A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 20. szám - Új emberanyag

Kilencedik évfolyam. 20. szám. Budapest, 1890. május 18. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart sz. Kiadóhivatal: V. Rm'olf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások o kiadóhivatalhozintézendÖK. A JO G (ezelőtt .MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek.' Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre ... 6 frt — kr. fél » ... 3 » — » negyed » ... 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautal ványnyal küldendők. TARTALOM : Új emberanyag. Irta : Neskovits Döme, budapesti ügyvéd. — I'elebbvitel a sommás eljárásban. Irta: Kallós János ügyvéd Léván. — Észrevételek a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat tervezetére. Irta: Zagyva Lajos, közjegyző Mezőtúron. — A nyilvánosság a büntető eljárás elövizsgálati részében. Irta: dr Lukács Adolf, jogtanár a pécsi jogakadémián — Nyilt kérdések és feleletek. (A telekkönyvi jogból. Irta: Kovács István, ügyvéd Kecskeméten.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MKLLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények Kivonat a .Budapesti Közlönyc-ből. (Csődök. — Pályázatok.) A »»Tog tör vény t€ira« iSoo. évfolyamának tisztelt előfizetői jelen számunkhoz mellékeire veszik a folyó évi törvények IO. és II. ivét (135—166. lap.) As esetleges reklamációkat kérjük S napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Új emberanyag. Irta: NESKOVITS DÖME, budapesti ügyvéd. így szólal fel egy tekintélyes politikai napilap vezércikkében, melyben szerző Fényes és épületes következtetésekkel a k ö zigazgatás újjáalakításáról (reformjáról) szélesb kitérje- j (lésekkel értekezik, s a melyben kimutatja, mily kevés állampolgári anyagunk van arra, hogy a kilátásban íévö közigazgatás rendezéséhez a tiszti állomások alkalmatos és lehetőleg képzett egyéniségekkel töltessenek be. Aggályai és számba vetései alaposak, igen alaposak azon tekintetben, hogy a felvetett kérdés elöl könnyedén elzárkóznunk talán nem is szabad Minden állami benső szervezkedés, melyhez kellő szakképzettséggel biró egyéniségek szükségesek, nehézségekkel jár. F. nehézségek figyelembevételére az emiitett vezércikk nagy súlyt fektetett, s ebben igazsága is van. Nevezetesen nagy igazsága van azért, hogy az ifjabb nemzedék a tiszti állomások hivatásszerű betölthetésére előkészíttessék, miként a pozsonyi érdemdús főispán tetemes áldozattal a kezdeményezést meg is tette, mit a megyék vagy állam részéről is folytatandónak s üdvösnek tart. Csakhogy nem öt hat heti mutatványos gyakorlati előkészület, hanem az alaposságra fektetett évek kellenek hozzá, hogy a valódi cél elérethessék. Igaz, hogy a minta gyanánt felmutatható példás módozat jobb reményekre jogosít, de mit használ magában véve az ily előkészületi gyakorlat, mely akármint veszszük a dolgot, kisebbnagyobb mértékben mégis csak az elmélet jellegével bir, ha az ezen előkészületi gyakorlaton túlhaladott ifjú, kivált ha jobb igyekezetet tanusit, de a törvény szerinti 1 — 2 évi gyakorlatot valamely tudatlan főnökénél végezte be, mindjárt, vagy néhány hónap múlva, mint nálunk szokás, állami vagy közhatósági tisztviselővé kineveztetik, vagy megválasztatik, s önálló, saját körében függetlenül működő állami vagy közhatósági tisztviselővé lesz ? a mely hivatásában érdemleges intézkedéseket, elintézéseket s elvégzéseket kell tennie? Lapunk mai száma Mint állami ember, hivatásának már első lépcsőjén megakad, azonban csakhamar önszedéssel felébreszti magát, s pihentebb megfontolhatás, s alaposabb ilélkezhetés hiányában a gyakorlati előkészületen való elbizakodásában politikai tekintetek, személyes hiúság, választási mozgalmak, pártoskodások, korteskedések, mások feletti uralom és sokszor nagyobb anyagi érdekeinek növeszthetéseitől elragadtatva, elfelejti, hogy hivatása minden ágazatának s a pontosság és alaposság minden kívánalmainak — mivel tartozik — és végre is oda jut, hová juthatnia senki még csak nem is gondolhatta. így van ez napjainkban, midőn az ifjú iskoláit végezve, már is szemüvegen néz Budára, hogy valamely palotában rövid idő alatt miniszterségre juthasson, de nem gondol arra, vájjon van-e benne elegendő valódi képesség, tudomány és tapasztalat, melyek öt e vágyának kielégittetésére érdemesíthetnék. Megszoktuk emelt fővel a magasba nézni és ott valami újat, szokatlant keresni, minek természetes következése, hogy nem látjuk a mi mellettünk, köröttünk van s igy ezt tüzetesen meg sem figyelhetjük. Egy kissé mélyebb gondolkodás, komolyabb körültekintés! és színről-színre látjuk az anyagot, mely rendelkezésre áll. Csak akarni kell s ezt legjobban és legcélszerűbben lehet felhasználni. Itt vannak mindjárt »az ügyvédkamarai tagok!« Magyarország- és Erdélyben kevés hiányával 5,000 ügyvédkamarai tagok vannak, kik az ügyvédi hivatást állandóan gyakorolják ! Csak nyolc, tiz választassék ki megyénkint azokból, kik 4 — 5 éven túl gyakorolják az ügyvédi hivatást s e mellett becsületességük és társadalmi maguktartása kifogástalan, a szervezés lehetőleg legjobb eredményre fog vezetni! Igaz, hogy az ügyvédek tekintélye le van nyomva, minek komoly bírálat mellett közelebbi oka, nem az ügyvédek személyes minőségében, hanem azon társadalmi viszonyokban észlelhető meg, melyek közé szorítva vagyunk. Prókátori fogás, csűrés, csavarás, stb. a jelszavak, melyekkel az ügyvédi fáradozás, működés és hivatás aláztatik és kisebbittetik. Es e jelszavak kik által hangoztatnak ? Rendesen azon ámítók által, kik mint nem ügyvédek, maguk akarnak csűrni, csavarni és szófogásokkal élni, hogy állampolgártársukat rászedhessék, mert félnek az ügyvédnek műveltebb eszétől és tudományától hogy ennek meghallgatása esetén célt nem érnek. így készülnek aztán okiratok, szerződések, végrendeletek, stb , melyek hibákkal, tévedésekkel, tévesztésekkel, titkosan szándékolt elhallgatásokkal, elferditésekkel, rossz szerkesztésekkel stb. telvék, végre is perpatvart idéznek elő, és csak akkor fordul az egyik s a másik fél is az ügyvédhez, hogy segítsen rajta. Egyiknek talán törvényes, a másiknak, mint mondjuk, természetes igazsága lehet, vagy egyiknek sincs igaza; s a hol törvényes igazsága az egyiknek nincs, vagy kétes, ott a másiknak anyagi igazsága, — mert anyagi törvénykönyv hiányában szenvedünk — győzelemre alig vezethető. Az ügyvéd legelső birája minden ügynek, neki kell alkotni és teremteni a támadásban vagy védelemben, mert ha roszszul vagy tévesen kezdi az ügyet, tz veszve van, még pedig sokszor visszanyerhetlenül. Az ügyvédnél, ha nem egyoldalú, legnagyobb a jogérzés, mert ismeri, ismerni kell az összes igazság, közjogi adrainistratio12 oldalra terjed.