetésben nem részesülnek, hanem ismereteik és tehetségök foka szerint végzések és ítéletek aláírására, dictando írásra, blanquetták kitöltésére és legjobb esetben restanciák feldolgozására, avagy jegyzőkönyvvezetésre használtatnak; mint aljegyzők vagy jegyzők aztán kisebb Lapunk mai száma fontosságú fenyítő és telekkönyvi ügyeket végeznek és ilyenforma rövid néhány évi gyakorlat után kineveztetnek aljárásbírákká, hol minden átmenet nélkül bedobatnak a jogi élet szövevényes labyrinthjaiba, hatáskörükbe utaltatván a legfontosabb mindennemű sommás, kereskedelmi, hagyatéki és fenyítő ügyek és megkívántatik tőle, hogy az eljárás minden alakiságait ismerje, a felekkel és ügyvédekkel való közvetlen érintkezésben magát a gyorsan folyó és váltakozó jogviták hevében feltalálja, magának gyors judiciumot alkosson, mert a járásbíróságoknál rendkívül sok ügy osztatik be egy-egy albirónak és mindennek gyorsan kell elintéztetni. Csoda-e, ha ilyen körülmények közt a kezdő albiró a talajt maga alatt inogni érzi és sem a jogkereső közönség, sem a felsőbb bíróságok igényeit kielégíteni nem képes ? A joggyakornokok gyakorlati kiképzéséről, a birói pályára való célszerű előkészítéséről tehát gondoskodni kell, ha általok hivatott birákat akarunk nevelni, a jogkereső közönség kára nélkül. Az igazságszolgáltatás alapossága mellett annak gyorsasága képezi a másik követelményt. Erre pedig nemcsak a birák és általában a fogalmazó erők, hanem a segédhivatalok is kiváló befolyással birnak, mert mit ér a biró alapos és gyors elintézése, ha a segédhivatalok rosszul functionálnak, az ügydarabok itt lassan és hibásan intéztetnek el. Minden ügyet szemmel tartani és sürgetni — és minden ügyben — douceur-öket osztogatni nem lehet; már pedig a mily szomorú, ép oly való, hogy ezek nélkül a legtöbb esetben boldogulni nem lehet. A hiba itt azon régi bűnben rejlik, hogy a segédhivatalok betöltésénél nepotismus, protectio végső dimensióit érte el. A segédhivatalokban rendkívül sok képtelen ember és elzüllött existencia tunyálkodik és sok esetben másra, mint a másolásra — gyakran erre sem —• használhatók, inig a teendőket iparkodó és képes, de protectio nélküli napi díjasok végzik. A segédhivatalok tehát, nemkülönben a magát sok tekintetben túlélt ügyviteli szabályok behaló rendezésre várnak. A jogszolgáltatási eljárás gyorsaságát és eredményét, végül a mai kézbesítés rendszere bénítja igen jelentékenyen. A bíróság székhelyén még hagyján, habár a kézbesítő személyzet elégtelensége, sok esetben képzetlensége és kötelességmulasztása itt is gyakori panaszokra szolgáltatnak okot. A főhiba azonban a bírósági székhelyeken kívüli kézbesítésekben rejlik, hol az a községi, illetve körjegyzőkre van bízva. Az ilyen jegyző, ha a községbeli alperes rokona vagy barátja, avagy jóakaratát bármely más oknál fogva birja, vagy megszerzi : napokig, hetekig, sőt hónapokig kézbesitlenül hagyja az ügydarabot, ha pedig megsürgetik, vagy fenyegetik, akkor meg szabálytalanul eszközli a kézbesítést. Mit ér ilyen körülmények közt a rövid határnap, ha a kézbesítés annak elmultával történik, mit a gyors sommás vagy kereskedelmi és váltóeljárás, ha a 8 vagy 3 napi fizetésre kötelező ítélet vagy meghagyás csak hetek vagy hónapok múlva emelkedhetik jogerőre ? A kézbesítés mai rendszerén tehát változtatni kell, meit 12 oldalra terjed.