A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 23. szám - A végrendelkezés köréből

90 A JOG. nejének hagyatékához tartoznak: felperes nem hozhatja fel azt az érvet, melyre keresetét kizárólag állapítja, hogy t. i. alperesnek neje a keresetben 1 — 17. tétel alatt felsorolt vagyonra közszerzeményi joggal birt volna, mivel a közszerzemény létezése annak megállapitásától is függ, hogy a házastársaknak a házasságot megelőzőleg mennyi vagyonuk volt s vájjon ezt a házasság tartama alatt szerzett vagyon — a netaláni adósságok törlesztése után — túlhaladja-e? mely körülmények egyenkint külön bizonyítást igényelvén, a közszerzemény minőségének s értékének meghatározása a felfedező eskünek tárgyát nem képezheti. A perköltséget a perrend 251. §-áu alapuló iudoknál s a per körülményeinél fogva hagyta helyben. Kereskedelmi, csőd" és váltó-ügyekben. Felszámoló részvénytársaság azzal a kifogással, hogy a peresített elsőbbségi kötrény alapszabályszerüleg még li nem sorsoltatott, csak az esetben élhet, ha eme kötvények alapszabályszerü kisorsolása a felszámolás tartama alatt is foganatosittatik. A b.-gyarmati kir. törvényszék Zelenka Gyula ügyvéd által képviselt Sz. Sámuel felperesnek — Vannay Ignácz ügyvéd által védett »losonci gőzmalom-részvénytársaság felszámolásban« alperes elleni, 1,900 frt iránti perében ítélt: alperes köteles a kereseti tőkét megfizetni. Indokok: A losonci gőzmalom - részvénytársaságnak az 1884. évi május 11-én megtartott közgyűlésen módosított, az 5. sz. alatt becsatolt cégjegyzékkivonat szerint a bíróság által jóváhagyólag tudomásul vett és bejegyzett s alperes által 8. sz. a. bemutatott alapszabályai szerint az 1880-ik évben kibocsátott elsőbbségi kötvények birtokosai nem köteleztettek, hanem csupán előjoggal ruháztattak fel a 30,000 frt alaptőkének 50,000 frtra szóló felemelése végett kibocsátandó elsőbbségi részvények vásárlására, illetve ezen részvényeknek a más elsőbbségi kötvényekért való becserélhetésére: egyszersmind az emiitett alapszabályok szerint mennyiben a kötvénybirtokosok a részükre alapszabály szerint biztosított előjoggal élni nem kívánnának, az át nem vett elsőbbségi részvények értékesítése által befolyandó összegből az alapszabályok 17. §-ában előirt módon első sorban az 1880-ik évben kibocsátott elsőbbségi kötvények voltak beváltandók. Következik ebből, hogy habár az 1. sz. a. becsatolt nyilatkozat az alaptőke felemelése végett kibocsátani célzott elsőbbségi részvényre nézve érvényes aláírásnak tekintendő is, az alapszabályok idézett §-a szerint felperes nem volt köteles a kereset tárgyát képező elsőbbségi kötvények beváltásának az 1. sz alattiban körülirt módját követni még akkor sem, ha a mi a felek egyező előadása szerint be nem következett, de a losonci gőzmalom - részvénytársaság felszámolása folytán be nem következhetett, az alaptöke felszámolása végett kibocsátani célzott elsőbbségi részvények tényleg kibocsáttattak s ekként az elsőbbségi kötvények konvertálhatók lettek volna; annál kevésbé a per folyamában kifejtett ügyállás szerint. Mert ha az alapszabályok rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva, a kereseti kérelem elbírálásánál egyedül az alperes által egész védekezése alapjául 1. sz. a. becsatolt nyilatkozat vétetik alapul, a keresetben felsorolt kötvények jogos birtokosának tekintendő felperes kereseti követelése a felek előadása által felderített ügyállásnál fogva egész összegében lejártnak s a kifizetés (beváltás) időpontja bekövetkezettnek tekintendő. Az 1. sz. alatti nyilatkozatban foglalt jogügylet ugyanis felfüggesztő feltétel mellettkötöttnek tekintendő, melynek érvénye a feltétel bekövetkezésétől, vagyis az elsőbbségi kötvényeknek a kibocsátani célzott elsőbbségi részvényekkel való kicserélhetésétől tétetett függővé. Azonban alperes maga is elismeri, hogy a kicserélés nem történt meg és pedig a tárgyalás anyagával igazolt azon oknál fogva, mert a losonci gőzmalom-részvénytársaság még az elsőbbségi részvények kibocsátása iránt hozott határozatának foganatosithatása előtt felszámolás alá jutott, vagyis feloszlott; minélfogva ama feltétel, melynek bekövetkezésétől az 1. sz. alatti ügylet függővé tettnek tekintendő, többé már be sem következhetik, az 1. sz. alattiban foglalt ügylet tehát a magánjognak a kereskedelmi ügyekben is érvényes általános szabályai szerint eredetileg érvéyntelennek, illetve ugy tekintendő, mintha meg sem köttetett volna. Az előadott tényállás szerint kétségtelen lévén, hogy az elsőbbségi kötvények ellenértéke gyanánt kikötött meghatározott dolog, t. i. az elsőbbségi részvények sem ki nem szolgáltattak, sem többé ki nem szolgáltathatók, okszerüleg következik, hogy az elsőbbségi kötvények jogi természete s felperesnek azok birtoklásán alapuló jogai változást nem szenvedtek. S minthogy a losonci gőzmalomrészvénytársaság felszámolás alá jutott, a felszámolásnak célja és következménye pedig az, hogy a társaság vagyona a törvény és az ennek korlátain belül alkotott alapszabályok szerint biztosított sorrendben a hitelezők kielégítésére fordítandó: alperest a kifejtett tényállás szerint egész összegében esedékessé vált, kereseti tőkének s az 1. sz. alatti érvényének megszűnése következtében a járulékok megfizetésére kötelezni kellett. ([888. augusztus 14-én j 2,609. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, s felperest keresetével mint idő előtt indítottal elutasítja. Indokok: Az 1. sz. alatt csatolt nyilatkozatban felperes kétségtelenül kötelezte magát, hogy 1,900 frt névértékű elsőbbségi kötvényeit az újonnan kibocsátandó elsőbbségi részvényekért kicseréli. De alperes beismeri, hogy az 5 /. a. csatolt cégjegyzéki kivonat szerint a keresk törv. 181. §. értelmében a cégjegyzékbe is bevezett 8 /. alatt csatolt módosított alapszabályok 3. §-a szerint kibocsátandó elsőbbségi részvények kibocsátva és aláírással, mint ezt az idézett §. a) pontja meghatározza, ellátva nem lettek, s minthogy a losonci gőzmalom-részvénytársaság, a mint azt az 5"/. alatt csatolt cégjegyzéki kivonat is bizonyítja, időközben felszámolás alá jutott, az elsőbbségi részvények a 8. sz. alatt csatolt módositott alapszabályok 3. §. értelmében a most már nem létező igazgatóság által aláírva, tehát plapszabályszerüleg kiállítva most már többé ki nem bocsáthatók. Minthogy pedig a dolog természetéből következik, hogy felperes elsőbbségi kötvényeit csak alapszabályszerüleg kiállított elsőbbségi részvényekért volna köteles kicserélni; minthogy a fent előadottak szerint alperes nincs abban a helyzetben, hogy felperes elsőbbségi kötvényeit alapszabályszerüleg kiállított elsőbbségi részvényekkel kicserélhesse; minthogy ezek szerint alperes az elsőbbségi kötvények ellenértékét, az alapszabályszerüleg kibocsátott elsőbbségi részvényeket a beállott felszámolás következtében megadni többé nem képes, felperest 1. sz. alatt csatolt nyilatkozatában tett kötelező Ígéret többé nem köti, hanem jogosítva van elsőbbségi kötvényei alapján őt megillető jogokat érvényesíteni. Ezek szerint alperesnek fennebbi irányban előadott kifogását figyelembe nem lehetett ugyan venni, de felperes kereseti kérelmének még sem lehetett helyt adni, mert az 1880. május 29-ki közgyűlésen elfogadott és a cégjegyzékbe bevezetett 7-/. a csatolt alapszabályok 17. §. d) pontja szerint a részvénytársaságnak elsőbbségi kötvényeket biztosított tartozása az elsőbbségi kötvények kisorsolása utján törlesztetik. Az 1884. évi május 11-iki közgyűlésen módositott 8'/. a. csatolt alapszabályok az előbbeni alapszabályok fennidézett intézkedését nem érintették. Ez"k szerint a részvénytársaság csak a kisorsolt elsőbbségi kötvényeket köteles beváltani. Az a körülmény, hogy a részvénytársaság időközben felszámolás alá jutott, az elsőbbségi kötvények beváltását illetőleg sem felperes jogain, sem alperes kötelezettségén mit sem változtat, mert a felszámoló-bizottság, mint a részvénytársaságnak az igazgatóság volt, az alapszabályokhoz van kötve, az elsőbbségi kötvényeket tehát ez a bizottság is az alapszabályok 17. §. értelmében köteles törleszteni, ennélfogva arra, hogy ki nem sorsolt elsőbbségi kötvény névértékét kifizesse, nem kötelezhető. Ezek szerint a ki nem sorsolt elsőbbségi kötvények birtokosának a beállott felszámolás után is csak ahhoz van joga, hogy a mennyiben a felszámolók az elsőbbségi kötvények kisorsolását illetőleg alapszabályszerü kötelességüknek meg nem felelnének, őket arra szorítsák, de a ki nem sorsolt elsőbbségi kötvények beváltását nem igényelheti. Minthogy pedig felperes nem is állítja, hogy keresetlevelében emiitett elsőbbségi kötvényei már kisorsoltattak volna, sőt perbeli előadásából annak ellenkezője tűnik ki és igy az elsőbbségi kötvények beváltására irányzott jelen kereset idő előtti, felperest idő előtt indított keresetével elutasítani kellett. (1889. jun. 4-én 7,381. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. Indokok: A kereseti követelés ellen első sorban felhozott érdemleges kifogás a másodbiróság által is helyes indokok alapján mellőztetvén, az alperesi részről másodsorban felhozott idő előttiségi kifogás sem ismerhető el alaposnak. Mert alperes azzal a kifogással, hogy a kereseti követelés alapját képező elsőbbségi kötvények még ki nem sorsoltattak, sikeresen csak az esetben élhetne, ha eme kötvényeknek alapszabályszerü kisorsolása a felszámolás tartama alatt is ennek végleges befezéseig foganatosíttatott volna; minthogy azonban ilyetén kisorsolás a felszámolás óta nem történt, sőt erre nézve a részvénytársaság feloszlását és a felszámolást elhatározó közgyűlés alkalmával, sem azóta intéz-