A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 23. szám - Visszapillantás az első ötéves parlament codificátiójára

Kilencedik évfolyam. 23. szám. Budapest, 1890.junius 8. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivalalhozintézcndÖK. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) W IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, II IlfflR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, tóZI ÉS ÜlMÉl KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvedek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre ... 6 frt — kr. fél » ... 3 » — » negyei > ... 1 > 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Visszapillantás az első ötéves parlament codificatiójára. Irta : dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd. — A közjegyzői okiratok és a peres eljárás rövidítése. Irta : W e i s z Manó, ügyved Nagy-Bccskereken. — Ausztria és külföld. (Bolgár igazságügy. Irta: Sismanov St. Milán, feltöi vényszéki biró Szófiában.) — Nyilt kérdések és feleletek. (A végrendelkezés köréből. I. Irta: Frónius Károly, kir. tszéki hiió Fehértemplomban. — II. Irta: Nagy Kndre, ügyvéd Pozsonyban.) — Sérelem. (A mit az igaz;.ágüg\'minisztériumban sem tudnak. Irta : Kiden s.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. - Hirdetések. MKLLÉKLEI: Jogesetek tára. Felsöbiiósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. ^Csődök. — Pályázatok.) Visszapillantás az első ötéves parlament codiíicátiójára. Irta : dr. SZOKOLAY ISTVÁN, budapesti ügyved. E napokban fejeztetett be hazánkban az ötéves parlament harmadik ülésszaka. Talán nem lesz felesleges, vagy minden szellemi haszon nélküli, visszapillantást vetni a törvényhozási mozzanatokra, melyek első ötéves parlamentünk eddigi 3 éve alatt nyilvánultak. A siker, az eredmény nem valami fényes: nem is igen megnyugtató állami s társadalmi fejlődésünk, előhaladásunk tekintetében. Ezen törvényhozási működés azt látszik feltüntetni, hogy az ötéves parlamenti rendszer behozatala túlnyomólag politikai érdekeknek tulajdonitható, különösen s leginkább annak, hogy elviselhetőbb legyen a választási költségek terhe, melyek nálunk is tetemes vagyont felemésztő fokra emelkednek, mint Angliában, a parlamentarismus ős hazájában. A törvényhozási működés értéke, mely a nemzet vagyoni és szellemi erejének nagyobbodására, szilárdulására vezet s nyújt eszközöket, eddigelé az új rendszer befolyása alatt nem látszatik emelkedőben lenni; pedig az őtr ves ülésezés nagyobb része már elmúlt. A nagyobb szabású törvényalkotások épp ugy elmaradtak, mint a reform-szervezkedési műveletek, melyek ugy a belügy, mint az igazságügy terén égető szükséget képeznek. Csak a törvények nagy száma emelkedik ki ezen időszak alatt is ; ebben versenyeztek törvényhozóink nagy buzgalommal az előbbi országgyűlésekkel. Működésük adatai mindannyi bizonyítékok a mellett, hogy a törvényalkotások tömegessége képezi törvényhozásunk uralkodó irányát. Ebben, de csakis ebben követjük Franciaország nyomdokait, hol újabb időkben szintén töme: gesen készülnek a törvények — ugy, hogy az államtanács az 1872—1877. évi időszak alatt 432 törvényjavaslatot s 127 szabályrendeletet feldolgozni kénytelenittetett. Megközelítette ezt parlamentünk, midőn a visszaállított alkotmány utáni 25 év alatt nem kevesebb, mint 1,054 törvényt alkotott s különösen 1878—1884. években 371-1885— 1887. alatt: 108 s 1873—1877. időszakban 222 törvényt állított elő. Lapunk mai szám A most befejezett három évi ülésszak 118 tőrvényt mutat fel; ugy, hogy ezen első ötéves parlament valószínűen eléri, ha túl nem haladja az 1873—1877-iki időszak termékenységét. Ennek azután legközelebbi következménye az, hogy az új törvények nevezetes részét a folytonos módosítások, kiegészítések s változtatások képezik, — azon törvényhozási kényszer-műveletek, melyek a gyakorlati életben magokat a szakférfiakat is zavarba hozzák, általában a tájékozást nehezítik s az alapos törvényi ismeretek megszerzését s bírását tetemesen akadályozzák. Ezen a jogbiztosságot nem kevéssé veszélyeztető irányzat keresztülvpnul országgyűléseink működésén 1868-tól a legújabb időkig. Az 1868-ban alkotott törvények közül a pénzügyiek már 1869-ben s 1870-ben módosítást vagy kiegészítést szenvedtek. Sőt némely törvények már ugyanazon évben is változáson mentek keresztül. így a kereseti adóról szóló 1868: XXIV. t.-c. kiegészíttetett azon évi XXXIV. t.-c. által; a fogyasztási adóról rendelkező XVII. pedig a XXXV. t.-c. által. Ezen gyors változási szellem nyilvánult különösen igazságügyi töt vényhozásunkban is. Az 1868: III. t.-c. a törvények kihirdetéséről az 1870 : XIII. t.-c. által módosíttatott. Az 1868-ban alkotott sorrend némely szakaszai már az 1870: XIV. által módosittatik. Mindenekfelett bírósági rendszerünk volt folytonosan ezen szerencsétlen ingadozásnak kitéve. Alig alkottatott meg az 1869 : IV. t.-cikk a bírói hatalom gyakorlásáról s már 1870—1871. években újabb törvények keletkeztek, nevezetesen a birói felelősségről, áthelyezésről, nyugdíjazásról. Az első folyamodású bíróságok rendezését az 1871 : XXXI. t.-c. tartalmazza s az 1875: XXXVI. t.-c. újabb szervezést állított elő; és ez az 1885: III. t.-c. által újra módosíttatott ; míg a felebbviteli bíróságaink is folytonos változásokon mentek keresztül, a külön semmitőszéket megállapító 1868-iki perrend után az 1870: XVI., 1871: XII., 1877: V., 1881: LIX., mely a semmitőszéket eltörölte; az 1883: VI. s 1887 : XXX. t.-cikkekben. Természetes, hogy a kirendelt törvényalkotási irányzat kifolyásául országgyűlésünknek a most lefolyt 3 évi időszakban is ugyanazon nyomon kellett járnia. Tehát alkotásainak nagy részét az előbbi törvények módosításai, kiegészítései képezik Ilyen az 1889 : XLV. t.-c. a telekkönyvi betétekről szóló 1886: XXIX. t.-c. módosítása; 1888: IX. t.-c. a táblai kisegítő birákról; az 1887: XLIV. és XLV. t.-c. a dohányjövedéki s bélyegtörvények módosításáról; az 1887 : XLVII. t.-cikk a sófogyasztási adótörvények módosításáról; 1887 : XLVI. t.-cikk határőrvidéki vasút tőrvénynek (1880: XLIII.,) 18b8 : IV. t-c. a helyi érdekű vasútról szóló 1880: XXXI. törvénycikknek ; 1889: XVIII. a felelős ministerium alakításának ; 1889: XIX., a Liechtenstein-féle vámegyesületnek; 1889: XXVI., a katonáskodó joghallgatókat illető 1883 :1. törvénycikknek ; 1889: XXVIII., a pénzügyi közigazgatás szervezetének ; 1889: XXIX., az ármentesitési területekről szóló 12 oldalra terjed.