A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 20. szám - A nyilvánosság a büntető eljárás elővizsgálati részében. 7. r.

30 a JOG. ben megváltoztatandó; egyébként azt a kir. itélő tábla vonatkozó indokainál fogva hagvta helvben. (1889. január 30-án, 1888. évi 44,434. sz.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélö tábla Ítélete, tekintettel arra, hogy a fenfor»ó becsületsértésre vonatkozólag a B. T. K. 262. §-ában megbatározott nyilvánosságot magában állólag az a körülmény, hogy az az utcán történt, meg nem állapítja, az elsöbiróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1889. évi október hó 23-án, 3,793. sz.) Felmászás egy ablakhoz és benyulás a szobába, a nélkül, hogy a tolvaj a szobába bejntna, nem képez bemászást a B. T. K. 336. §. 3. pontja szerint; pincehajlék, melyben olykor emberek tartózkodnak is, nem esik a B. T. K. 423. §ának 1. pontja alá. (M. kir. Curia 1890. január 9-én, 10,964/1889. sz.) (B. T. K. 336. §. 3. p. és 423. §. 1. p.) Bűnvádi eljárási gyakorlatunk szerint abból az okból, hogy a cselekmény más bíróság területén követtetett d, az ügy oda leendő áttételének rendszerint csak a vád alá helyező határozat meghozatala előtt lehet holye. (Illetőségi összeütközés.) A budapesti kir. tszék (1889. máj. 6-án 15,857/1889. B. sz.): Csalás vétségével vádolt Sch. Lajos elleni bűnügyben határozott; Vádlott a btk. 379. és 380. §. alá esö csalás vétsége miatt vád alá helyeztetik. Indokok: A vizsgálat során megállapittatott, hogy terhelt a feljelentéshez A. alatt mellékelt, állítólag atyjától: Sch. Ignáctól irt levél felmutatása által birta rá panaszost arra, hogy őt szolgálatából elbocsássa és neki 11 frt uti költséget előlegezzen. Miután pedig Sch. Ignác a polgári per során letett esküjével összhangban tagadja ezen levél Írását; tekintve, hogy nemcsak panaszos, hanem D. Ignác és Br. Bódog tanuk vallomása szerint is a kérdéses okirat, mint Sch. Ignáctól származó, lett terhelt által St. Alajosnak bemutatva: a btk. 379. és 380. §-aira alapított vád indokoltnak mutatkozik. A budapesti kir. itélő tábla (1889. aug. 13-án 28,634/1889. B. sz.): A vádfeljelentés szerint a napló 7. alatt fekvő az a levél, melylyel a sértett állítólag tévedésbe ejtetett, a terhelt beismerésével egyezően T.-Bicskén adatott át a sértettnek és ekként a vádbeli cselekmény is ott követtetett el. Tekintve ezt és hogy a birói illetőség megállapításánál a vád tárgyát képező cselekedet elkövetésének helye is irányadó, ennélfogva a kir. tábla a kir. törvényszék vádhatározatát, valamint az ez ügyben tett összes eljárást megsemmisíti s a vádfeljelentésnek szabályszerű további eljárás végett az illetékes pestvidéki kir. törvényszékhez átküldését elrendeli. A m. kir. Curia (1890. ápr. 11-én 11,017/1889. B. sz.) : A neheztelt végzés megváltoztatásával a kir. tábla az eljárt kir. törvényszék határozatának érdemleges felülvizsgálatára utasittatik. Indokok: Bűnvádi eljárási gyakorlatunk szerint abból az okból, hogy a cselekmény más bíróság területén követtetett el, az ügy oda leendő áttételének rendszerint csak a vád alá helyező határozat meghozatala előtt lehet helye, de egyébként is a budapesti kir. törvényszék a büntető eljárás megindítása tekintetében a pestvidéki kir. törvényszéket megelőzvén, már ez okból is illetékessé vált. Ehez képest a jelen esetben vádlott részéről a vád alá helyezési határozat ellen érvényesíteni óhajtott illetékességi kifogásnak annál kevésbé lehetett volna helyt adni, mert vádlott a vizsgálat alkalmával e kifogással nem élt s igy a vádhatározat ellen e címen használt jogorvoslat csakis az ügynek elodázására látszik irányítva lenni. A járásbirósági eljárásban a felek bűnügyekben is a kitűzött órán túl két óra alalt jelenhetnek meg. A budapesti IV—X. kerületi kir. járásbíróság: Jelen ügyben a további büntető eljárás az elj. szabály 35. §-a, illetve 68. §-a alapján megszüntettetik. (1889. május 23-án, 13,704. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: Tekintve, hogy az elj. rendszab. 109. §-a szerint, a mennyiben az eljárást szabályozó most említett rendelet nem intézkedik, a fennálló törvények és szabályok szolgálnak irányadóul; tekintve, hogy a kir. bíróságok előtt általánosan divó és már szabályt képező gyakorlat szerint az 1868. évi LIV. t.-k. 111. §-ában tett intézkedéssel megegyezően, meghatározott órára a bíróság elé idézett felek irányában a szabályszerű két órai várakozási idő eltelte után meg nem jelenés indokából határozat hozható; tekintve, hogy jelen ügyben a panasz tárgyalására, a 11,717. s/,ám alatt kelt, magánvádlónak távollétében szabályszerű kifüggesztés utján kézbesített végzéssel a folyó év május hó 23-ik napjának délelőtti 8 órája tűzetvén ki, a 13,704. szám alatt iktatott hivatalos jelentés szerint magánvádló délelőtt K) órán túl nem jelentkezett, a felterjesztő jelentés szerint pedig annak nevében G. Bertalan ügyvéd is csak délelőtt 10 óra után s akkor is a felebbezéshez C. alatt csatolt nem ezen ügyre vonatkozó meghatalmazás mellett jelentkezett; tekintve, hogy ezekhez képest az eljárt elsőbiróságnak felebbezett határozata az eljárási szabályokba nem ütközik; ez okokból a kir. itélő tábla magánvádló V. Zsigmond semmiségi panaszát elveti, a felebbezés folytán pedig az elsőbirósá.: végzését, az elj. rend. 71. §-ához képest helyesebben Ítéletét indokolásánál és a fentebb felhozott indokoknál fogva helybenhagyja. (1889. szeptember hó 10-én, 29,806. sz.) A m. kir. Curia: Az 1883: VI. t.-c. 7. §-ának egyik esete sem forogván fenn, a felebbezés visszautasittatik. (1889. december 5-én, 11,041. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1,412. Az adókivető bizottság határozata elleni felebbezés elkésése esetén is lehet igazolási jogorvoslattal élni. Az igazolási kérelem a felebbezési határidő elteltétől számítandó ugyanannyi idő alatt adandó be, mint a mennyi az adókivető bizottság határozata elleni felebbezésre van megállapítva. (1889. évi 9,689. sz.) 1,4.13. Lakj-elmondás érvénytelenítése iránt indított perekben hozott ítéletek: 2 frt so kr. állandó bélyegilleték alá esnek. (1880. évi 0478. sz:) 1,4.14.. Ha ingatlan átruházása iránt kötött jogügylet, habár már a tkvi átírás foganatosítása után jogérvényes birói ítélettel megsemmisíttetett, az l.9/io °/o-os bejegyzési illetéket sem lehet követelni. {1889. évi 8,/gg. sz.) 1415. Ha a bekebelezett kölcsön hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől bizonyos évek során át leendő törlesztésre lett felvéve, az általános jövedelmi pótadóból nemcsak az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék után járó, hanem változatlanul a törlesztési idő egész tartamára, a teljes kölcsönösszeg után megállapított egy évi kamatok zo°/o-a vonandó le. (1889. évi 8,031. sz.) 1,416. Ha a makacssági Ítélet hatályon kivül helyeztetett és felperes az ennek következtében megkezdett tárgyalás folyama alatt a pert letette: a makacssági ítélet után lerótt bélyegilleték visszatérítendő. {1889. évi 6,030. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny-böl. Csődök: Plihál Ferenc e., kolozsvári tszék, bej. jun. 14, félsz, jun. 25, csb. Becsek Lajos, tmg. dr. Weisz József. — Bajay János e., bpesti tszék, bej. jun. 6, félsz. jul. 2, csb. Hajdú Imre, tmg. Grecsák Károly. — Wolflllgor B. e., szabadkai tszék, bej. jun. 7, félsz. jun. 14, csb. dr. Bányai Miksa, tmg. Buchwald Lázár. — Bleier Adolf e., szolnoki tszék, bej. jun. 7, félsz. jun. 24, csb. dr. Haraszti Emil, tmg. dr. Ádám Sándor. - Rudolf Strasser e., n.-szebeni tszék, bej. jul. 26, félsz. aug. 22, csb. Jáhn József, tmg. Friedsmann Arnold. — Tyrnauer Mór e., aradi tszék, bej. jun. 18, félsz. jul. 1, csb. Zubor Gyula, tmg. Vörös Vidor. — Csillag Ferenc e., szegedi tszék, bej. jun. 16, félsz. jul. 12, csb. Hevessy Kálmán, tmg. dr. Engel Mór. — Weisz Benő és LandilU e., budapesti ker. és váltótszék, bej. jul. 26, félsz, aug 23, csb. Sárváry Gusztáv, tmg. dr. Kralovánszky László. — Hertner Károly e., bpesti ker. és váltótszék, bej. jun. 17, félsz, jul 1, csb. Ney Aladár, tmg. dr. Bató Henrik. Pályázatok : A fehértemplomi tszéknél díjas joggyakornok i áll. máj. 24-ig. — A váci jbságnál és a m.-vásárhelyi tszéknél díjas joggyakorno ki áll. máj. 25-ig. — A szegedi és szolnoki tszékeknél díjas jo ggyakornoki áll. máj. 27-ig. —# A veszprémi tszéknél a 1jegyzői áll máj. 27-ig. — A szegzárdi tszéknél albirói áll. május 28-ig. — A zólyomi közjegyzői áll. jun. 5-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. sz,)