A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 23. szám - A végrendelkezés köréből

02 A jo a A büntetés megállapításánál a rovatlan előélet és a beismerés mellett tekintetbe vétetett az, hogy vádlott az öt terhelő cselekményt jogosnak tartott követelésének elvesztése, illetve jogtalannak tartott viszontkövetelésben történt marasztaltatása miatti elkeseredésében követte el, továbbá vádlottnak élemedett kora és az, hogy ennél és társadalmi állásánál fogva reá nézve a fogház túlszigorú büntetés lenne. (1890. március 6-án, 1889. évi 8,680. sz.) Az elévülés alkalmazása, midőn a kihágásért pauaszlott íiem mint vádlott, hanem mint sértett fél lett bíróilag megidézve s ezen elévülést tartalmazó határideig ellene semmi más bírói intézkedés nem tétetett. A nagybeeskereki kir. törvényszék (1889. aug. 2G. 1,822. sz. a.): Hivatali hatalommal való visszaélés vétségével vádolt Zs. Miklós községi biró és hatóság elleni kihágással vádolt T. Sándor földműves bűnügyében itélt: Zs. Miklós a 473. §. szerint minősülő fenti vétségben bűnösnek kimondatik s 5 frt pénzbüntetésre Ítéltetik ; T. Sándor a 46. §. szerint minősülő hatóság elleni kihágásban vétkesnek kimondatik és 25frt pénzbüntetésben elmarasztaltatik. A budapesti kir. itélő tábla (1890. április 21. 42,060/889. sz. a.): T. Sándor felebbezésére végzett: Az Ítélet nem felebbezett része érintetlenül marad ; ellenben felebbezett részét hatályon kívül helyezi és T. Sándor ellen a további eljárást elévülés okából megszünteti. Indokolás: T. Sándor az ellene vádba tett cselekmény miatt a kih. bt. 46. §. alapján sem volt felelősségre vonható; mert a vádbeli eset az eljárás adatai szerint 1888. március 9-én történt, nevezett pedig még az 1888. okt. 10-én kelt idézvénynyel nem vádlott, hanem sértett gyanánt hivatott meg az 1889. febr. 20-ára kitűzött kihallgatási határidőre; tehát 1889. február 20-ig ellene, mint vádlott ellen, mi bírói intézkedés sem történt; ez idő alatt a fentemiitett kihágás elévülésére a kih. bt. 31. §-ában meghatározott határidő letelt. Ehhez képest stb., stb. Az uzsora-vétség megállapítható, tehát a bűnvádi eljárás érvényesíthető, habár a miatt a lefolyt adóssági perben kifogás nem emeltetett s a terményekbeni kamatfizetés maga a panaszos, mint adós által választatott. A zalaegerszegi kir. törvényszók (1889. szept. 28. 2,923. sz. a.): Uzsora vétségével vádolt Cs. János elleni bűnügyben itélt: A feljelentés, mint bűnvádi eljárásra nem alkalmas, elutasittatik, mert B. Gergely feljelentésében azt adja elő, hogy Cs. János 100 frtot adott kölcsön s azután évenkint 3 mérő zúzott kukoricát s 2 mérő rostált búzát fizettetett vele kamat fejében. Tekintve azonban, hogy feljelentő maga beismeri, hogy a kölcsönt nem Cs. Jánostól, hanem B. Rozitól kapta s hogy azon tartozása miatt már be is pereltetett és pedig B. Rózi által s a polgári bíróság által feljelentő a tőke megfizetésében el is marasztaltatott; tekintve, hogy panaszos maga sem állítja, hogy az adóslevélben uzsorakamat lenne kikötve s igy ha bebizonyítható lett volna, panaszos a kifogásait a polgári peiben érvényesítette volna; s tekintve, hogy a mennyiben panaszos önkényt ajánlott természetben kamatot a maga köntiyebbségére — az még nem tekinthető uzsoráskodásnak. A budapesti kir. itélő tábla (1890. április 21. 43,707/ex 1889.) végzett: Megváltoztatja és előnyomozást rendel. Indokok: A feljelentésben panaszolt tény valósága esetén az uzsora vétségét megállapíthatja. Azért előnyomozást kellett rendelni ; melynél első sorban a kérdéses adósságra vonatkozó polgári periratok beszerzendők és tisztába hozandó, ki adta a kölcsönt, B. Rózi vagy a feljelentett? Szabálytalanságok. A 14—15 évesek elmarasztalása a bűnösség felismerési képesség megállapítása nélkül. Jegyzőkönyv-vezetőnek nem alkalmazása a büuvizsgálatoknál. A lőcsei kir. törvényszék: R. Valentint s két társát, a kik 14—15 évesek voltak, a személyes szabadság megsértésének bűntettében bűnöseknek kimondván s több heti fogházra Ítélte a nélkül, hogy megállapittatott volna, hogy vádlottak a vádbeli cselekmény elkövetésekor a tettük bűnösségének felismerésére szükséges belátással birtak-e, vagy nem birtak. Ez okból: A budapesti kir. itélő tábla (1890. márc. 31. 44,103. sz.) a tszéket annak pótlására utasította. Miről a kir. törvényszéket a kir. tábla azzal értesítette, hogy vizsgálóbiráit utasítsa, miként a vizsgálati jegyzőkönyvnek felvételénél jegyzőkönyv-vezetőt alkalmazzanak. A vádnak a kir. ügyész általi elejtése a felmentés egyedüli alapjául nem szolgálhat, midőn a szándékos emberölés bűntettének és két kísérletének halmazata forogván fenn — amaz, mint főben járó, hivatalból, a többi pedig a sértettek fentartott vádja alapján és érdemi okból elbírálandó. A budapesti kir. törvényszék (1889. nov. 5. 38,067. sz. a.): A szándékos emberölés bűntettével s annak két rendbeli kísérletével vádolt N. Tódor bolgár kertész elleni bűnügyben itélt: Szabad lábon levő N. Tódor a btk. 279. §-ába ütköző s a 281. §. szerint minősülő, a F. Miklós személyén elkövetett szándékos emberölés büntette, továbbá a btk. 6"). §. szerint minősülő, a F. Miklósné s F. István sérelmére elkövetett szándékos emberölés bűntette kísérletének vádja s következményei alól felmentetik. Indokolás: F. s F.-né panaszosok azt állítják, hogy ők sem H. Marint (vádlott legényét), sem N.-ot nem bántalmazták s hogy F. Miklós a N.-ot csak akkor ragadta torkon, mikor már N. őket meglőtte s hogy a bolgárok az orvosilag constatált sérüléseket nem tőlük, hanem az összesereglett néptömegtől kapták volna, N. Tódor ezekkel szemben tagadja, hogy ő neki embert megölni szándékában lett volna s állítólag a lövéseket inkább segélynyerés, illetve a támadók elijesztése céljából tette. A kir. ügyész -- tekintettel arra, miszerint N. József, H. Ferenc vallomásából, úgyszintén ezeknek vallomását támogató D. Gyula s M. Katalin vallomásából igazolva látván azt, hogy vádlott a jogtalan támadás elhárítása végett tette a lövéseket — a jogos védelmet fenforogni látta és vádlott ellenében a vádat a btk. 79. §-a alapján elejtette, minélfogva a kir. törvényszék vádlottat a vád stb. alól felmentette, A budapesti kir. itélő tábla (1890. március 24. 50,999/ex 1889.) végzett: Hivatalból megsemmisíti az e.-b. Ítéletét s utasítja, hogy szabályszerű folytatólagos végtárgyalás után érdemi okokon alapuló határozatot hozzon. Indokok: Tekintettel arra, hogy vádlott szándékos emberölés bűntette s 2 rendű szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt helyeztetett vád alá, s hogy a szándékos emberölés bűntettét illetőleg a jelen ügy e tekintetben — mint főben járó esetet tárgyazó — hivatalból; a 2 rendű kísérlet tekintetében pedig a sértett feleknek, az ügyészi inditványnyal szemben, fentartott vádja alapján lett volna elbírálandó : ezeknél fogva jelen ügy elhirálásánál a vádnak a kir. ügyész részéről való elejtése a felmentés egyedüli alapjául nem szolgálhat; hanem az a szándékos emberölés bűntette tekintetében hivatalból, a kísérletek tekintetében pedig a vádra jogosult feleknek — az ügyészi kijelentés által nem is érintett — vádjai alapján érdemi okokból lett volna elbírálandó. Minthogy pedig a kir. tszék akkor, midőn egyedül a kir. ügyész előterjesztését vette irányadónak Ítélete meghozatalánál; ellenben az ügyet hivatalból el nem bírálta, sőt a vádra jogosult magánfelek fentartott vádjára tekintettel szintén nem volt: az eljárás alakiságát sértette meg, ezért hivatalból megsemmisítendő volt. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Guggenberger E. A. e., erzsébetvárosi tszék, bej. jul. 24, félsz. aug. 1!), csb. Sándor Frigyes, tmg. Lemény József. — Kreiltz és Oppenhauser e., budapesti ker. és váltótszék, bej. aug. 1, félsz. aug. 23, csb. Antos Károly, tmg. Schulek Géza — Arnot Sándor e., nagy-kikindai tszék, bej. jul. 15, félsz. aug. 13, csb. Seehorsch Ferenc, tmg. Petrovits Milán. — „Klein Mór és társa" e., nyíregyházai tszék, bej .jul. 15, félsz, aug. 6, csb. Zsindely Ferenc, tmg. dr. Vadász Lipót. — Ungár Jónásné e., miskolci tszék, bej. jul. 14, félsz. jul. 22, csb. Kaffka Ignác, tmg. dr. Paczauer Adolf. — Josepbi V. A. e., erzsébetvárosi tszék, bej. jul. 22, félsz. jul. 26, csb. Sándor Frigyes, tmg. Rozgonyi Ottó. — ZÍUZ Gyula e., nagy-szebeni tszék, bej. jul. 31, félsz. aug. 21, csb. Jahn József, tmg. dr. Kirchgatter Lajos Pályázatok: A ceglédi jbságnál díjas jogyakornoki áll. június 14-ig. — A magyar-láposi jbságnál albirói áll. június 14-ig. — A komáromi jbságnál díjas joggyakornoki áll. június 14-ig. — A budapesti és a kassai tszékeknél díjas joggyakornoki áll. jun. 15-ig. — A kassai tszéknél jegyzői áll. jun. 17-ig. — A tatai jbságnál albirói áll. jun. 17-ig. - A b.-gyulai tszéknél két aljegyzői áll. jun. 18-ig. — A módosi jbságnál aljegyzői áll. jun. 18-ig. — A budapesti keresk. és váltótszéknél d í j a s j o g g y a k o r n o k i áll. jun. 18-ig. — A belényesi jbságnál aljegyző i áll. jun. 19-ig. — A tordai jbságnál albirói áll. jun. 19-ig. — A kalocsai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jun. 19-ig. — A szatmár-németii tszéknél b i r ó i áll. jun. 19-ig. — A nyíregyházai tszéknál aljegyzői áll. jun; 20-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. sz,)