A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 20. szám - A nyilvánosság a büntető eljárás elővizsgálati részében. 7. r.

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 20. számához. Budapest, 1890. május 18-án. Köztörvényi ügyekben. Birói illetőség az ügyvédi díjuk fizetési kötelezettségének átvállalásánál. Perlekedési jogosultsig nem az ügyvéd közvetlen megbízója, hanem az ügyvéli dijakra vonatkozó jótálló, ^illetőleg ennek jogutóda irányában. A nyíregyházi törvényszéknél a Rézler György ügyvéd által képviselt G. Móricz I. rendű s Halasi János ügyvéd által képviselt G. Ignácné II. r. alp., mint elhalt férje jogutóda ellen 141 frt 50 kr. ügyvédi munkadíj s költség megfizetésére irányított rendes perben a törvényszék 1889. nov. 8. 8.657. sz. a. végzésével, II. r. alperes kifogásainak megfelelöleg, magát II. r. alperes irányában illetéktelennek nyilvánította; mert felperes a keresetlevelében önmaga mondja, hogy ötet néhai Grünwald Ignác, II. r. alperesnö férje, csak azon esetre biztosította s ígérte neki kifizetni (I. r. alperes helyett) a felmerült díjakat, ha és a mennyiben azokat I. r. alperes ki nem fizetné vagy ki nem fizethetné. Ebből látnivaló, hogy ezen állítólagos kijelentéssel felperes II. r. alperes ellen jogokat csak ugy szerezhetett, ha és a mennyiben I. r. alperes fizetés-képtelenségét igazolná. De még e mellett is, miután az Ügyv. rendtartás 58. §-a világosan oly perlekedő fél irányában ád az ügyvédnek a díjak iránti perlekedési jogosultságot, a mely fél az ügyvédet valamely ügylet teljesítésére megbízta: figyelemmel arra, hogy maga felperes II. r. alperest nem ilynemű, közvetlen megbízójának, hanem csak jótállójának mondja: ennélfogva II. r. alperes ellen támasztott követelésével személyi illetőség hiányából elutasítani kellett. A budapesti kir. ítélőtábla az első bíróság végzését megváltoztatta s a törvényszék illetőségét G. Ignácné II. r. alperes irányában is megállapította s azt további szabályszerű eljárásra utasította. Indokok: Mert felperes a keresetét az 1874 : XXXIV. t.-c. 58. §. alapján, a meg nem állapított ügyvédi költségei s díjai iránt a törvényszékhez, mint a költségjegyzék alapját képező peres ügyben eljárt bírósághoz helyesen adta be; s az 1868 : LIV. t.-c. 78. §. rendelkezése szerint jogosítva van a G. Móric I. r. alperesért kezességet vállalt G. Ignác jogutódát, a közvetlen alperes elleni alapkeresetben perbe idézni; mert továbbá, annak a kérdésnek elbírálása: hogy II. r. alperes jogelőde az I. r. alperesért kezességet vállalt-e és hogy II. r. alperes fizetési kötelezettsége csak az esetre állana-e be, ha I. r. alperes a keresetben állított tartozását vagyontalansága miatt ki nem fizethetné, a peres ügy érdemleges elbírálásához tartozik. (1890. március 26. 58.019. sz. a.) Alperes beismerése pótolja az adóslevélben hiányzó jogcímnek, hitelező nevének és a visszafizetés feltételeinek és lejártának alaki kellékeit. A módosi kir. járásbíróság (1888. június 20-án, 3,523. p. 1888.j: Vadász Zsigmond ügyvéd által képviselt özv. P. Mileva felperesnek személyesen védekezett P. Spásza alperes elleni 150 forint iránti perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes a becsatolt kötvény alapján kéri alperest marasztalni, de miután a becsatolt kötvény szabályszerűen kiállított magánokiratnak nem tekinthető már azért sem, mert abban a lejárat napja kikötve nincsen, ugyanazért felperest keresetével elutasítani kellett. A budapesti kir. itélő tábla (1889. szeptember 14-én, 41,830/p. 1888.j : Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és alperest a kereseti tőke megfizetésére kötelezi. Indokok: Alperes beismerte, hogy felperessel, mint cseléddel olykép szerződött, hogy ez szolgálati bére fejében holtáig, serdületlen fiát pedig 12 éves koráig eltartja s ha felperes irányában kötelezettségeit megszegi, részére végkielégitéskép 150 frtot fizet, minek biztosítására a felperes által bemutatott adóslevelet kiszolgáltatta. Tekintettel tehát arra, hogy alperes beismerése szerint vonakodott felperes fiát tovább tartani azért, mert felperes fiát a nyári idényre idegen szolgálatba bocsátotta, holott az anyával kötött egyezményben nem volt kikötve, hogy felperes fiának szolgálatát is alperesnek köteles fentartani; tekintve továbbá, hogy alperes beismerése szerint felperest nemi életközösség folytatására kívánta birni s ezzel felperest házából eltávozásra kéuyszeiitetta : e tényei által alperest szerződésszegőnek kellett tekinteni s ez okból felperes részére azt a jogot, hogy alperestől a 150 forintnak megfizetését követelhesse, annak ellenére is meg kellett állapítani, hogy az idézett adóslevélben a követelés jogcíme, a hitelező neve és a visszafizetés feltételei és lejárata szabatosan körülírva nincsenek, mert alperes beismerései az idézett okirat alaki kellékeit pótolják. A m. kir. Curia (1890. április hó 2-án, 8,952/p. 1889.): A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Mert alperesnek beismerésével bizonyítva van, hogy alperes felperesnek azon esetre, ha a vele kötött szerződést meg nem tartandja, 150 forintot fizetni köteles leend és miután alperes beismerten a létrejött szerződés értelmében felperesnek kiskorú fiát eltartani nem akarta, ezen szerződést ő bontotta fel, a 150 frt megfizetésére tehát helyesen köteleztetett, mivel beismeréséhez csatolt azon állítását, hogy felperes kiskorú fiát nyáron át idegen helyre elszegődtetni jogosítva nem volt, mivel sem bizonyította. A bíróság nincs jogosítva felperesnek különböző időben felmerült s lejárt követeléseit tartalmazó két keresetét a felek kérelme nélkül egyesíteni s igy együttesen venni bírálat alá, habár azok ugyanazon jogcímből erednek és szakadatlanul folyt követeléseket képeznek is. (Á budapesti kir. tábla 1880. 16,937. sz. a.) Ingatlanra vonatkozó dologi jog érvényesítésére irányzott keresetek a törvényszék mint dologi bíróság hatáskörébe tartoznak ; habár valamely szerződés értelmében szolgálati bérviszonyból származnak. (A budapesti kir. tábla 2,890. 5,570. sz. a.) Az életjáradéki jogosítvány törlésére nem elégséges egymagában a jogosított elhunytának igazolása. (A budapesti kir. tábla 1890 május 20-án, 45,489. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A váltókezességnek időbeli korlátozása a kezességi nyilatkozatot érvénytelenné nem teszi; mert ez nem foglal magában a váltói kötelezettség tartamától eltérő korlátozást. A váltókezesség a nyilatkozat tartalma szerint lehet csak érvényes, azt többre kiterjeszteni, mint a hogy vállaltatott, nem lehet. Az idő lefolyásával tehát, a melyre szoríttatott, elenyészik, ha annak lefolyta előtt a kezes ellen váltókereset nem indíttatik. A n.-szebeni kir. törvényszék: A n.-szebeni kir. törvszék mint váltóbiróság által 1888. december 27-én 8,957. szám alatt hozott sommás végzés alperes ifj. M. A. kiskorúval szemben hatályon kivül helyezése mellett, felperes emiitett számú váltókeresetével nevezett alperesre nézve elutasittatik. Indokok: Tekintve, hogy a v.-t. 67. §. szerint a váltókezesség egyetemleges fizetési kötelezettséget állapit meg, mely kötelezettség tehát a főkötelezettséggel mindenben azonos s igy azonos a váltójogi kötelezettség időtartamára nézve is ; tekintve, hogy már a váltótörvény ezen határozott intézkedéséből következik, hogy a váltókezesi kötelezettség rövidebb időtartamra nem vállalható, mint a mely időtartamban a főkötelezettség terheli azon váltókötelezettet, kiért a váltókezesség elvállaltatott; tekintve, hogy habár a v.-t. XI. fejezete tiltó rendelkezést nem tartalmaz a váltókezesség megszorítására nézve, ebből a fentiekkel kapcsolatban még sem következik, hogy korlátolt időtartamú váltókezesség is volna vállalható, sőt ellenkezőleg: