A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 22. szám - Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok köre

a j OG 205 töltésével constatálja azt, a mi az elövizsgálati jegyzökönyvekben benfoglaltatik; vagyis ha megtámadhatatlan és változhatatlannak vetetik az, a mi ama jegyzökönyvekben le van irva és nem emelkedik fel a közvetlenség erőforrásának azon tudatára, melynélfogva önmaga a főtárgyalás derítse ki a ténykörülmények valódiságát, mindegy, ha az tényleg teljesen meg is fog egyezni avval, a mi az elövizsgálati jegyzőkönyvekben benfoglaltatik: akkor a főtárgyalás teljesen fölöslegessé válik. Mert csak utánozni azt, a mi a jegyzőkönyvekben már meg van, szükségtelen időtöltés és igen költséges formalismus. Ezen értelmű főtárgyaiásnak nincs semmi önállóhivatása, nincs semmi önálló célja. Azokat a ténykörülményeket, mclyeket'az elövizsgálati jegyzőkönyv tartalmaz, csak homályossá, csak zavarossá teszi az accusatorius formáknak és a közvetlenségnek igénybevétele, akkor, ha már a priori valónak csak az vétetik, amiéppen ama jegyzőkönyv ben foglaltatik. Akkor minek is mozgásba hozni egy olyan apparátust, milyen egy bíróságnak a közvetlenség és az accusatorius formák melletti tárgyalása, ha ezen tárgyalásnak kiindulási pontját, szellemét, forrását, irányelvét, érvelési apparátusát és végcélját az elövizsgálati jegyzőkönyv szabja meg. Sokkal egyszerűbb és sokkal őszintébb, egy rendszer logicájának megfelelőbb volna véglegesen is az elövizsgálati jegyzőkönyv alapján dönteni el az ügyet. Ennek a kétszinüségnek igen visszás következményei vannak. Ezek pedig a főtárgyaláson nap-nap után előforduló azon jelenetek, mikor ugy a vádlottnak, mint a tanuknak a főtárgyaláson tett nyilatkozataik, a mennyiben ezek a vizsgálati jegyzőkönyvben felvett nyilatkozataikkal nem egyeznek meg, igen kellemetlen és provocáló kritika tárgyává tétetn e k. Ezen a jegyzőkönyv szent és sérthetetlennek tartott adatain alapuló kritika oly fegyverekkel dolgozik, melyeknek élét kikerülni alig lehet. Ha ugyanis a nyilatkozat a jegyzőkönyvi nyilatkozattal nem egyez, elmaradhatlan lesz azon kérdés, mikor nyilatkozott a tanú vagy a vádlott tulaj donképen a valóságnak nem megfelelően? j Most-e vagy a vizsgálat folyamában ? És a kérdezettnek ezen a jegyzőkönyv tekintélyén alapuló és elmaradhatlan kérdéssel szemben nincs semmi védelmi positioja. Ha az egyik alkalommal tett nyilatkozatának valódiságát hangsúlyozza, akkor a másik alkalombeli nyilatkozat tarthatatlanságának bélyege szemére vettetik ; ha pedig épen elég merész arra nézve is, hogy nyilatkozatának a vizsgálati jegyzőkönyvbe történt felvétele tekintetében tesz megjegyzéseket, akkor a vizsgálóbírói tekintély érintésének fergetege zúdul a fejére. És ennek következtében a Scylla és Charibdis veszélyei közepette — nyilatkozik ugy — »a hogy a Tekintetes Törvényszék kívánja és jobbnak lát jak És miután a bíróság a helyett, hogy a közvetlenség forrásából merített adatok nyomán fejlesztené a tárgyalást és concipiálná annak kimenetét, kényelmesebbnek és a rendszer szelleme szerint alaposabbnak is tartja az elövizsgálati jegyzőkönyv adatai nyomán indulni, haladni és végcéljához jutni: ki nem látja be, hogy fentebb felállított tételünk, miszerint a continentalis vizsgálat jegyzőkönyvi csomóival nem előkészít i, hanem döntőlegbefolyásoljaavégtárgyalást, igazolását nyerte. Ezzel fejtegetésünk első részét befejeztük. Ezen rész tulajdouképen negatív jellegű volt, mert a nyilvánosságra vonatkozó fejtegetésen kivül a többi közt feladatul birja annak kimutatását, hogy a continentalis elővizsgálat általában a büntető igazság szolgáltatásnak meg nem felel. A perfelek nyilvánosságának hiánya maga után vonja ezen elövizsgálati rendszernek, általánosságban ugy, mint részleteiben való haszonvehetetlenségét. A perfelek nyilvánosságának hiánya folytán nem bir kellő tekintély lyel, hogy az elövizsgálati adatok objectiv erőre tegyenek szert. A perfelek nyilvánosságának hiánya tág tért nyit a vizsgálóbíró individualismusának és subjectivisrausának érvényesítésére. A perfelek nyilvánosságának hiánya értéknélküli morális kínzásra sülyeszti a terheltnek, valamint a tanuknak kihallgatását. A crosseexamination-nak meg épen tere sem nyílik. A perfelek nyilvánosságának hiánya megbénítja a vád és védelem érdekkörét és éppen azért bizonytalan alapot nyújt a vádhatározatra és zavarólag hat a fötárgyalásra. Ezek szerint ezen rendszerrel fel kell hagyni és megalkotandó bűnvádi eljárásunkban más elövizsgálati rendszert kell meghonosítani. Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok köre. * Irta: dr. RÉVÉSZ KÁROLY, budapesti ügyvédjelölt. A fővárosi joggyakorló ifjúság körében néhány hét óta élénk mozgalom észlelhető, melynek célja egy oly egyesület alkotása, mely az ifjúságot magába egyesítve, annak sokféle érdekeit támogatni lesz hivatva. Mert csodálni való, hogy a jövendőbeli ügyvédek és birák érdekeivel senki sem törődik. Az ügyvédi kamarák a lajstromozáson kivül az ügyvédjelöltek létezéséről alig vesznek tudomást és a magaviseletükről szóló évi jelentések követelése nem egyéb, mint a törvény követeléseinek való elégtétel. A főnököknek nincs arra való idejük, hogy segédeik különös érdekeivel foglalkozzanak és igy az ügyvédjelölt az »aide toi et le ciel t'aidera* jelszavára van utalva. Az ügyvédjelöltek egyesülete ezt a jelszót lesz hivatva megvalósítani. A mit törvényeink elmulasztottak az ügyvédjelöltek gyakorlati kiképzése körül, annak pótlása lesz az egyesület legfőbb feladata. A francia barreau conféreneejait kellene meghonosítani mi nálunk is, mert a jövendőbeli szóbeliségre ma semmi előkészület nem történik. Es ha — ugy, mint Franciaországban — az ügyvédség jelesei vennék kezükbe e conférence-ok vezetését: akkor bizonyára nagy előny háramlanék a jövendőbeli ügyvédi nemzedékre, de egyúttal nemes és dicső hivatás jutna a mainak is. A társas egyesülés nagy előnye nyilvánulna abban, ha a különböző joggyakorlók együvé tömörülnének. Az a nagy ür, mely ma a legtöbb esetben elválasztja az ügyvédet a bírótól és ügyésztől, noha mindhárman egy osztály tagjai és közös érdeket: a jogot és igazságot szolgálják, ez az ür kétségen kivül megszűnnék, ha a gyakorlal idejében folytonos érintkezésben volnának a liatal emberek, mert tudvalevő, hogy sokkal könnyebb a fiatal korban alapítani közelebbi viszonyt, mint későbben. Az egyesület egy harmadik előnye az volna, hogy léteznék oly közeg, mely őrködnék az ügyvédjelöltek fölött, a saját érdekükben, a mi ma alig történik. A zugirászat ama számtalan neme, mely ma a fővárosban divik, meg fog szűnni, ha lesz valaki, a ki éber szemmel kiséri majd e kinövéseket és ambitiót fog helyezni azok kiirtásába. De mert az ilyen irtó háborút csak egyesült erővel lehet sikerrel végig küzdeni: azért szükséges e czélra a társas egyesülés. Az egyesület egy további célja találkozó helyet teremteni a gyakorlaton levők részére, a hol a napi munkát kipihenve, kartársaik körében beszélhetik meg az őket érdeklő kérdéseket és nélkülözhetik a kávéházaknak nemcsak egészségileg rontó légkörét. Az ilyen fesztelen találkozásokból fognak kifejlődni a vitatkozó eszmék, melyek az önképzés megbecsülhetetlen eszközei. És végül, a mit ma, szégyenszemre, hivatalszolgákra bíznak : az állomások közvetítését, azt ugyancsak e kör veendi kezébe, a mi bizonyára mindkét érdekelt félnek csak hasznára fog válni. Ez az, a mit rövid vázban az ügyvédjelöltek egyesületének hivatásául akartam feltüntetni. Óhajtandó a köz érdekében, hogy az egyesület e célok megvalósítására mihamarabb megalakuljon és üdvösnek ígérkező működését minél gyorsabban meg is kezdje és — ezt különösen hangsúlyoznunk kell — kitartással küzdjön céljai eléréséért. Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdés.) I. Tapasztaltabb kartárs urak véleményét kérem a felől, vájjon ha a sommás eljárásban az 1868 : L1V. t.-c. 85. §. a), illetve az ennek helyére lépett 1881 : L1X. t.-c. ll. §. 3-ik bekezdése szerint a tárgyaló bíró a felek kuszált beszéde, tehát előadási képesség hiánya miatt az ügymenetet végzésileg félbeszakítja s a feleket ügyvédállitásra utasítja, alkalmazható-e amaz első tárgyaláson mondottakra az 1868: L1V. t.-c. 164. §-a? mely azt mondja, hogy a bíróság előtti beismerést sem visszahúzni, sem módosítani nem lehet. Nem feszegetem itt azon kérdést, vájjon az utóbbi szakasz csakis a rendes perekre vonatkozik-e, habár ezen IV. cím II. feje* Örömmel üdvözöljük az eszmét, inely az ez ügyben tartott értekezletek után ítélve, remélhetőleg mielőbb megvalósításához közeledik Mi szívesen fogunk minden törekvést, mely az ügyvédjelöltek egyesülését és szervezését célozzák, támogatni. A szerkesztőség.